Egy humorral fűszerezett angol romantikus regény, egy gyönyörű, szívbemarkoló francia történelmi sztori, és egy ízig-vérig orosz realista óriásmű, amely kétségtelenül a világirodalom egyik legszebb szerelmes története. A szavak szárnyán lettek klasszikusok, de a mozivásznon is megállják a helyüket. És soha nem unjuk meg őket?
A Büszkeség és balítéletből több mint tíz, a Nyomorultakból nyolc, az Anna Kareninából mintegy húsz különböző filmadaptáció készült már. Vannak köztük tévéfilmek, mini-sorozatok, mozifilmek, azok közül is híresebbek, és kevésbé figyelemre méltóak is. Hogy ezek a hatalmas történetek megihletik a rendezőket és producereket, teljesen érthető. De vajon lehet ezt még fokozni?
Ha azt mondom Mr. Darcy, a mai nőnek nem biztos, hogy a Büszkeség és balítélet sármos és nagyon angol férfija jut eszébe, inkább Bridget Jones szintén sármos és szintén nagyon angol Mark Darcy-ja. Illetve attól függ, honnan nézzük a kérdést, mindkét Darcy-t Colin Firth alakítja, akit éppen a fent említett tulajdonságai miatt szeretünk. A legmaradandóbb filmélményünk ebből a történetből mindenképp ez a mini-sorozat, a tökéletes szereposztást pedig mintegy öt órán át élvezhetjük. Tíz évvel később pedig a legújabb moziváltozatban a gyönyörű Keira Knightley Elizabeth Bennet szerepében nyújtott alakításáért jól megérdemelten Oscar-jelölést is kapott, ez a film sem hozott szégyent a nagy műre.
Knightley-nak jól áll a 19. század, és ezt most Anna Kareninaként is bebizonyíthatta. Az első jelentős amerikai adaptációban, 1935-ben Greta Garbo nyújtotta élete alakítását ebben a szerepben. Lenyűgöző színészi játékát az egyik leghatalmasabb amerikai filmklasszikus, az Elfújta a szél sztárja, Vivien Leigh sem tudta felülmúlni több mint tíz évvel később. Leighnek ugyan nem ez volt a legemlékezetesebb szerepe, nem sokkal ezután megkapta második Oscar-díját a Vágy villamosában nyújtott alakításáért. Évekkel később Sophie Marceau is megkapta az Anna Karenina címszerepét, a film azonban csak középszerűre sikerült.
A zseniális mű adaptálása komoly kihívás, a nagyszerű színésznők mellett a látvány, a hangulatteremtés is óriási szerepet játszik. A legújabb, január 24-étől a mozikban futó változat is inkább utóbbival vívta ki magának az elismerést: Keira nem, de az operatőri munka, a jelmeztervezés, a látványtervezés/díszlet és a filmzene összesen négy Oscar-jelölést kapott.
Másik kedvenc „klasszikus” színésznőnk kétségkívül Anne Hathaway. Azután, hogy néhány évvel ezelőtt Jane Austen alakját ölthette magára, a 8 Oscar-díjra jelölt Nyomorultakban kapta meg élete eddigi legfontosabb szerepét (a Golden Globe-ot már megnyerte, és reméljük az Oscart is ő viszi haza).
Eddig nyolc különböző francia és amerikai változat készült a műből, és nincs közöttük olyan, ami rosszul sikerült volna. Uma Thurman, Claire Danes, Gérard Depardieu, John Malkovich, Charlotte Gainsbourg, Jean-Paul Belmondo és számos más, kevésbé ismert színész és színésznő szerepelt már ennek a történetnek a filmváltozatában. De mi mégis Anne zseniális és megindító alakítása mellett tesszük le a voksunkat, és ennek fényében úgy válaszolnánk meg a korábban feltett kérdést: igen, a klasszikusok megunhatatlanok.
Szerző: Inzsöl Júlia
Kapcsolódó bejegyzések:
Golden Globe: a nők éve volt
Felkavaró érzelmek nélkül – a Golden Globe vörös szőnyegéről
