2019. február 17. | marieclaire.hu

Férfitest, a maga valójában a Frankofón Filmnapokon

Egy csapat középkorú, amatőr szinkronúszóval nyit az idei, immár 9. Frankofón Filmnapok a Francia Intézet szervezésében. A február 27-én kezdődő rendezvény nyitófilmje a Franciaországban igazi sztárnak számító színész, Gilles Lellouche rendezői bemutatkozása, a Szabadúszók. A rendezővel Párizsban beszélgettünk.

Mathieu Amalric, Guillaume Canet, Benoît Poelvoorde, Jean-Hugues Anglade alakítják a szinkronúszással próbálkozó férfiúkat. Nem aggódtál, hogy túlságosan fittek lesznek a szerephez, elvégre igazi sztárokról van szó?

Egy cseppet sem aggódtam, és szerencsére egyikük sem volt túl fitt. A lelkükre kötöttem, hogy semmiképp se figyeljenek az étrendjükre, nehogy itt nekem elkezdjenek fogyózni, és tartózkodjanak mindennemű sporttevékenységtől! A has nem akadály, éppen ellenkezőleg, hiszen a férfitest a film egyik fő témája: hogy miként is fest a maga valójában egy átlagos negyvenes-ötvenes férfi. Harcot hirdettünk a média által kívánatosnak tartott külső ellen. Azt várják tőlünk, hogy mindig kisportoltak legyünk, mindig a legjobb formánkat mutassuk, hogy mindig harcra készen lobogjon bennünk a versenyszellem. Az én filmemben csupa nem harcra kész fickó szerepel.

Nemcsak a tökéletlen testek, de a kapuzárási pánik is fontos szerepet kap a filmben. Te hogy boldogulsz ezzel az élethelyzettel?

Ahogy a filmben láthatod.

Csak nem szinkronúszol?

Még csak véletlenül sem! És még csak sportautót se vettem, inkább a rendezést választottam. A filmbeli férfiaknak lesz egy közös céljük, amiért érdemes összefogniuk. Mindenki az egyedülléttől szenved. Mindenki az istenverte mobilját nyomogatja, minden a technológiáról szól, mindenki rögtön ítél, ebben élünk. Ezeknek a férfiaknak meg kell tanulniuk nyitni egymás felé.

A színészet is a magányos szakmák közé tartozik. Egy forgatás összeterel embereket, akik pár hónap múlva szétszélednek. És akkor még a szakmai féltékenységről nem is beszéltünk.

Így van ez szinte minden szakmában, nem igaz? Nem így van ez az újságíróknál is? Mindenki a nagy sztorira hajt. Én nagyon tudom unni ezt az állandó harcot.

Azért összejársz a színészkollégákkal?

Vannak színészbarátaim és vannak nem színész barátaim. Az előbbiek közé tartozik például Canet, Poelvoorde… Ők a haverjaim, de például Jean-Hugues Anglade-ot és a többieket nem ismertem. Különböző területekről akartam színészeket választani, a vígjátéki térfélről éppúgy, mint a művészfilmesről. Nem szeretem a francia filmen belül felállított gettókat. Akit beskatulyáznak az egyikbe, sokszor ott is marad örökre, nincs körforgás. Szeretem keverni ezeket a világokat. A zenében is mindenevő vagyok. A filmiparban csak így, a falak lebontásával vehetjük fel a harcot a ránk leselkedő veszély ellen, amit úgy hívnak, hogy Netflix.

A Szabadúszókat 6 César-díjra jelölték, köztük a Legjobb Film kategóriában is. A film a Frankofón Filmnapok nyitófilmje less február 27-én a Corvin Moziban, de február 28. és március 6. között a Toldi Moziban is több ízben vetítik, illetve március 1-én a Széchenyi Fürdő legszebb kültéri medencéjénél is szerveznek egy exkluzív vetítést. A film a mozikban március 14. után a ADS Service forgalmazásában látható.

Szerző: Köves Gábor

Szólj hozzá te is!

Még több Kultúra