A matematikus Bornemisza Eszter a kilencvenes évek óta foglalkozik textilképekkel. Kísérletező művészetét számos egyéni és zsűrizett kiállításon mutatta be itthon, Európa-szerte, Amerikában, Ausztráliában, Kínában és Japánban. Sorozatosan nyert díjakat Magyarországon, Hollandiában, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban. Tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének és az angliai 62 Csoportnak.
Legfrissebb sorozata, az És most? egy izgalmas, új útkeresés. Pár éve papírpép formálásával kezdett kísérletezni, ez a folyamat tavaly ősszel indult újra, és a járvány alatti karantén bizonytalanságokkal teli hónapjaiban kapott új lendületet.
„A Fuga Trezor termének falai között felszabadult lendülettel készült humanoid tárgyak lebegnek – ad némi képet a művésznő a kiállításról. – A járvány alatt napról-napra egyre kiélezettebb helyzet, és az aggasztó kilátások ezekben a furcsa, játékos tárgyakban oldódtak fel. Alapvető térgeometriai formák torzítása-összeillesztése és szabad asszociációk sora alakította őket nyugtalanságunk szereplőivé” – teszi hozzá Bornemisza Eszter.
A roggyant menekülő csonka kúpok csoportja, a súlyától meghajló gömb, az egymásból építkező, önmagából kihajló négyzetlapok absztrakciójukkal kelnek életre és kérdésfelvetéseik lépésről lépésre kúsznak bele a nézők gondolataiba, és formálódnak még sokáig a kiállítás látogatása után. Mindennapi, a jövőnket, a környezetünket, a Földünk dilemmáit feszegető kérdéseket vetnek fel, nem mindennapi ötletekkel, érzékenységgel és mélységgel.
A tárgyak alapanyagát az alkotó az általa betakarított sásból és gyékényből főzte. A papírpép puha és száradás utáni piszkosfehér árnyalata, lágytapintású anyaga békés ellenpontja a karantén alatt kialakult nyugtalanító körülményeknek.
Bornemisza Eszter művészetét korábbi sorozataiban is jellemezte a tapasztalás és kutatás alapján, környezetünk aktualitásaira eredeti megközelítéssel reflektáló, a néző asszociációinak teret engedő attitűd. Ugyanilyen nagy hatású volt 2018-as FUGA-s kiállítása, a Városi hegek is, amelynek autonóm textilképei a városi élethez való viszonyunkat tükrözték. Áttetsző installációin valós és képzeletbeli térképek, labirintusszerűen összefonódott hálózatok jelennek meg több rétegben, amelyek továbbgondolásra hívják a nézőt, saját környezetükkel való kapcsolatukról, fizikai és szellemi helyük megtalálásáról.
A művész a FUGA honlapján meghatározott idősávokban kiscsoportos tárlatvezetéseket is tart a kiállításon.
Fotó: Tihanyi Bence
