Az Yves Rocher márka nekem szívügyem. Egyetemi tanulmányaim után az első komoly munkahelyem ennél a cégnél volt. Nekik köszönhetem, hogy megtanultam, hogyan működik egy világcég, sőt azt is, hogy mennyi munka és elhivatottság van a szépségápolási készítmények megalkotásában. Volt szerencsém találkozni a márka alapítójával, Yves Rocher úrral, majd a fiával, Jacques Rocher-vel is, végül néhány nappal ezelőtt az egyik „kisunokával”, a 31 éves Tommy Rocher-vel. Bár én csak kívülről láttam és a cégen belüli pletykákból ismertem e népes bretagne-i család életét, jó érzés volt hozzájuk tartozni. A multik globalizált világában egy, a hagyományokat őrző, az emberi kapcsolatokra odafigyelő, a természetet tisztelő és védő cégnél dolgozni nagy szerencse volt szakmai karrierem kezdetén.
Így indult a történet
Egy bretagne-i kis faluban, La Gacillyben született 1959-ben az Yves Rocher kozmetikai márka. Létrejöttét egy szenvedélyes és jövőbe tekintő embernek, Yves Rocher úrnak köszönheti, aki a természet tiszteletét és a kozmetikai ipar demokratizálásába vetett hitét hagyta örökségül leszármazottainak. Mára a márka a növényi szépségápolás első számú képviselője, a szépségápolási termékek megalkotásában a növények életmechanizmusait veszi mintául, ezáltal a termékeik nemcsak hatékonnyá, de környezetbaráttá is válnak. Yves Rocher úr néhány éve már nincs a családdal, de karizmatikus személyisége nap mint nap jelen van mind a munka, mind pedig a családi élet terén. Egyik unokája, Tommy Rocher a huszadik magyarországi márkabolt megnyitása alkalmából nemrégiben Budapesten járt.
Mindig is evidens volt, hogy az Yves Rocher márka szolgálatába álljon?
Gyerekkoromban vadászpilóta szerettem volna lenni, érdekeltek a repülőgépek és a repülés. De viszonylag hamar, kamasz koromban már megfertőzött a családi légkör, nagyapám és apám hihetetlen szenvedélye a természet és a családi vállalkozásunk iránt. Jogot és kereskedelmet tanultam az egyetemen és friss diplomával a zsebemben, 23 évesen álltam be a céghez dolgozni. Most a görög, a szlovák és a Karib térség országainak a piacáért vagyok felelős, de a márka hiteles nagyköveteként sokat utazom más országokba is, mesélek a termékeinkről és természetesen a nagypapámról is.
Milyen emlékeket őriz a nagypapájáról? Franciaországban még a halála után is nagyra becsült, ismert embernek számít.
Nagyon igazságos és vállalkozó szellemű férfi volt. Imádta a természetet. Emlékszem, gyerekkoromban rengeteget sétáltunk együtt Bretagne-ban az erdőben, és ilyenkor sokat mesélt a természetről, a növényekről. Szerette az embereket és szeretett segíteni nekik, de csak diszkréten, úgy, hogy azt mások ne vegyék észre. Fontos volt neki a család. A nyarakat mindig La Gacillyben töltöttük, együtt az egész család: gyerekek, unokák, rokonok.
Hányan vannak unokák?
Nagyapámnak három fia volt az első feleségétől és két lánya a második házasságából. Kilencen vagyunk unokák, de nem mindenki dolgozik a cégnél. Brice Rocher unokatestvérem az Yves Rocher cégcsoport vezérigazgatója, ő vitte közülünk eddig a legtöbbre. Apám, Jacques Rocher pedig az Yves Rocher alapítvány elnökeként tevékenykedik, civilszervezetekkel összefogva faültetési akciókat szervez a világ különböző táján. 2009-ben az Yves Rocher márka fogadalmat tett: 2015 végéig világszerte 50 millió fa ültetésére kötelezte magát környezetünk védelme érdekében.
Szeretné, ha az ön gyerekei is folytatnák a hagyományt és építenék tovább a márkát?
Azt majd ők döntik el. Nem szeretnék rájuk erőltetni semmit. Engem sem kényszerítettek a családtagok arra, hogy velük dolgozzak. A jó példák hatására magam döntöttem így. Szerencsére nagy a család, mindig akad majd valaki, aki szenvedélyesen fejleszti a márkát, és az igazgatótanácsban képviseli nagyapám örökségét.