A magyar mozinéző számára talán kevésbé hangzik érdekesnek egy belga kisváros napelem-gyártó munkásainak sorsa, pláne, ha az csupán két nap eseményeire koncentrál. Minden elismerés a belga rendezőpárosnak, hisz a film cselekménye szorongatóan feszültséggel teli annak ellenére, hogy a kilencven perc valójában a főhős és a kollégái közötti párbeszédekből áll. A Két nap, egy éjszaka egy rendkívül drámai, ugyanakkor hétköznapi helyzetet vázol föl: egy családanya kénytelen feladni a méltóságát a megélhetése érdekében.
A kétgyerekes Sandra (Marion Cotillard) depressziója miatt kényszerszabadságon van, és amikor visszaáll dolgozni, azzal kell szembesülnie, hogy a cég számára abszolút nélkülözhető. Manipulatív főnöke a gazdasági válságra hivatkozva felajánlja a dolgozóknak: ha elvégzik Sandra munkáját, 1000 eurós bónusszal jutalmazza őket. Két kolléga kivételével mindenki a plusz juttatásra szavaz, így az állás nélkül maradt nő arra kéri főnőkét, hogy szervezzen még egy szavazást, amely talán megváltoztathatja a sorsát. Az érzelmileg még labilis Sandrának mindössze egy hétvégéje marad, hogy megpróbálja meggyőzni tizenhat kollégáját, gondolják át a döntésüket. Sorra felkeresi mindegyiket és reménykedve kéri őket, mondjanak le pénzükről és szavazzanak rá.
A szintén nehéz sorsú kollégákkal, többek közt bevándorlókkal is folytatott párbeszédek önmagukban is nagy erejű drámák, hiszen nyilvánvalóan szükségük van a plusz pénzre, ugyanakkor számot kell vetniük saját emberségükkel. A morális dilemma van, akinek a humánusabb, van, akinek az agresszív énjét hozza felszínre, miközben a kiszolgáltatott főhős is egyre megalázóbbnak érzi, hogy könyörögni kényszerül. Sandra többször is feladná a küzdelmet, de gondoskodó és szerető férjének (Fabrizio Rongione) mindig sikerül őt meggyőznie, hogy harcoljon az állásáért. Az egyre szaporodó Xanax tabletták, a szégyenérzet és kételyek majdnem tragédiához vezetnek, amikor az elcsigázott nő lassan erőre kap és kezdi elhinni: tényleg sikerülhet. „Nem ellened szavaztam, hanem a bónuszomra” – hangzik a kollégák visszatérő válasza, miközben érezzük, nemcsak Sandra az áldozata ennek a történetnek.
A Dardenne-fivérek (Az ígéret, Rosetta, A fiú) pontosan ezt a kérdést feszegetik, és mint korábbi Arany Pálma-díjat nyert alkotásaikban, ebben a filmben is az egzisztenciális kiszolgáltatottság, a munkanélküliség és a bevándorlók helyzete kerül fókuszba. A Két nap, egy éjszaka megkérdőjelezi a vállalati menedzsment végsőkig kiélezett és abszurd technikáit is, melyeknek bárki könnyen az áldozatává válhat, nemcsak egy belga gyárban, bárhol a világban. Sandra karakterét a fantasztikus Marion Cotillard (Piaf, Rozsda és Csont, Eredet) lenyűgöző alakítása teszi hitelessé: nyílt és őszinte játékával, teste minden rezdülésével elhiteti velünk, hogy harcolni mégis érdemes, akárhogyan is végződik a történet. Megdöbbentő hatású mozi, amit nehéz könnyek nélkül végignézni, és bár a katarzis elmarad, Sandra győztesen kerül ki a film végére.
Premier: október 23. Mozinet
