A szex jó. A jó szex még jobb. Mégis vannak, akik most, hogy végre nőként is szabadon – na jó, a kettős mérce él és virul, de mindenképpen szabadabban – élhetjük meg mindazt, amire vágyunk, inkább az önmegtartóztatást választják.
Sok oka lehet annak, hogy valaki tudatosan úgy dönt, egy időre romantikus és szexuális kapcsolatok nélkül, szólóban éli az életét. Ilyen például a randiappos hookupkultúra (igen a szexre, de nem az elköteleződésre – a szerk.) miatti érzelmi-fizikai kimerültség, az önismeret fejlesztésének és az énhatárok újradefiniálásának igénye, a múltbéli rossz tapasztalatok és hibás párkapcsolati döntések újragondolásának vágya. De az is lehet, hogy a lassítás egyszerűen csak megmagyarázhatatlan belső igény, amelynek okaira csak később, a szexmentes folyamat során derül fény.
„A társadalom azt sugallja, hogy egy bizonyos életkor után mindenkinek párkapcsolatra kell törekednie, abban kell élnie, vágynia kell a szexre és aktív szexuális életet kell élnie – kezdi Füredi Krisztián szexuálpszichológus. – Csakhogy nem mindenki a társadalmi elvárások szerint szeretne élni. Olyanok is akadnak, akik nem a szokásos ritmusban vagy intenzitásban képzelik el a párkapcsolati vagy szexuális életüket – és ez teljesen rendben van.”
A szakember szerint a „szexuális ellenforradalom” kialakulásához az is hozzájárult, hogy az utóbbi harminc év tabukommunikációs aktivitásának hatására a szexualitás és a szexuális egyenjogúság központi témává vált. Vagyis megnőtt az információs terhelés, a nőként is szabad szerelem pedig egyre többek számára hozzáférhető. Ez egyben azt is jelenti, hogy ma egy boysober, vagyis szexuálisan tudatosan inaktív nő épp olyan forradalmi, mint egykor Carrie New Yorkjában Samantha volt.
Egyre többen választják az önkéntes cölibátust
A tudatos cölibátus előnyei
A tudatosan vállalt szexmentesség jelensége összefonódik a Covid-érával, hiszen a világméretű lezárás hosszú ideje az első időszak volt, amikor a randizás külső okokból ellehetetlenült.
A magány sokakat döntött depresszióba – de jócskán akadtak, akik a kényszerű randi- és szexszünet alatt rájöttek, mennyi időt, érzelmi energiát és pénzt spórolnak, ha a romantikus kapcsolatok helyett inkább önmagukra, illetve a családi és társas kapcsolataikra fókuszálnak.
Maga a boysober kifejezés eredetileg Dél-Koreából, a 4B feminista mozgalomtól származik, (el)ismertté azonban Hope Woodard New York-i komikus-tartalomgyártó által vált. Ő és követői hangsúlyozzák: nem utálják sem a szexet, sem a szerelmet, sem a férfiakat. Egyszerűen csak elegük van a toxikus randikultúrából és a rapid szerelmekből: minőségi romantikus kapcsolatokra, és főleg minőségi énidőre vágynak.
Négy nem
A 4B mozgalom egy radikális feminista közösség, amelynek tagjai a négy nem mellett döntöttek, azaz nem randiznak, nem házasodnak, nem szexelnek férfival és nem szülnek gyereket férfinak. A sok tekintetben szélsőséges szemléletmód kialakulását a 2016-os Escape the corset mozgalom inspirálta, amelynek célja annak elősegítése volt, hogy a nők szabadulhassanak a szexuális, társadalmi, testi és pszichológiai elnyomás alól.
És hogy milyen előnyei vannak a boysober életmódnak? Füredi Krisztián szexuálpszichológus szerint például marad időnk arra, hogy saját magukra, a személyes fejlődésünkre koncentráljunk. „Előfordul, hogy a párkapcsolatainkban újra és újra ugyanazokat a helyzeteket éljük meg, vagy rendre hasonló problémákkal szembesülünk. Az sem ritka, hogy az ismerkedés során elragadnak minket az érzelmek, ezáltal meggondolatlan döntéseket hozunk, amelyek a párkapcsolat egészére hatással vannak, vagy annyira belefeledkezünk a szenvedélyes szexuális örömökbe, hogy idővel a személyességet a mennyiségi hatás váltja fel. Ilyenkor sokat adhat, ha lelassítunk, önmagunkra figyelünk, eltávolodunk attól a törekvéstől, hogy kapcsolatokat alakítsunk ki, ahogy a felszínes szexuális kapcsolódásoktól is.”
Mint mondja, ideális esetben egy ilyen döntés hasonló változásokat hoz a magánéletben, mint amikor úgy határozunk, hogy tudatosan korlátozzuk a közösségimédia-használatunkat, és helyette sokkal többet olvasunk. Ilyen esetekben sem azt mondjuk, hogy a social media rossz, az applikációfejlesztők gonoszak, vagy az internet káros. Egyszerűen csak úgy döntünk, hogy el szeretnék távolodni, több csendre és kevesebb információra vágyunk, így a figyelmünket egyetlen tevékenységre, egyetlen lapra irányítjuk. „Időnként jót tehet kilépni, megtapasztalni valami mást, valami mélyebbet – magyarázza a szakértő. – Ha valaki el tudja fogadni azokat a periódusokat, amikor nem törekszik párkapcsolatra és szexuális élményekre, akkor lehet, hogy idővel önazonosabb módon tud kapcsolódni önmagához, majd máshoz is – mind párkapcsolati, mind szexuális szinten.”
Fotó: Getty Images
