Fizetett szex vagy gyengéd törődés? – Egy magyar escortfiú titkai

„Huszonhat éves voltam, és elvállaltam egy szezont mixerként a Balatonon. Eszméletlen bulik voltak, imádtam azt a nyarat! A nőket is, akik meg engem. Sosem esett nehezemre a hódítás: a 175 centimmel nem vagyok sem alacsony, sem magas, a sok sporttól megizmosodtam, sűrű a hajam, és szinte fekete a szemem. Ráadásul jelentős intimméretem van. Nos, az egyik forró éjszakán a bárpult mellé ült egy nagyon izgalmas nő. Úgy saccoltam, ötven lehet, de remekül tartotta magát. Az öltözéke, az ékszerei, a stílusa mind fényűző életkörülményekről árulkodtak. Beszélgetni kezdtünk, és hajnalig el sem mozdult mellőlem. Mindig izgatott, milyen lehet a szex egy tapasztalt nővel, így amikor hajnalban elszállingóztak a vendégek, mi lassan, érzékien szeretkeztünk a parton. Miután elváltunk, másnaposan kóvályogtam a szállodai szobámban, és amikor lehúztam a farmerom, a legnagyobb döbbenetemre a zsebéből bankjegyek potyogtak ki. Eurók, nem is kevés. Nem értettem, hogy került hozzám a pénz, ám amikor eljött az este, és ismét megjelent Janka – a vonzó, érett asszony, akivel az előző éjszakát töltöttem –, teljes természetességgel közölte: máskor is adna hasonló ajándékot a királynőnek járó bánásmódért, amelyben részesítettem. A férje éppen Ausztriában nyaral a szeretőjével, és szüksége volna rám augusztus végéig. Mindezt szinte könyörgő tekintettel adta elő. Azt hittem, rosszul hallok. Hogy ez a nő engem ki akar bérelni? Mondtam neki, hogy szívesen eltöltök vele néhány hetet, mert nagyon élveztem az előző éjszakát, de nekem ezért nem kell fizetség. Janka mosolygott…
Egy hét múlva otthagytam a mixermunkám, és együtt áttelepültünk Siófokra. Janka kényeztetett: a legszebb lakosztály, a legdrágább éttermek, minőségi szex. Ha fizetni akartam valamiért, csúnyán nézett rám, és a kezemre csapott. Csodás nyár volt. A búcsúzáskor átadott nekem egy díszdobozt. Azt mondta, csak otthon bonthatom ki. Leesett az állam: nagy köteg euró és egy levél volt a csomagban. »Drága! Neked köszönhetem, hogy helyre került az önértékelésem. Fogadd el ezt a kis ajándékot. Minden nőnek ilyen férfira volna szüksége! Megadtam a számod Ulla barátnőmnek, aki két hét múlva jön Pestre. Szórakoztasd, nem lesz hálátlan.« Hát így kezdődött, én pedig sodródtam az eseményekkel.

Hivatástudat
Először el sem hittem, hogy ez velem történik. Azt mondogattam, hogy még ezt az egyet megcsinálom, mert jól jön a pénz, aztán keresek megint vendéglátós állást. Csakhogy az egyik megbízás hozta a másikat, és azon kaptam magam, hogy már hónapok óta exkluzív hölgykísérő vagyok. Eleinte nem volt ebben tudatosság, de aztán elkezdtem adni az imidzsem építésére: új ruhákat vettem, öltönyöket, ingeket. Többet edzettem, és szolizni is elkezdtem, és hogy igazán partiképessé váljak, részletre vettem egy igényes autót. A nők pedig jöttek sorban, gyakran megesett, hogy párhuzamosan több is. Engem lepett meg a legjobban, hogy mennyit képesek kifizetni a törődésért. Azért, hogy egy férfi mindent az ő örömükre tegyen a moziban, az étteremben, az ágyban vagy épp a nyaraláson. Egy év után már állandó klienseim voltak, a lelküknek szüksége volt arra, amit nyújtottam – mi tagadás, a testüknek is. Ez utóbbi persze nem ment mindig könnyen mindenkivel, de soha, egyetlen megkeresésre sem mondtam nemet. Volt nő, akinek nem tetszett az illata, neki azt mondtam, most valami különleges jön, és beálltunk a zuhany alá. Beszappanoztam, és minden rendben volt. Persze vannak esetek, amikor kell a potencianövelő szer, nincs mit tenni. A kövér nők sosem hoztak lázba, őket próbálom másképp szeretni – nem az aktus az egyetlen módja a kielégülésnek.

Lejegyezte: Szurovecz Kitti
Fotó: Bertalan Péter

A folytatást keresd az áprilisi Marie Claire-ben.

[Marie Claire, 2010. április]