Korábban már voltál Magyarországon, akkor a Sziget fesztiválon léptél fel. Mi minden történt veled azóta?
Az első albumom szinte azonnal nagy siker lett, elképesztő volt, nem is számítottam rá. Két és fél évig turnéztam az első lemezemmel, amit nagyon élveztem, de el is fáradtam benne. Tartottam körülbelül fél év szüntetet, amit dalok írásával töltöttem. Aztán már úgy éreztem, megérett az idő a következő albumra. Két amerikai producerrel kezdtünk közösen dolgozni, ami nem volt mindig egyszerű, rengeteget kellett küzdenem azért, hogy keresztülvihessem az akaratomat. Most pedig már a második albumommal turnézok, szóval mindenképpen izgalmas évek állnak mögöttem, és remélhetőleg előttem is.
Számítottál ekkora sikerre?
Hogy őszinte legyek, nem szeretnék hálátlannak tűnni, mert ez a siker tényleg elképesztően jó, de nem igazán tudom mihez hasonlítani. Ahogy megjelent az első albumom, máris siker lett. Szóval nem tudom milyen az, ha egy album nem lesz sikeres, persze lehet, hogy majd később megtudom! (nevet) Talán akkor fogom megérteni igazán, mit is jelent a siker. Ha benne vagy a közepén, nagyon nehéz objektíven látni, hogy mi is az.
Hozzászoktál már a hírnévhez? Ahhoz, hogy felismernek az emberek az utcán?
Mindig két lábbal a földön járok, engem így neveltek, és alapvetően is ilyen típus vagyok. Úgy fogom fel, hogy ez is része a munkámnak, az életemnek, de szerintem nem az a legjobb benne, hogy felismernek az utcán, vagy hogy „híres” vagy.
Egyszer azt mondtad, nem írsz flamand nyelven dalokat, mert nem szereted a hangzását. Nehéz egy másik nyelven kifejezned magad?
Szerencsére elég jól beszélek angolul. Mivel a világon nagyjából senki nem beszél flamandul, ezért nálunk már az iskolában fontos, hogy jól megtanuljunk angolul, és más nyelveken. Úgy nőttem fel, hogy állandóan eredeti nyelven néztem a Simpson családot és a Jóbarátokat, hozzászoktam a nyelv hangzásához, megtanultam a helyes kiejtést. Úgy érzem, nem esik nehezemre angolul dalszövegeket írni, de persze mivel nem az anyanyelvem, gyakran azon kapom magam, hogy sokszor használom ugyanazokat a szavakat. Ezért a második albumomhoz már segítséget kértem egy nagyon jó barátomtól, aki angol szakos.
Furcsa, hogy az akcentusod sokkal kevésbé hallatszik, amikor énekelsz…
Ugye? Nagyon furcsa, sokan mondták már! Nem tudom miért van. Tudod, talán olyasmi ez, mint mikor valaki dadog beszéd közben, aztán ahogy énekel, ez eltűnik.
Úgy tudom, régebben visszautasítottál egy szerződést a Universallal. Fontos számodra, hogy megőrizd a függetlenségedet énekesként?
Az az igazság, hogy régebben pszichológiát tanultam, mindig azt gondoltam, hogy majd pszichológus leszek. Soha nem terveztem, hogy művész leszek. Ezért amikor felajánlották a szerződést, először azt éreztem, hogy nem vágyom különösebben erre a sikerre, és egyébként is elfoglalt voltam a tanulmányaimmal, meg azzal, hogy kitaláljam merre tart az életem. Arról nem is beszélve, hogy a producerek első dolga az volt, hogy megpróbáltak irányítani, beleszólni a zenémbe, amit semmiképpen sem szerettem volna. A saját zenémet szeretném előadni.
Manapság mégis mindenkinek szüksége van menedzserre, marketingre. Egyáltalán lehet így valaki egyszerre független és sikeres énekes?
Persze, ez mindig nagy dilemma az énekesek számára. De azt gondolom, én sokféle véleményre nyitott vagyok. Nem vagyok túl büszke, hajlandó vagyok a kompromisszumokra. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a zeném 100%-ig az legyen, amit én érzek, amit én gondolok. Ezért néha meg kell küzdeni, de végül úgyis mindig én nyerek!
Mi inspirált téged az új albumod írásakor?
Nagyon egyszerű dolgom van, hiszen csak az érzéseimről kell írnom, azokból pedig rengeteg van! (nevet) Nincs szükség arra, hogy utazzak, vagy bizonyos emberekkel találkozzam ilyen célból, csak élem az életemet, és próbálok abból merítkezni. Bátran mondhatom, hogy mindegyik dal a szívemből szól, akárcsak az első albumnál. Önmagunk elfogadása még mindig központi téma a dalaimban… Talán az első album után sokan azt várták, hogy ezzel a dologgal már megbirkóztam, eltelt négy év, kiléptem a kamaszkorból, de azt érzem, hogy sokszor még mindig nehéz elfogadni önmagam. Ugyanakkor az új album ugyanúgy szól a szerelemről is, mivel ebben is volt részem az elmúlt években…
Még sok állomás áll előtted a turnédon. Hogy viseled a rengeteg utazást, fellépést?
Nagyon örülök, hogy újra turnézhatok, az egész zenekar nagyon izgatott. De a hangom már nagyon fáradt, most először nagyon oda kell rá figyelnem, sokat kell pihennem, nem ihatok alkoholt. Szóval ez nem igazán a bulizásról szól, de nem bánom, örülök, hogy újra úton lehetek!
