Stromae: a brüsszeli srác, akinél 20 év alatt érett be az afrikai zene

2014. augusztus 18.
Brüsszeli kedvencünkről, Stromae-ról sok szépet és jót leírtunk budapesti koncertje előtt, de a Szigeten augusztus 14-én fellépő énekest a Marie Claire-nek adott interjúja után csak még inkább megszerettük. Már, ha ez egyáltalán lehetséges…

Stromae nevéről sokan talán nem hallottak korábban Magyarországon, ezzel együtt a mosolygós, langaléta multitálentumnak sikerült az idei Sziget egyik legnagyobb port kavaró teltházát hoznia, boldog, bent tomboló ezrekkel, és a kevésbé szerencsés, kint ténfergő csalódottakkal. Szerencsében ezúttal esetünkben nem volt hiány, olyannyira, hogy bár alig öt percet kaptunk a közvetlen, és a nagy átélés hevében zseniálisan gesztikuláló belga-ruandai származású énekessel készítendő villáminterjúra, ezt végül majdnem tízre tornáztunk fel.

Első alkalommal lépsz fel Magyarországon, tisztában vagy azzal, hogy ma a szigetes közönség komoly része a te koncertedre szeretne bejutni?

Hát nem, én olyan típusú ember vagyok, aki szeret felkészülni a legrosszabbra, és később inkább kellemesen csalódni.

Semmi kétség, hogy a rajongóid a zenéd és számaid mondanivalója, valamint a dalszövegek miatt imádnak, de nem tudjuk nem észrevenni, hogy arcmimika terén sem vagy éppen hétköznapi. Soha nem merült fel komolyabban benned, hogy a színészetbe is belekóstolj?

De igen, a menedzserem nagyon szeretné, ha elkezdenék a színészettel is foglalkozni. Persze én is szeretném, ugyanakkor nem akarok olyan előadó lenni, aki mindenbe belekap egy kicsit, majd végül messze nem a maximumot hozza ki magából zeneileg és más téren sem. Szerintem kellene egy-két év, hogy beletanuljak a színészetbe, mert csak így lehet rendesen elkezdeni. Attól, mert híres vagy, még nem jelenti azt, hogy mindenhez értesz. Ha erre adom a fejem, nekem is ugyanúgy meg kell tanulnom.

Széles skáláról merítesz, ami a dalaid témáit illeti. Saját tapasztalataid vagy a környezeted ihlet inkább a dalszerzésben?

Igazából is-is, természetesen van benne egy adag saját tapasztalat is, de főként a szubjektivitásomat viszem bele a zenébe, és persze amit láttam, hallottam, megéltem. Meggyőződésem, hogy az én életem nem elég érdekes, így inkább mások élete az, amiből inspirálódom. Próbálom a zenémet úgy csinálni, hogy akik hallgatják, lássák saját magukat benne, és tudjanak a dalaimmal azonosulni.

Ruandai gyökereid is hatnak a zenédre?

Brüsszelben, az afrikai közösségekben, ahol éltem nagyon sok afrikai ünnepséget tartottunk kiskoromban, hiszen az afrikaiakat a zene köti, kötötte össze. Én akkoriban nem szerettem azt a zenét, amit a szüleimmel hallgatnom kellett, és 20 évembe telt, hogy rájöjjek, hogy igazából ez remek muzsika.

Tervezed, hogy több dalt készítesz angolul?

Nem igazán, sajnos nem olyan jó az angolom, hogy úgy tudjam kifejezni magam, ahogy azt a dalaimban szeretném. Csak azért, mert ez egy elvárás, hogy ha ismert az ember, akkor angolul énekeljen, biztosan nem fogok. Persze, ha jön, magától jön, de nincsen konkrétan tervbe véve.

Ha már a terveknél tartunk, mik a rövid és hosszú távú terveid?

Először is szabadságra megyek, mert a stábommal együtt már nagyon elfáradtunk, rengeteget dolgoztunk. Szeretnék a családommal tölteni némi időt és normális életet élni egy kicsit. Az, ahogyan az elmúlt egy évben éltünk, minden csak nem átlagos, vagy normális, szóval kijár nekünk a 3-4 hetes pihenő.

És utána?

Az Egyesült Államokban fogunk turnézni, majd később, karácsony tájékán ismét Európa.

Stromae és tudosítónk, Francsics Kati