A főszereplők, Bruno és Malik autizmussal élő fiataloknak nyújtanak segítséget: a rendszerből kiszoruló fiatal betegek kezelésére próbálnak megoldást találni, és legtöbbször még a hétköznapjaikra is.
Az Életrevalók rendezőitől jegyzett legújabb francia film a társadalom által se nem eléggé ismert, se nem elfogadott csoportjáról, az autistákról (szakkifejezéssel élve: autisztikus spektrumzavarban küzdőkről) szól, akiknek kirekesztettségét egyaránt láthatjuk és érezhetjük, kendőzetlenül. Testközelbe kerülünk az autistákat nevelő családok hétköznapi nehézségeivel és az őket segítők dilemmáival, amelyet fantasztikusan kiegészítenek a kézi kamerával készült felvételek, mintha valóban karnyújtásnyira lennénk a szereplőktől. A filmben megjelenő komoly és létező társadalmi probléma, hogy a pszichiátriai intézmények nem tudnak minden kezelésre szorulót fogadni. A főszereplők olyan szervezeteknek önmagukat is feláldozó alapító tagjai, akik az ily módon kiszoruló betegeknek otthont és segítséget biztosítanak. De segítséget és egy valódi hivatás lehetőségét nyújtják azoknak a hátrányos helyzetű fiataloknak is, akik segítő személyzetként támogathatják az autistákat: felügyelik, megetetik, vagy programokra kísérik őket, miközben ők maguk is komoly leckéket kapnak az élettől. Hozzánk, nézőkhöz szinte észrevétlenül kerül közelebb a spektrumzavar feldolgozatlan témája, egyszerre nyerhetünk betekintést az autizmussal élők és az ő ellátásukat támogató személyek magánéletébe.
A film megmutatja, hogy milyen felkészültséget, áldozatkész hozzáállást és egyedi módszereket igényel a segítségnyújtás a támogatásra szoruló betegeknek, ennek ellenére igazi katarzis őket természetükben mégis sokszor viccesnek, és mindenképp szerethetőnek megismerni.
A Különleges életek egy nagyszerű film: remek színészi (Vincent Cassel most is isteni, mint mindig) alakításokkal, tökéletesen eltalált zenével egy perifériára szorult nehéz témáról, amely hétköznapi életünkben mindannyiunkat elgondolkodásra késztet.
Már a mozikban! (ADS Service)
