Mi már láttuk: Térkép a csillagokhoz

2014. szeptember 11. | tothszk

Drogos gyerekek, vérfertőző házasság, szexuális zaklatás és brutális gyilkosságok. Körülbelül így festi le Cronenberg korunk Hollywoodját a Térkép a csillagokhoz című új filmjében. Teszi mindezt azért, hogy görbe tükröt tartson az álomgyár képmutató világa elé.

Rengeteg műalkotás próbálta már megfejteni, hogy mi is rejtőzhet Hollywood fényűző csillogása alatt. A válasz többnyire a rengeteg hazugság, üresség, valamiféle spleenszerű érzés, amit a pénzükben fuldokló hollywoodi hírességek féktelen szexbe és kokainmámorba fojtanak. És bár Cronenberg sem bukkan nagy újdonságokra, szerencsére moralizáló, patetikus hangvétel helyett egészen kiforgatott nézőpontból, ironikusan, sokszor már-már nevetségessé téve mutat be egy teljesen groteszk és őrült hollywoodi világot.

Cronenberget (Paraziták, A légy, Meztelen ebéd) főleg úgy ismerhetjük, mint a horror mesterét, a vérbárót, akinek filmjei bővelkednek a túlfűtött szexualitásban, a brutális erőszakban és az emberi test ijesztő torzulásaiban. Pedig a hetvenes évek óta már számtalanszor bizonyította filmjeivel, hogy – bár persze vannak alapgondolatok és motívumok, melyek átívelnek életművén – ennél sokkal sokoldalúbb rendező. Sajnos mivel sokak fejében Cronenberg nevére egyszerűen lemoshatatlanul tapad a rendező korai horrorfilmjeinek vére, rengeteg fanyalgás fogadta az elmúlt évek új Cronenberg filmjeit, a Veszélyes vágyat és a Cosmopolist is. A horrorra éhező ősrajongókat valószínűleg a Térkép a csillagokhoz sem fogja kielégíteni, pedig a maga nemében ez a filmalkotás is sokkoló.

A Térkép a csillagokhoz Hollywood világát több híresség összefonódó sorsán keresztül mutatja be. Ott van a Weiss család, ahol az apuka (John Cusac) a sztárok önsegítő guruja, kisfia pedig tenyérbemászó stílusú gyerekszínész, aki tizennégy éves korára már megjárt egy rehabot és Havana Segrand (Julianne Moore) a szépsége és fiatalsága elmúlását nehezen megemésztő, középkorú színésznő, aki néhai édesanyja legendás filmjének remake-jében szeretné görcsösen eljátszani az őt egyébként korábban molesztáló anyja szerepét. Feltűnik a Weiss család kitagadott lánya, Agatha (Mia Wasikowska) is, aki nem rég hagyta ott az elmegyógyintézetet, ahol azért kezelték, mert benyugtatózta öccsét és megpróbálta rágyújtani a lakást. Szóval van minden: drogos gyerekek, szexuális abúzus, gyilkosság, öngyilkosság és inceszt kapcsolatok, azaz Hollywood sötét oldala. Felesleges és szinte lehetetlen lenne a film cselekményét fejtegetni, vagy akár nekifutni a vélt vagy valós szimbólumrendszer értelmezésének, ami többnyire inkább egy nagy blöffnek tűnik. Ahhoz azonban kétség sem fér, hogy a furcsamód szórakoztató groteszk humor mellett jelen van az éles társadalomkritika és egyébként is nagyon erős, magával ragadó atmoszférát teremt Cronenberg filmje.

Julianne Moore egyértelműen viszi a pálmát, mint zavarodott, kiégett, allűlrös hollywoodi dáma, de kimondottan üdítő látni a vásznon Mia Wasikowskat is, aki pazarul alakítja a bizarr és ijesztő, de valahogy mégis szimpatikus kislányt. Dögös limuzin sofőrként feltűnik Robert Pattinson is, aki most már másodszor szexelhetett egy limuzin hátsó ülésén a filmvásznon, és van egy rövid jelenete Carrie Fischernek, amelyben önmagát alakítja. Külön pluszpont jár a filmnek azért az ötletes és jópofa fogásért, hogy egy csomó valóságban is létező hírességet emlegetnek a saját nevükön, és hogy egyébként is számos utalást tesz napjaink Hollywoodjára.

Premier: szeptember 11. (Cinetel)

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Kultúra

Arról, hogy mi jó: átadták a Libri irodalmi díjakat könyv

Arról, hogy mi jó: átadták a Libri irodalmi díjakat