Címkék nélkül: Karalyos Gábor

2013. november 26. |

December 5-től látható a mozikban Orosz Dénes Coming out című filmje. A vígjáték Magyarország első olyan közönségfilmje lesz, amely a meleg témát boncolgatja. Nem vártunk a bemutatóig, Karalyos Gáborral a filmbeli szerepéről és a társadalmi beidegződésekről beszélgettünk.

A Coming out már most erősen megosztó, pedig még be sem mutatták. Amikor felkért a rendező, hogy játszd te az egyik homoszexuális főszereplőt, rögtön elvállaltad a munkát?

A magyar színészek, főleg a fiatalok nehezen utasíthatnak vissza egy szerepet, annyira kevés itthon a lehetőség. Ez lehet, hogy furán hangzik az én számból, hiszen már játszottam jó néhány filmben. Dénest ismerve, még a forgatókönyv olvasása nélkül is vakon mentem volna utána. Persze kaptam aztán forgatókönyvet is, az pedig abszolút meggyőzött.

Milyen volt a hangulat a forgatáson?

Jó csapat dolgozott együtt. Végig azt éreztem, hogy mindenkinek van egyfajta küldetéstudata. Mindenkin látszott, hogy úgy gondolja, igenis kell egy ilyen filmet csinálni.

A te figurádról mit tudhatunk? Milyen ember ő? A kapcsolaton belül…

A történet kezdetén Csányi Sándor figurája és az én karakterem egy öt éve együtt élő meleg pár. Épp akkor akarják komolyabbra fordítani a kapcsolatukat, az esküvőre készülődnek. Vagyis leginkább az a fiú, akit én játszom. Izgalmas volt megkeresni ezt a figurát. Egy olyan erős személyiségű emberhez kötötte hozzá magát, aki mögé automatikusan beáll, a háttérbe vonul. Ő egy rejtőzködő típus, nem szeret kérkedni a melegségével, az ő hitvallása szerint ez mindenkinek a magánügye. Ezért furcsa, hogy egy olyan férfival van együtt, aki nagy mellszélességgel és nagy elánnal, színesen képviseli, amit soha nem is tagadott.

Talán mondhatjuk, hogy a film fő missziója elsősorban a toleranciára nevelés. Itt mégis egy fordított coming out-ról van szó, meleg férfi fedez fel magában heteroszexuális érzéseket. Ez egyesekben szerinted nem erősíti majd fel az intoleráns vonalat?

Amikor belépett a köztudatba a híre annak, hogy készül ez a film, a meleg közösség egy része erős felháborodását fejezete ki. Ezzel nehezen tudok mit kezdeni. Főleg azért, mert eddig csak egy tesztvetítés volt, szinte senki nem látta a filmet. Mindenki úgy ítélkezik, hogy még nem is nézte meg a végeredményt. Az előzetes nyilvános már, de annak nem feladata, hogy két percben az egész film szellemiségét összesűrítve bemutassa. Ez a film pont az elfogadásról szól. Azt erősíti meg, amiben én is nagyon hiszek, hogy a szeretetnek nincs előjele. A szeretet egyszerűen jó. Az pedig mindegy, hogy ki, kivel, hol és hogyan éli meg, ha mindkét fél beleegyezésével történnek a dolgok. Dénes szerintem pont ezt akarta megfogalmazni. Mindegy, hogy ki vagy, kinek születtél, mit értél el az életben, ha harmóniában vagy önmagaddal. Ha vállalod önmagad, akkor élhetsz teljes életet.

Feleslegesek a címkék…

Pontosan! Heteroszexuális, biszexuális, homoszexuális, annyira hülye szavak. Ezek a címkék soha nem foglalkoztattak. Attól hogy valaki ez, vagy az, ugyan úgy éli a mindennapjait, és nem egyfolytában ezen pörög. Igazából ez az egész nem is annyira egyszerű és fekete-fehér, mint ezek a címkék. Ennél sokkal színesebb az élet. Ráadásul soha senki nem tudhatja, ki jön vele szembe, milyen nagy találkozások várnak még rá az életben. Ezek az emberek, akikkel találkozunk nem címkék, és főleg nem ezek a címkék minősítik őket.

A Vígszínházban, az Átutazók című előadásában szintén egy meleg srác bőrébe bújsz, ő is egy nagy találkozás fontos eleme az egyik főhős fiú életében. Egy színházban mérhető a közönség reakciója, a színpadon halljátok az esetleges szisszenéseket vagy kacajokat. Ott hogy fogadják ezt a pillanatot?

Változó. Néha hallunk zavart nevetgélést. Eleve azért vicces picit a szituáció, mert az előadásban filmszerűen jönnek egymás után a jelenetek, és épp egy parti helyen vagyunk, páros jeleneteket látunk. Egy férj és feleség évődik, aztán vágás, egy idősebb férfi próbál összeszedni egy fiatalabb lányt, aztán jövünk mi. Leginkább azt érzem, hogy féltik a karakteremtől a fiút, érezhető a zavar.

Az előadásban van egy másik partnered is, egy kutyus. Civilben is van egy sajátod, rá a sok munka és feladat mellett mennyi idő jut?

Róla azt kell tudni, hogy ő szinte nem is kutya. Semmi kutyatudata nincs, erről persze nagyrészt mi tehetünk, tömérdek macska között nevelkedett. Nyakba szeret mászni, félig embernek, félig macskának gondolja magát, és mondanom sem kell, el lett kapatva rendesen. Most már évek óta szabadúszom, ha több napot vagyok Budapesten, hozom magammal, ilyenkor nagyon praktikus, hogy tacskó méretű. Mobiljószág, könnyen alkalmazkodik, neki csak az ember közelsége kell.

A filmbemutatón is veled lesz?

Nem, mert az idegeneket nem szereti. Talán egy kicsit ideggyenge is. (nevet) Azt nem tudom, hogy a filmbéli kutyus ott lesz-e.

Egy újabb eb kolléga?

Igen, egy tünemény. Nagyon vicces volt vele dolgozni. Bárkit lejátszik a vászonról!

Fotó: Kirschner Anna

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Kultúra