Néhány ausztrál kutató több mint másfél évtizeddel ezelőtt kimutatta, hogy a női agyban bizonyos területek jóval nagyobbak, mint a férfiakéban. Jenny Harasty és négy szerzőtársa Sydneyben végzett úttörő jellegű vizsgálatokat. 1997-es tudományos közleményük szerint a nyelvi képességekkel összefüggésbe hozható úgynevezett Wernicke-terület, azon belül pedig a Broca-terület sokkal nagyobb a nőknél, mint a férfiaknál. A nők Broca-területe például ötödével haladhatja meg a férfiakét, de máshol is 18-30 százalékos különbségek vehetők észre a két nemnél. Mindez összefüggésbe hozható a kutatók szerint a nők jobb verbális, nyelvi képességeivel. Mások ugyanis a nők és a férfiak olvasási, lexikális-szemantikai adottságai. Az utóbbi azt jelenti, hogy a nők a szavak, kifejezések jelentését könnyebben értelmezik (a szemantika a jelentéstan idegen elnevezése) és szókincsüket (lexikális tudásukat) tekintve is eltérnek a férfiaktól.
Harastyék kutatása azért volt úttörő, mert ugyan a nemi dimorfizmust (vagyis a férfiak és a nők közötti különbséget) a verbális képességeknél ugyan már korábban kimutatták, de anatómiai eltéréseket korábban nem vizsgáltak más kutatók.
Ám a felfedezés után megindult a vita. Harastyék kutatásait más szakértők megkérdőjelezték, viszont az ausztrálok az elmúlt években folytatódó viták során sikerrel válaszoltak a bírálóknak. Így például rámutattak, hogy az általuk vizsgált szerveknek például nem a hosszanti kiterjedésében van különbség (a kritikusok ugyanis azt állították, hogy ebben nincs differencia), hanem a térfogatuk nagyobb a nőknél, mint a férfiaknál.
Elvontan hangzik? Pedig a való világban is sokszor tanúi lehetünk annak, hogy a nők jobb beszélőképességgel rendelkeznek. Közhely, hogy a szépirodalom „fő fogyasztói” is döntően a nők, és egyéb beszéd- és olvasási készségekben is megelőzik a férfiakat.
Mindezt több magyarországi kutatás is megerősítette: a főiskolások és más társadalmi csoportok vizsgálata alapján Kegyesné Szekeres Erika, H. Sas Judit, Kóródi Márta és Schlemmer Éva is különböző sajátosságokra mutattak rá a nők olvasási szokásait illetően. Így például a felsőoktatásban résztvevő lányok több könyvvel rendelkeztek, gyakrabban jártak könyvtárba, egy tanulmányi évben több könyvet olvastak el. Általában is gyakrabban olvasnak a nők, míg a nem olvasók között több a férfi.
Női játék, férfi játék
Nem lepődhetünk meg azon sem, hogy bizonyos internetes (logikai) játékok különösen kedveltek a nők körében, míg másokat kevésbé szeretnek. Közismert, hogy a háromdimenziós térérzékelés a férfiaknál fejlettebb, így a videojátékokál a 3D-s rotációval operáló szoftverek nem túl népszerűek a nőknél, ahogyan a túlzottan a versengésre építő videojátékok sem azok. Ezt Kirsten Lucas és John L. Sherry kutatásai is megerősítették a Michigani Állami Egyetemen.
Az sem meglepő, hogy a más típusú, így a szövegekkel, szavakkal kapcsolatos játékokban a nők szívesebben vesznek részt, mintsem hogy erőszakos, lövöldözős-verekedős videojátékokkal foglalkozzanak hosszú órákon át. Egy nemrégiben elindult magyar szókirakós játék, a Resulo (www.resulo.com) regisztrált felhasználói között döntő többségben vannak például a nők. Mint megtudtuk, a nők több időt is szánnak a keresztrejtvények és a betűkirakós játékok (például scrabble) sajátosságait stratégiai gondolkodással és vizuális készségekkel ötvöző játékra.
Ugyanakkor a nők kevésbé válnak kórosan függővé az online játékoktól: egy tajvani kutatás szerint a nők nem lettek súlyosan dependensek az internetes játékoktól. Még érdekesebb például a World of Warcraft felhasználóinak az elemzése, amelyet Balku Anett végzett el 2010-ben. Eszerint a 2004-ben megjelent online szerepjátéknak 11,5 millió előfizetője van, de ennek 94,3 százaléka férfi. Ráadásul a szerepjátékban résztvevő nők 60 százaléka a partnerével együtt játszik, vagyis elmondható: a női felhasználók maguktól csak a userek 2-3 százalékát tennék ki.
