Operaária versenyez a videoklipek között

2016. szeptember 29. |

Másodjára rendezik meg a Magyar Klipszemlét a héten, ahol összegyűlnek a magyar könnyűzene képviselői azért, hogy eldönthessék ki öntötte legjobban videoklipbe az adott dalt. Idén azonban a shortlistre bekerült egy kakukktojás is: Henry Purcell Dido és Aeneas című háromfelvonásos operájának záróáriája.

A tulajdonképpen akár trollkodásnak is nevezhető tettet Kertész Mónika, Gyarmati Dezső és az Accord Quartett követték el. Mónika énekelt, Dezső pedig a klipet készítette. „Amikor kitaláltuk, hogy legyen klip, akkor még nem volt meg a konkrét darab. Összegyűjtöttünk néhány áriát, azok közül válogattunk” – magyarázza a mezzoszoprán operaénekesnő. „Eredetileg filmszerű videoklipet szerettünk volna, de mivel ez egy diplomamunka része volt, így nagyon szorított a határidő és ahhoz sem voltak meg a forrásaink, hogy milliós eszközökkel dolgozzunk.” Így alakult ki az, hogy a digitális és klasszikus művészet találkozását szeretnék megénekelni – szinte szó szerint.

Mónikának fontos volt, hogy egy olyan áriát válasszanak, amely lehetőleg úgy mond el egy sztorit, hogy abban szinte a teljes darab benne van. Végül így sikerült ötvözni a digitális filmművészet és az opera műfaját. Sokat mesélt ismerőseinek arról, hogy egy ilyen projektet tervez, aztán egyszer csak ajánlották a MOME-n éppen végzős Dezsőt, aki nyitott a klasszikus zenére. Vele együtt döntöttek úgy, hogy egy drámai darabot választanak, melynek vezető szála egy szívszorító szerelmi történet, ami a barokktól napjainkig aktuális és kortalan.

Az áriát egyébként az opera főszereplője, Karthágó királynője, Dido énekli nem sokkal azelőtt, hogy véget vet az életének. „Mi nem akartunk ennyire drasztikusak lenni és az öngyilkosságot kiemelni, helyette szerettük volna feltárni az öngyilkosság szimbolikáját az életünkben. Én inkább úgy képzelem el, hogy nem az életünknek vetünk véget, hanem valamilyen nehézségnek, amelyet követően reményeink szerint valami újba csöppenhetünk. Itt nem a gyilkosság maga és a halál a lényeg, hanem az, hogy az életünkben néha komoly változásra van szükség és a kezünkben van a választás lehetősége. Véget vethetünk azoknak a dolgoknak, amelyek nem vezetnek sehová. Csak így tudunk aztán irányt változtatni. Végső soron ezzel a kiteljesedésünket keressük.” Ezt a videóban egy olyan lázálomként jelenítik meg, amelyben egy szoborcsarnokot járunk körbe. A mozdulatlan alakok így tehát szoborparafrázisok, egyedül az őket körülölelő érzelmek vannak mozgásban.

És mégis, hogy került a klip a Magyar Klipszemle shortlist-jére? „Dezső egyszerűen benevezte. Én már csak azt láttam, hogy bekerültünk. Ez pedig nagyszerű, hiszen elsődleges célunk volt a fiatalok érdeklődését megragadni, a komolyzenét kortárs közegben tálalni.” Ezzel együtt persze egyikük sem gondolja egy pillanatig sem, hogy az opera műfaja mostantól áttöri a gátakat. „Nem ringatom magamat illúzióba. Egy tök jó dolog az, hogy találtunk egy formát arra, hogyan is szivároghatunk be a popkultúra rétegei közé anélkül, hogy maga a zene és az opera műfaja bármiféle kárt szenvedne. Tervezzük is a folytatást.”

Szólj hozzá te is!

Még több Kultúra