Egyvalami közös Hófehérke, Aranyhaj, a Jégvarázs Elsája és a Szépség és a szörnyeteg történetében: a gyökerei mind a négy történetnek valódi emberekhez, létező helyekhez és megtörtént eseményekhez nyúlnak.
Szépség és a Szörnyeteg, azaz Petrus Gonsalvus tragikus élete
1537-ben élt egy fiatal fiú, akinek Petrus Gonsalvus volt a neve, ám mindenki csak szörnyetegnek hívta. Ennek az lehetett az oka, hogy a hipertrichózis nevű betegségtől szenvedett, mely azzal jár, hogy az ember egész testét szőr borítja. Gyakran hívták ekkoriban vérfarkas szindrómának is.
Gonsalvus csupán tíz éves volt, amikor hazájából, Spanyolországból a francia király udvarába került, hogy udvari bolondként szolgáljon. II. Henrik király úgy döntött, támogatja Gonsalvust, így nemesi címet adományozott neki, a királyné, Medici Katalin pedig feleséget is talált neki, akit Catherine-nek hívtak. Ahogy az a mesékben megtörténik, a szépséges feleség beleszeretett a szörnyetegbe, 40 évig házasok voltak és hét gyermekük született, akik közül négy örökölte apjuk betegségét.
Két nő történetét ötvözi Hófehérke sorsa
Hófehérke egyik ihletője Margaretha von Waldeck az 1500-as években élt a németországi Waldeckben. Tizenhét éves volt, amikor elhagyta apja otthonát, mivel mostohaanyja megkeserítette az életét, és Brüsszelbe költözött. Itt megragadt rajta II. Fülöp spanyol király szeme, ám nem sokkal ezután beteg lett. A történészek úgy vélik, valaki megmérgezhette, mivel a párnak sok rosszakarója volt, nem nézték jó szemmel, hogy a király egy szénbányász lányával folytat viszonyt. Sajnos a valóságban a történet nem ér tündérmesei véget, a csók nem gyógyította meg a lányt, aki 21 évesen meghalt.
A másik nő, Maria Sophia Margaretha Catherina von Erthal története szintén Németországban indul, ám a Lohr am Main nevű városkában. Maria 1729-ben született, Philipp Cristoph von Erthal herceg lányaként. A hercegnek volt egy tükörgyára, kastélyuk pedig a mai napig látogatható múzeumként működik. Itt megtekinthető a beszélő tükör, ami egy játékszer. A herceg második feleségének, egy fiatal bárónőnek készíttette, aki Maria mostohaanyja volt, kapcsolatuk pedig erősen hullámzó a korabeli történetek szerint.
A Jégvarázs Elsáját egy svéd operaénekesnő ihlette
A Jégvarázs története lazán kapcsolódik Hans Christian Andersen Hókirálynő című meséjéhez. Korunk egyik legnépszerűbb rajzfilmjének főhőse Elsa, aki a történet Hókirálynője. Az eredeti főhőst Jenny Lind svéd operaénekesnő inspirálta. Miután a meseíró Andersen feltárta előtte romantikus érzelmeit, az énekesnő hidegen elutasította. Ezután mintázta róla a jégszívű királynő alakját a Andersen.
Aranyhaj és Szent Barbara közös sorsa
Aranyhaj történetének ihletője a harmadik században élt tragikus sorsú Szent Barbara volt. A fiatal, Barbara nevű nő Itáliában élt, és olyan szépséges volt, hogy apja bezárta egy toronyba, hogy egyetlen férfi se kaphassa meg. Bár sokan megkérték a kezét, Barbara Istennek szentelte magát, és az akkoriban újkeletű keresztény vallásban hitt, így minden kérőt visszautasított. Az apja azonban pogány volt, nem örült neki, hogy lánya keresztény lett. A történet szerint apja kardot szegezett rá, eközben Barbara segítségért imádkozott, Isten pedig lyukat nyitott a toronyban a lánynak, hogy menekülhessen. Sajnos hamar utolérték és elfogták, és saját apja fejezte le. Akit aztán halálos villámcsapás ért.
Forrás: Insider
Fotó: Profimédia/Red Dot, Unsplash
