Minden, amit a vashiányról és a vaspótlásról tudnod kell

2025. november 07.
A vas létfontosságú a szervezetünk működéséhez, de mindennap veszítünk belőle. Mivel a testünk nem tudja előállítani, a vasraktárainkra támaszkodik. De pontosan hol tárolódik a vas, miért fogyhat el, és hogyan pótolhatjuk?

A vas az egyik legfontosabb ásványi anyag a szervezetünkben. Nemcsak az oxigénszállításban játszik kulcsszerepet, hanem az anyagcserében, az immunrendszer működésében és az energiaszint fenntartásában is. Ennek ellenére a legtöbben valószínűleg nem vagyunk tisztában azzal, hogyan is tud hasznosulni a vas a szervezetünkben, illetve azzal, hogy mikor és miért tudnak kiürülni a vasraktáraink.

Sokan gondolják például, hogy a vas – akárcsak a vitaminok – rövid idő alatt kiürül a szervezetből, pedig ez korántsem igaz. A vas valójában hosszú utat jár be, mielőtt újrahasznosulna, raktározódna vagy kiürülne a testből. A következőkben végigveszünk mindent, amit a vasról és annak hasznosításáról tudni kell.

Hol raktározódik a vas a szervezetben?

A vas nem szabadon kering a testünkben, hanem gondosan elosztva, több formában van jelen:

  • A hemoglobinban, vagyis a vörösvértestekben található, itt végzi legfontosabb feladatát, az oxigén szállítását.
  • A májban, a lépben és a csontvelőben lévő vasraktárakban tárolódik. Ezek a raktárak a ferritin és a hemosziderin nevű fehérjékhez kötve tárolják a vasat, amely így bármikor felhasználható, ha a szervezetnek többre van belőle szüksége.
  • A sejtekben kisebb mennyiségben működési tartalékként is jelen van, hiszen a vas az energiatermelésben és az immunrendszer működésében is nélkülözhetetlen.

A vasraktárak tehát afféle vésztartalékot jelentenek: ha a napi táplálékkal kevesebb vasat viszünk be, a szervezet innen mozgósítja a szükséges mennyiséget, hogy az oxigénellátás és a létfontosságú folyamatok ne álljanak le.

Miért ürülhetnek ki a vasraktárak?

A szervezet magától nem tud vasat előállítani, viszont mindennap veszít belőle valamennyit. Ez egy teljesen természetes folyamat: a bőr és a bélnyálkahártya sejtjei folyamatosan megújulnak, a haj és a köröm nő, a szervezet pedig apránként vasat veszít ezekkel együtt. Normál esetben ezt a veszteséget a táplálékból bevitt vassal tudjuk pótolni.

A gond akkor kezdődik, ha több vas távozik a szervezetünkből, mint amennyi bejut, esetleg eleve kevés jut be vagy tud hasznosulni. Ez bekövetkezhet:

  • vérveszteség esetén (például erős menstruáció, bélrendszeri vérzés, gyakori véradás vagy műtét után),
  • egyoldalú, kevés vasat tartalmazó étrendnél,
  • felszívódási zavaroknál, amikor az emésztőrendszer nem tudja megfelelően felvenni a vasat (ilyenkor gyakran bélgyulladások, lisztérzékenység vagy gyomorsavcsökkentő gyógyszerek szedése is közrejátszhat).

A vasraktárak kiürülése eleinte észrevétlen tud maradni, de idővel fáradékonyság, sápadtság, hajhullás, szapora szívverés és szédülés is jelezheti a bajt.

Hogyan lehet feltölteni a vasraktárakat?

Ahogy említettük, a vasat normál esetben táplálkozással lehet pótolni.

A vas kétféle formában van jelen az ételekben:

  • a hemvas az állati eredetű ételekben található (vörös húsok, máj, halak, tojás). Ez szívódik fel jobban, hasznosulását kevesebb tényező befolyásolja;
  • a nemhemvas növényi forrásokból (hüvelyesek, zöld leveles zöldségek, olajos magvak) származik. Ennek felszívódása gyengébb, de C-vitaminnal együtt fogyasztva hatékonyabbá tehető, viszont számos anyag nehezíti hasznosulását.

Ha a vérkép már vashiányt jelez, akkor a táplálkozás önmagában nem elegendő, gyógyszeres vaspótlásra van szükség. Ennek hatására a szervezet fokozatosan el fogja kezdeni visszatölteni a raktárakat: a közérzet már 2-3 hét után javulhat, de a teljes feltöltéshez legalább 3-6 hónap kell.

Mikor nehezített a szervezet vasfeltöltése?

Előfordul, hogy a szervezet nem tudja olyan gyorsan pótolni a vasat, ahogy szüksége lenne rá.

  • Terhesség esetén a test akár 50%-kal is több vért termelhet, és a magzat is igényli a vasat – így a vasraktárak hamar kiürülhetnek. Ráadásul vasat előre „beraktározni” nem lehet: ahogy a fáradtságot sem lehet előre kipihenni, úgy vasból sem tudunk előre feltöltekezni.
  • Gyermekkorban és serdülőkorban a gyors növekedés, a vérképzés és az izomépülés miatt fokozott a vasigény.
  • Felszívódási zavarok esetén (például irritábilisbél-szindróma, Crohn-betegség, gluténérzékenység vagy gyomor-bélrendszeri műtétek után) a bevitt vas nem tud hasznosulni, így a pótlás hosszasabb, és orvosi felügyeletet igényel.

Fotó: Getty Images

Promóció

Ajánlott videó