A hazánknak oly sok büszkeséget szerzett vízilabdázók és Magyarország egyik legrégebbi ásványvize közötti szövetség egyáltalán nem meglepő. A Theodora Ásványvíz idén immár hatodik éve rendezi meg a Theodora Vízilabda Magyar Kupát, és támogatja a vízilabdázók karrierjét. Az állandó reflektorfényben élő sportolóink helyett ezúttal azonban a sikeres férfiak mögött álló nők szólaltak meg. A vízilabdázók feleségei együtt izgulnak a meccsek előtt, együtt örülnek a győzelemnek, és együtt szomorkodnak, ha a fiúk valahol távol edzenek. Abban mind egyetértettek, hogy a legfontosabb feladatuk az, hogy harmonikus, nyugodt otthoni légkört teremtsenek sportoló szerlmeik számára, és mivel számukra a víz még inkább meghatározó elem, mint mások életében, a víztakarékosságról, a víz fontosságáról és a megfelelő folyadékbevitelről meséltek nekünk.
A víz fontossága olyan téma, amiről többnyire azt hisszük, már a könyökünkön jön ki, valahogyan mégsem vagyunk hajlandóak tudomást venni róla, hiszen olyan természetes, hogy csak kinyitunk egy csapot, és akár a végtelenségig zubog belőle az életadó folyadék vastag sugárban. Pedig sajnos egyáltalán nincs semmiféle csodaforrás, ahonnan örökre feltörne a víz, bármennyire is pazaroljuk. Épp ezért nem csoda, hogy a vízről való beszélgetést is a jól ismert, fogmosás közbeni vízpazarlás témája nyitja. Hiába csaptak szüleink rosszalló tekintet kíséretében a csaptelepre, mikor mi gyerekként hipnotizáltan bámultuk, ahogy a fogkrém színes csíkjait örvénnyé mossa a lefolyó víz, sokakkal most is megesik, hogy egy álmos reggelen a zubogó víz hangja mellett néznek farkasszemet a tükörben fogat mosó önmagukkal. Persze egy vérbeli vízilabdázó-feleség erre is odafigyel. A gyerekeknek sem hagyják, hogy pazarolják az értékes vizet, van, aki még a fürdőkádon is bejelöli, meddig érhet az esti fürdővíz.
Ironikus, hogy sokszor amilyen bőkezűen engedjük a habfürdőnket, olyan szűkmarkuan visszük be a vizet saját szervezetünkbe. Epres Panni akkor vált a vízivás elkötelezett hívévé, mikor egy ismerőse kezére pillantva megjegyezte, hogy valószínűleg kevés vizet iszik, s ez meg is látszik a bőrén. Mivel a sokáig tartó szépség záloga a rendszeres, megfelelő vízfogyasztás, Panni azóta is ügyel rá, hogy mindig hidratáljon. Dammak Jázmin úgy szoktatta magát a vízivásra, hogy a hosszú autóutakra mindig bekészített magának egy nagy palack vizet, amit az út végére szépen el is fogyasztott. Grónai Adrienn pedig sérült húga számára találta ki azt a módszert, hogy minden egyes órában egy-egy pohár vizet töltött a lánynak. Abban mindannyian egyetértettek, hogy bár kezdetben nem árt valamilyen módszer, hogy az ember emlékeztesse magát a vízivásra, ez a cselekvés akár 1-2 hét alatt automatizálódik, és onnantól kezdve nem telik el nap anélkül, hogy ne kortyolnánk el 2-3 liter vizet. Anyukákként pedig arra is odafigyelnek, hogy a gyerekek elegendő vizet igyanak, és bár Panni szerint nehéz felvenni a harcot az édes, cukros üdítők csábító ízével, a gyerekek mégis inkább vizet kapnak poharukba. Szerencsére az ásványvizekben található ásványi anyagok és egyéb jótékony összetevők is hozzájárulnak gyerekek és felnőttek egészségéhez.
Az esemény dietetikus szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy az már rég rossz, ha a szomjúság késztet folyadékbevitelre. Az ugyanis már egy enyhe fokú dehidratációt jelent. A vízivásra tehát tudatosan kell rávennünk magunkat, és nekünk kell odafigyelnünk arra, hogy mindennap a szervezetünkbe juttassuk a megfelelő mennyiségű folyadékot. Elég csak arra gondolnunk, hogy körülbelül agyunk 73, tüdőnk 83, veséink 79, a vér 92, szívünk 73 a, a máj 71, az izmok 79,a bőr 64 és csontjaink 31 százaléka áll vízből, és máris látjuk, mennyire elengedhetetlen szervezetünknek ez az elem.
