A film két idősíkon, az 50-es években és napjainkban játszódik. Miközben Olga saját családi titkai után nyomoz, megértjük, hogy egy egész „apátlan nemzedék” él identitás-válságban, akik ha szembesülnek gyökereikkel, esélyt kaphatnak egy boldogabb életre. A főszerepeket Törőcsik Mari, Tóth Ildikó és Törőcsik Franciska játsszák.
Az Örökbefogadás (Arany Medve, Berlinale 1975), a Kilenc hónap (FIPRESCI-díj, Cannes 1977) és a Napló gyermekeimnek (Zsűri különdíj, Cannes 1984) forgatókönyvíró-rendezője, Mészáros Márta a napokban kezdte meg új filmje, az Aurora Borealis – Északi fény forgatását. A 38 napos forgatás egy kis Veszprém megyei faluban, Megyeren kezdődött és a későbbiekben Visegrádon, Bécsben, Budapesten, Barcelonában és Lettországban folytatódik. Bécs kulisszáinak a budapesti Tömő utca és a Golgota tér ad otthont, míg a Murmanszkban játszódó jeleneteket Lettországban forgatja a stáb.
Az Északi Fény története két idősíkon fut. A jelenben a Bécsben élő Olga (Tóth Ildikó) idős anyja, Mária (Törőcsik Mari), kómába esik. Eközben Olga egy mélyen elhallgatott titokra bukkan, amelynek gyökerei az 1950-es évekbe nyúlnak vissza. Olga szövevényes nyomozásba kezd, elindul egy úton, amelynek a végén ő maga áll, egy olyan ember, akit korábban nem ismert. Megváltozik és így a szerelemre is esélyt kap, mely érzést korábban félt megélni. A film szokatlan helyzetekben, izgalmas, helyenként krimiszerű, oknyomozó módon, női érzékenységgel beszél az identitásválságból adódó drámai helyzetekről, a szégyenről, a titkok okozta sérülésekről és a hazugság leleplezésének felszabadító erejéről.
Tóth Ildikó és Törőcsik Mari
„Ahol külföldi katonák – szövetségesként vagy hódítóként – egy ország lakosságával kapcsolatot létesítenek, ott házasságon kívüli gyerekek születnek. Ez így volt már a római légiók idejében is és valószínűleg még sokáig így lesz” – mondja Dr. Barbara Stelzl-Marx, a téma elismert kutatója, az osztrák ENSZ-bizottság alelnöke. „Az egyes tartományok adatai szerint 1946-53 között kb. 8000 „katonagyerek” született. Az összlétszámuk azonban valószínűleg Ausztria-szerte legalább 30.000 lehetett. Ezek a háborús gyerekek „láthatatlanok” maradtak és maradnak. Sokuk a társadalom és a család szélére szorult, nevelő- vagy nagyszülőknél nőtt fel, és a tabusítás és a titokzatos célozgatás egy különös elegye vette őket körül” – teszi hozzá.
Cserhalmi György és Tóth Ildikó
„Magyarország a szovjet megszállás alatt hasonló traumákon ment keresztül, de a magyar „háborús gyerekek” felkutatása még alig kezdődött el. Be kell lássuk, a háború még mindig nem ért véget” – nyilatkozta a rendező, Mészáros Márta.
A film színészgárdája tudatosan multikulturális. A főszereplők Törőcsik Mari, Tóth Ildikó és Törőcsik Franciska. A mellékszerepekben olyan, hazájukban rendkívül népszerű színészek lesznek láthatók, mint a lengyel Lesław Żurek és Ewa Telega, a spanyol Antonio de la Torre, vagy az osztrák Hary Prinz, de többek között Wunderlich József, Cserhalmi György, Fekete Ernő, Bereczki Zoltán, valamint Mészáros Márta állandó szereplői, Monori Lili és Czinkóczi Zsuzsa is feltűnnek.
Fotó: Kürti István / Filmteam