A Richter Gedeon által készített „Tabutémák a női egészségben” című nemzetközi felmérés hat európai országban — Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban — összesen 12 000 nő részvételével készült.
A kérdések többek között a szexualitás, a fertilitás és a menopauza köré épültek, kifejezetten arra fókuszálva, hol és hogyan alakulnak ki azok a tabuk, amelyek miatt a nők az egészségügyi problémáikkal későn vagy soha nem jutnak megfelelő segítséghez. A cél világos volt: valós képet adni arról, hogyan élik meg a nők ezeket a helyzeteket — nemcsak testi, hanem lelki szempontból is.
„Ha fáj, az normális” — a női szexualitás és a csend kultúrája
A kutatás egyik legmegrázóbb része a szexualitáshoz kapcsolódó válaszokból rajzolódik ki. A 18–59 éves magyar nők 67%-a tapasztalt már életében valamilyen szexuális együttléthez kötődő problémát, legyen az libidóhiány, hüvelyszárazság, orgazmushiány vagy fájdalmas közösülés. És ami még aggasztóbb: azok 72%-a, akik rendszeres tüneteket élnek át, soha nem fordul orvoshoz.
Ennek hátterében nem csupán információhiány áll. A nők a szocializációjuk során már nagyon korán megtanulják, hogy a fájdalmat, a testük jelzéseit tűrniük kell, meg kell tanulniuk elviselni azokat. A fájdalmat „természetesnek”, a diszkomfortot „női sorsnak”, a test jelzéseit „hisztinek” címkézték.
A kutatásból egyértelműen látszik: a társadalmi és kulturális elvárások nyomása még mindig rendkívül erősen hat a nők mindennapjaira és ezzel együtt az életminőségükre.
Szerencsés Dóra, a kutatást végző Inspira Research Healthcare Stratégiai Igazgatója, a kutatás vezetője, a kutatást bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy bár a résztvevő országok nőinek válaszai sok esetben nagyon hasonlóak voltak – mind hasonló problémákat tapasztalnak meg a szexuális életükben, hasonló gyakorisággal – volt egy kérdés, amiben markáns különbség mutatkozott a magyar nők és a többi résztvevő ország női között. A kutatás eredménye szerint a magyar nők sokkal kevésbé mernek a szexuális problémáikkal orvoshoz fordulni, mint más európai nők. „Vagy azért, mert nem is tudják, hova kell fordulni, vagy egyszerűen nem merik a nőgyógyászuknak ezeket a témákat felhozni. De ehhez az is hozzátartozik, hogy Magyarországon járnak a nők a legritkábban nőgyógyászati szűrésekre. Tehát eleve kisebb is az esélye annak, hogy a felszínre kerüljenek a problémáik” – magyarázta Szerencsés Dóra.
Gyermekvállalás: elvárások és ítéletek össztüze
A fertilitás kapcsán kapott válaszok is egy jól ismert jelenséget erősítettek meg: a megkérdezett nők fele rendszeresen tapasztal társadalmi nyomást a gyermekvállalás kapcsán. A 25–34 évesek között ez az arány 56%, az első gyermeket tervezők esetében pedig már 62%. Azok közül, akik több mint egy éve próbálnak teherbe esni, tízből közel hét nő érzi úgy, hogy a környezete súlyos nyomást gyakorol rá.
A számok mögött hétköznapi mondatok, finom célzások, burkolt megjegyzések, elvárások húzódnak meg. „Mikor jön a baba?”, „Nem kéne már tovább várni”, „A karrier nem minden” — sok nő számára ezek a kéretlen megjegyzések túlságosan is ismerősen csenghetnek. A folyamatos rákérdezés, az összehasonlítás és a bizonytalanság pedig éppen azokat a tényezőket — stresszt, szorongást, lelki kimerültséget — váltja ki, amelyek a nők megítélése szerint a leginkább rontják a teherbe esés esélyeit.
A családalapítás vágya sok nő számára így válik kimerítő érzelmi küzdelemmé.
Menopauza: magányt és kiszolgáltatottságot hoz magával
A menopauzát továbbra is makacs tabuk övezik. A kutatás szerint a menopauzát átélő magyar nők átlagosan 5,4 különböző tünettel élnek együtt, és 58%-uk ezek közül legalább egyet naponta megtapasztal — mégis több mint kétharmaduk (67%) soha nem fordult orvoshoz.
Az alvászavarok, a fáradtság, a hangulatingadozások, a hőhullámok, a szexuális élet minőségének romlása gyakran egyszerre jelentkeznek, ennek ellenére még ma is rengeteg nő gondolja úgy, hogy ezekről a problémákról nem illik beszélni. A megkérdezettek 41%-a számolt be arról, hogy a menopauza ideje alatt egyedül marad a nehézségeivel, ami tovább fokozza a kiszolgáltatottság érzését.
A kezelési lehetőségek ismertsége is riasztóan alacsony: a menopauzával kapcsolatos tüneteket tapasztaló nőknek mindössze egyharmada hallott hormonális vagy nem hormonális terápiákról. Ugyanakkor a 45–59 éves korosztály kétharmada nyitott lenne kezelésekre, és csak 22% utasítaná el a hormonális megoldásokat — vagyis sok nő szívesen tenne az állapota javulásáért, ha tudna a lehetőségekről.
A kutatás célja: beszéljünk végre a nők fájdalmáról
A Richter Gedeon több mint egy évszázada foglalkozik a női egészséghez kapcsolódó terápiákkal, és Európa egyik legnagyobb szereplőjévé vált ezen a területen. A vállalat célja, hogy a terápiás megoldások mellett közös gondolkodás és társadalmi párbeszéd is létrejöjjön — hiszen nem maradhatnak háttérben azok a témák, amelyek nők millióinak életét befolyásolják.
A céljuk egyértelmű: azért dolgozni, hogy a nők többé ne maradjanak egyedül ezekkel a kihívásokkal — se a hálószobában, se a családtervezés időszakában, se a menopauza éveiben.
Hallgasd meg vodcastünket, melyben a kutatás kapcsán Dr. Krauth Barbara szülész-nőgyógyász és Vásárhelyi Dorottya pszichológus arról beszélgetnek, hogy mely tünetek befolyásolják leginkább a nők életminőségét és melyek számítanak tabunak.
A fájdalom nem természetes — ne törődjünk bele!
A női test nem arra született, hogy csendben viselje a fájdalmat. Ha valami nem jó, ha valami fáj, ha valami megváltozott, arról lehet — és kell is — beszélni. Kérdezni, utánajárni, segítséget kérni nem szégyen, hanem egy lehetőség, amely valódi javulást hozhat az egészségben és az életminőségben.
Promóció
