Nincs jobb reklám – Táblapörgetők Los Angelesben

2015. június 24. |

Akrobatikus show-műsor nagyvárosi reklámnak álcázva. A legjobbak versenyen mérethetik meg magukat, nőt azonban még mutatóban sem láttunk a mezőnyben…

Los Angelesben az ember szeme hozzászokik a rengeteg fényreklámhoz, a feliratokhoz, bannerekhez. Aztán egyik nap, amikor megfogott egy piros lámpa, megakadt a szemem egy szinte vibrálóan mozgó feliraton. A helyi üzlet reklámja volt, és a felirathoz egy fiú is tartozott, aki a reklámtáblát mozgásban tartotta. Közben mindenféle akrobatikus elemmel színesítette az utcai show-műsorát. Úgy belefeledkeztem a látványba, hogy csak a mögöttem dudáló sofőr miatt indultam tovább, különben még percekig néztem volna a produkciót.

Világbajnok reklámok

Nem ez a fiú volt az első, akit ebben a munkakörben láttam (lányokat egyáltalán nem), de kétségtelenül ő volt magasan a legjobb. A tábla úgy pörgött a kezében, mintha valamelyik artistaképzőben tanulta volna a zsonglőrködést. Bár ezt a fiút már nem találtam ott másnap, úgy gondoltam utána eredek kicsit a „sign spinning” munkának. Nem kellett sokat autóznom, amíg egy sarkon ráakadtam Michaelre, aki az egyik nagy amerikai internetszolgáltató cég feliratát forgatta a kezében. A húsz év körüli fiú nincs régóta a szakmában, bár máris sokat tudott róla. Például azt, hogy a sportággá fejlődött munkának Las Vegasban volt az idei világbajnoksága márciusban.

A történet

A táblapörgetés eredete 1999-re nyúlik vissza, amikor a fiatal, középiskolás Max Durovic a kaliforniai Ocean Beachen a barátaival kapott egy táblahordozó munkát. Olyasmit, amilyet a Budapesten is lehet látni például a Blahán: a „szendvicsember” a két nagyméretű tábla közé szorulva sétálgat két lábon járó reklámtáblaként. Ezt a dolgot forradalmasította Max – úgy gondolta, hogy ha nemcsak ő, hanem a tábla is mozog, akkor a reklám még inkább figyelemfelkeltő lesz.

Max a tapasztalatait összegyűjtve rájött, hogy egy hosszúkás, nyíl alakú tábla (kicsit, mint a Kaliforniában használatos szörfdeszkák) még hatásosabb lehet, és 2002-ben megalapította a saját cégét AARROW Advertising néven a Georgetown University koliszobájában. Először San Diegóban terjedt el az ekkorra már „sign spinnig”-re keresztelt marketingmunka, majd három éven belül Amerika keleti partját is meghódította az újfajta reklámőrület. 2005-ben vált nagyon népszerű reklámfelületté Los Angelesben és Las Vegasban – ekkor már nemcsak a helyi üzletek, hanem nagyobb üzletláncok is megrendelték a szolgáltatást, köztük a világ egyik legnagyobb gyorsétteremlánca is.

Reklám? Sport? Reklámsport..
.
Közben észrevétlenül nőtte ki magát a reklámmunka sportággá. A táblapörgetők ma már több mint 600 elemből gazdálkodhatnak az improvizatív programjukban, sportklubok alakulnak, versenyfelkészülés zajlik, és mint mindennek, a táblapörgetésnek is van már világbajnoksága.

Kicsit ironikus, hogy a „sign spinning” eleinte nem kapott kellő reklámot… A (reklám)sport viszonylag nagy csúszással, 2008-ban érkezett meg Európába. Anglia, Franciaország, Spanyolország és a hollandok haraptak rá az új marketingötletre elsőként, de más európai országban még most sem terjedt el igazán. 2008-ban rendezték Amerikában az első táblapörgető világbajnokságot. 2009-re a sportág vb-jét (WSSC 2009 World Sign Spinning Championship – Táblaforgató Világbajnokság) az arizonai Phoenix rendezte. 2013-tól a világbajnokságot Las Vegasban tartják. Az idei döntőbe éppen sikerült belebotlanom Vegasban, de Michael – akit Los Angelesben az utcán szólítottam le – ezen még nem szerepelt.

Michael története

Michael főiskolára jár, a Santa Monica College-ban tanul. Azt meséli, hogy nincs egész három hónapja, hogy egy barátja szólt neki, lenne egy táblapörgető munka, van-e kedve egy kis pénzt keresni a suli mellett. Úgy gondolta, hogy ez legalább olyan munka, ami fizikailag is rendben tartja, mivel közben sokat kell mozognia. Hamar megszerette a sign spinninget, és miközben beszélgetünk, közben sem áll meg a kezében a kb. másfél méter hosszú, fél méter széles, könnyű műanyag tábla. Megkérem, mutasson pár trükköt. Ügyesen pörgeti a feje fölött a táblát, majd feldobja, és a műanyag lap a tengelye körül is fordul párat. Michael magabiztosan kapja el.

Mutatna egy bonyolultabb mozdulatot is, a tábla viszont az úttesten landol (szerencsére pont nem jön autó) „Ezt még gyakorolnom kell!” – mondja mosolyogva. Kérdezem, hogy mi a terve a táblapörgetéssel, megmarad-e részidős diákmunkának, esetleg több is lesz-e belőle. Michael nem sokat gondolkozik a válaszon. „Lehet, hogy a jövőben eljutok arra a szintre, hogy versenyezzek is. Igen, azt hiszem, egyáltalán nem kizárt, hogy sportágként is komolyan vegyem a táblapörgetést. Nagyon szórakoztató, tetszik ez a sok trükk, amit meg lehet tanulni. Akár a vb-re is eljuthatok Vegasba.” Amikor arról kérdezem, hogy miért csak fiúk űzik ezt a sportot/munkát, megnyugtat, hogy azért lányok is vannak. Kicsit elgondolkodom, mert sem az utcán, sem a vb-n nem láttam lányokat. De ha Michael mondja…

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Riporter

Tévhit, hogy a gyerekek otthonosan mozognak a digitális térben cyberbiztonság

Tévhit, hogy a gyerekek otthonosan mozognak a digitális térben