A zürichi Design Múzeum szokatlan tárlattal jelentkezett július elején. A Végállomás a tenger című kiállítással a tengereket és óceánokat elborító szemétszigetekre szeretnék felhívni a figyelmet. A Föld számos pontjáról gyűjtött hulladékok egy hatalmas szemétinstallációvá álltak össze: van itt kislapát Hawaiiról, fogkefe a Balti-tengerből vagy műanyag fésű az Indiai-óceánból. Akár egy globális régészeti ásatás, amely sajnos a jelenről ad hiteles korrajzot.
A kiállítótér közepén egy óriási szemétsziget nyúlik el hosszan, ez azonban csak parányi töredéke annak az elképesztő mennyiségű használati tárgynak, amelyet a tengerek és óceánok vizei rejtenek. Mintha minden, ami feleslegessé válik, előbb vagy utóbb a tengerek vizében végezné.
A vízben lebegő műanyag nem bomlik le, hanem az idők során egyre apróbb és apróbb darabokra esik szét. Bekerül a táplálékláncba, majd egy hallal együtt ott landol a tányérunkon. És az életünkben, újra, számos káros egészségügyi hatással együtt.
 |
| Fotó: © Lindsey Hoshaw |
A kiállítás arra is rávilágít, hogy a probléma nem csak a tengerparti országok felelőssége, hiszen a folyókon keresztül a többi ország szemete is a „nagy műanyag levesben” végzi.
 |
| Fotó: © Susanne Skyrm / Marine Photobank |
Budapesten is a figyelem középpontjába kerül a tengereket és óceánokat érintő probléma, erre hívja fel a figyelmet a Greenpeace is. A zöldszervezet szerint egyre aggasztóbb a vizek túlhalászása. Sok helyen hatalmas úszó konzervgyárak halásszák le a tengereket, kiszorítva a helyi halászokat, akiknek alig akad valami a hálójukba. A Greenpeace – a kampány részeként – július 14-én egy 25 méteres halászhajó közel életnagyságú mását állítja ki a fővárosban. Szombattól keddig érdekes és elgondolkodtató kiállításokkal, filmbemutatókkal és rengeteg gyerekprogrammal várnak mindenkit a Hősök terén.
Szöveg: Tóth Judit, a Sanoma Médiaakadémia hallgatója
