16 évesen a legjobb magyar női vitorlázó: széllel szárnyal Érdi Mári

2014. augusztus 01.
Az ország legjobb női vitorlásversenyzője és még csak tizenhat éves. A mindig mosolygós Érdi Márival, a Yacht Club Budapest sportolójával beszélgettünk a sikereiről, a jövőről és egy kicsit csajos dolgokról is.

Nagyon fiatal vagy és máris a legjobb magyar női vitorlázójaként tartanak számon. Ugorjunk vissza a kezdetekhez. Honnan jött az ötlet tizenévesen, hogy vitorlázni szeretnél?

Teljesen egyszerű okból. Budapestről a szüleimmel és négy testvéremmel a Balatonra költöztünk, és ott vitorlás szakkört tartottak az iskolában. Mentem, kipróbáltam, tetszett és maradtam. Korábban lovagoltam, és édesanyám azt mesélte, amikor kicsi voltam azt mondtam neki: „Anya, ha meglátok egy mezőt, lovagolni szeretnék, ha pedig vizet, akkor vitorlázni.„

Iyen egyszerű lenne? Alig két év telt el azóta, és már világversenyekről hozol haza érmeket.

Bevallom, én sem gondoltam, hogy ilyen hamar sikereket fogok elérni. Először párosban ültem hajóba, de az valahogy nem feküdt nekem, onnantól kezdve, hogy átültem egyénibe, jöttek az eredmények. 2013-ban Laser Radial hajóosztályban Ifjúsági VB- t nyertem, majd idén Byte Cll. osztályban a világbajnokságon, Dániában harmadik helyezést. Elkezdtem egyre és egyre komolyabban venni ezt a sportágat.

A találkozónkra érve mesélted, hogy épp kaptál egy védőoltást. Pár hete Németországban versenyeztél, aztán Lengyelországban. Előtte Dánia. Most is készülsz valahova?

Az egész szezon valóban sorozatterhelésből áll, sok-sok utazással. Az oltást a kínai Ifjúsági Olimpia miatt kaptam, ami augusztus 16. és 28. között lesz, és nagy izgalommal várom. Onnantól kezdve, hogy kvalifikáltam magam, semmi másra nem tudok koncentrálni, mint arra, hogy hamarosan újra képviselhetem Magyarországot, ezúton egy kis olimpikonként, Nandzsingban.

Az ifjúsági olimpia után reális lehet a riói olimpia egy magyar vitorlázónak?

Hát, ezt az edzőmtől, Eszes Tamástól (korábbi vitorlás olimpikon) kellene megkérdezni, én még picit távolinak tartom, hogy Rióra odaérjek a felnőtt elitbe, a 2020-as tokiói indulás reálisabb lehet. Sőt, egészen biztos, hogy ott akarok lenni!

Mennyire vagy maximalista magaddal szemben?

Szerintem minden sportoló, aki kitűz magának egy célt, tudja, hogy szigorú napirend szerint kell élni. Így például fontos most arra is odafigyelnem, hogy hízzak egy kicsit. Bármily meglepő, de igen, nekem most híznom kell néhány kilót.

Hogy néz ki egy vitorlásversenyző napja?

Amikor nem külföldön vagyok, szeretek a Balatonon készülni, csodálatos. A napi két-három órás vitorlás mellett vannak kiegészítő edzéseim is, erőnléti, nyújtó, lazító, de a vízen érzem igazán jól magam. A napom úgy néz ki, hogy általában délelőtt megyek vízre és délután vannak az egyéb edzések, de van olyan is, hogy délután is vitorlázom. Nemcsak technikai tudás, hanem erőnlét is szükséges ahhoz, hogy egy szakadó esőben vagy „hurrikánhoz” hasonló szélben is tudjam navigálni az én kis hajómat. Van olyan pozíció, hogy szinte vízszintesen ülök a hajóban, ott is meg kell tartanom magam, abban a helyzetben. Számít a gyorsaság is, olykor tényleg még nekem is meggyűlik a bajom a nagy hullámokkal.

Kattints a képre a galériáért!

Az átlagember jellemzően nem szereti a szeles időt, viszont egy vitorlázónak az jelenthet gondot, ha nem fúj a szél.

Hát az nem túl jó érzés, amikor egy versenyen akár órákat is várunk a versenyzőtársakkal a szélre. De a túl nagyot sem szeretem.

Mivel még nagyon fiatal vagy, a szüleid, ha tehetik, elkísérnek a megmérettetésekre. Gondolom, ilyenkor édesanyád végig izgulja a versenyt?

Igen, épp a lengyelországi versenyen veszített szem elől, nagy volt a hullámzás és rettenetesen aggódott értem. Nem jellemző, de azért ha olyan az időjárás egy profi versenyző is borulhat. A szüleim azt hiszem, hozzászoktak már ehhez az életvitelhez és természetesen nagyon büszkék rám.

Most tombol a nyár, de egyébként mi újság az iskolával?

Magántanuló vagyok és bevallom, élvezem. Nem tudnék ennyi edzés és utazás mellett bejárni minden nap az iskolába. Szerencsés vagyok, mert toleránsak a tanáraim, és az osztálytársaim is segítőkészek. Jól esik, hogy még a szurkolásukkal is támogatnak engem.

A szezon az szezon, jól gondolom, ilyenkor nincs idő a barátnőkkel való csavargásra, strandolásra?

Hát arra valóban nincs, örülök, ha aludhatok picit többet. De szerencsére ez egy olyan sportág, ahol hiába vagyunk a külföldi versenyzőkkel ellenfelei egymásnak, mégis barátságok szövődtek közöttünk. Az egyik legjobb barátnőm egy olasz lány, és azt is elárulhatom, hogy ha kint vagyunk a pályán, akkor is figyelek rá. Szóval soha nem akarnék neki rosszat még verseny közben sem.

Esetleg azt is megbeszélitek, ki mit vesz fel egy versenyre? A hajós divatnak megvan a maga sportosan elegáns stílusa.

A versenyzők szettje hasonló. Neoprén anyagból húzunk magunkra vitorlásruhát, kesztyűt és hozzá cipőt. A vízen különösebben nem divatozunk, inkább arra figyelünk, hogy az időjárásnak megfelelően öltözzünk és a professzionális versenyzőruha is minél jobban hozzásegítsen a jó eredmény eléréséhez.

Most egy csinos nyári ruhában érkeztél, kiegészítőként egy nagy bicikli medállal a nyakadban. A hajadban a tenger természetes hullámai.

Szeretek én is néha csinosan felöltözni, ha olyan az alkalom, de átlagos hétköznapjaimra a farmer, tornacipő összeállítás a jellemző. Legtöbbször laza, sportos a szettem, amiben kényelmesen érzem magam.

Azt hallottam a hajódat is szereted csinosítani, „simogatni”.

Egy vitorlázónak rendben kell tartani a saját hajóját. Edzés és verseny előtt és után is legalább fél óra az, ami a miénk: kettőnkké. Egyfajta érzelmi kapcsolatban állunk egymással. Épp a múltkori verseny után, amikor a fiú csapattársam utánfutóra segítette a hajómat, csak annyit kiáltottam: Hé, vigyázz rá, ne szorítsd le annyira, az fáj neki!

Mit mondanál, ha három szóban jellemezned kéne, mit jelent neked a vitorlázás?

Szabadság, nyugalom… Nem tudom szavakba önteni: annyira jó érzés a hajóban ülni és szárnyalni a vízen. Mit jelent számomra a vitorlázás? Mindent.

Fotók: Bogee Tóth Photography