A #MeToo mozgalom váratlan erejű feltörésével végre az egész világ kénytelen volt szembesülni a nőket érintő szexuális zaklatás elképesztő mértékével. És bár a történetek azóta általánosságban mesélnek a zaklatásokról, ne felejtsük el, hogy a Hollywoodból kigyűrűző esetek munkahelyi szexuális zaklatásról szóltak.
A munkahelyeken történő zaklatás gyakrabban előfordul, mint gondolnánk – ennek oka elsősorban a munkahelyi környezetet szervező hatalmi hierarchiában keresendő. Mivel köztudott, hogy a legtöbb vezető pozíciót még mindig a férfiak töltik be, nem nehéz elképzelni, milyen könnyen mosódik össze a hatalom gyakorlása a szexuális visszaéléssel a férfi főnökök és női beosztottjaik között. A munkahelyi zaklatások felszínre kerülését ráadásul az is nehezíti, hogy az áldozatok többnyire nagyon félnek, hogy ha panaszkodnak, elveszítik majd állásukat, így egzisztenciaféltés sajnos gyakran erősebbnek bizonyul a zaklatás miatt érzett szorongásnál. Pedig az ilyen ügyek nem oldódnak meg, ha megpróbáljuk a szőnyeg alá söpörni a problémát, változás csak akkor történhet, ha tisztában vagyunk jogainkkal és képesek vagyunk élni is velük.
Hol kezdődik a zaklatás?
„Szexuális zaklatás az olyan nem kívánt szexuális közeledés, ami az érintett rendelkezési jogát, emberi méltóságát sérti. Mindez változatos formákban nyilvánulhat meg, ide tartoznak a szexuális tartalmú képi vagy szöveges üzenetek, zavarba hozó megjegyzések, félreérthető gesztusok, nem kívánt érintések” – magyarázza Dr. Sziller Linda ügyvéd, akinek kimondottan a munkajog a szakterülete. A szakértő szerint a szóbeli zaklatás a legproblémásabb eset, ott ugyanis nehéz pontosan kijelölni a határokat, ilyenkor mindig az adott eset körülményeinek mérlegelése alapján lehet megítélni, tényeg zaklatásról van-e szó.
Egy konkrét esetben például az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapíthatónak találta a szexuális zaklatást, amikor a kolléga azt firtatta, hogy az érintett hányas melltartót hord, rendszeresen megjegyzéseket tett a hölgy alakjára és különböző beceneveken szólította őt. A Hatóság kimentésként nem fogadta el, hogy a zaklatónak „ilyen a stílusa” és valójában csak viccelt a kolléganővel.
Fontos tehát belátni, hogy felesleges lenne szabadkozni magunkban a főnök humora miatt, vagy azzal mentegetni a fenekünkre markoló férfi kollégát, hogy „biztosan nem úgy gondolta”. A szabály egyszerű: ha a szexuális közeledés sértő, félelemkeltő vagy fájdalmas számunkra, az már problémát jelent. Első lépésként persze még nem kell a bíróságra rohanni, először mindig adjuk a zaklató tudtára, hogy a viselkedése zavaró és szólítsuk fel nyomatékosan annak abbahagyására. Ha ez nem elegendő, beszélhetünk a felettesünkkel, vagy felkereshetjük a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy formális panaszt tegyünk a zaklató kolléga viselkedéséről. „A nagyobb cégek az ilyen jellegű ügyek bejelentésének és kivizsgálásának menetét etikai kódexben szabályozzák, a bejelentés előtt érdemes a szabályzatot áttanulmányozni. Fontos tudni, hogy a munkáltató köteles az ügyet kivizsgálni és a panasz megalapozottsága esetén beavatkozni, ha pedig mindezt elmulasztja, a továbbiakban már ő maga is felelősségre vonható. Amennyiben a munkáltató megkeresése is hatástalannak bizonyul, a panaszos az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, illetve az illetékes bírósághoz fordulhat, azokban a legsúlyosabb esetekben pedig, amikor bűncselekmény valósul meg, az áldozat feljelentést tehet. Az ügynek ebben a szakaszában már mindenképpen érdemes ügyvédhez fordulni, a területen jártas jogász ugyanis hasznos tanácsokkal tudja ellátni az áldozatot az igényérvényesítési lehetőségekkel kapcsolatban.”
„De én nem akarom elveszíteni az állásomat”
Senki sem szeretne a megélhetését kockáztatni, ezért a legtöbb nő inkább lenyeli, ha a munkahelyén ki van téve néhány ízléstelen viccnek vagy kéretlen érintésnek. Probléma lehet az is, hogy az áldozatok félnek tőle, hogy panaszukkal nevetségessé válhatnak, esetleg ő lesz a „túlérzékeny nő”, aki „nem érti a viccet”. Dr. Sziller Linda is megerősíti, hogy legtöbbször ezek az okok állnak a hallgatás (és a tettes mentegetésének) hátterében, de az ügyvéd felhívja rá a figyelmet, hogy a „kivárás” és a tűrés itt nem jó taktika. „Sajnos azonban ez a stratégia nem szokott működni, a zaklatás rejtve maradása ugyanis általában annak folytatódásához vezet Ráadásul a jog is csak akkor tud segíteni, ha az áldozat cselekvésre szánja el magát. A munkáltató akkortól felelős a jogsértésért, amikor a zaklató magtartásról értesült és lehetősége nyílt a megfelelő intézkedések megtételére. Ezért fontos, hogy amennyiben a zaklatót nem sikerült rávennie viselkedésének megváltoztatására, akkor az áldozat az áldozat a konfliktus megoldásába mielőbb vonja be a munkáltatót. A zaklatást bejelentő személyt az egyenlő bánásmódról szóló törvény is védi, a jogszabály szerint ugyanis megtorlásnak minősül és jogellenes, ha vele, vagy az eljárásban közreműködő más személlyel szemben a munkáltató bármilyen szankciót alkalmaz vagy más jogsérelmet okoz.”
Sokakat aggaszthat az is, hogy ha áldozatként nyakukba vesznek egy ilyen ügyet – ami akár a bíróságig is eljuthat – semmi nem garantálja, hogy ők győzedelmeskednek majd. A kudarc pedig mind praktikusan, mind lelkileg nagyon súlyos következményekkel fenyeget. Ha egy esetleges per végkimenetelét mérlegeljük, először is külön kell választanunk egymástól a zaklató és a munkáltató felelősségét. „A zaklatóval szemben, ha súlyosabb büntetőjogi kategóriába tartozó jogsértés nem történt, az áldozat polgári peres úton léphet fel – ilyenkor az elszenvedett sérelmek kompenzálására sérelemdíjat követelhet” – magyarázza Dr. Sziller Linda. „Amennyiben a munkáltató elmulasztotta a tőle elvárható intézkedések megtételét, az áldozatnak további két, akár együttesen is igénybe vehető lehetőség áll rendelkezésére: pert indíthat a munkáltató ellen az illetékes munkaügyi bíróság előtt, valamint bejelentést tehet az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál. Ezeknek az eljárásoknak a kimenetele nagyban függ a történtek bizonyíthatóságától, ezért a megfelelő bizonyítékok – e-mailek, sms-ek, hang- és képfelvételek, tanúk nevei stb. – összegyűjtéséről időben célszerű gondoskodni, továbbá érdemes az eseményekről pontos, dátumokkal ellátott feljegyzéseket készíteni.”
Annyi biztos, hogy ha szexuális zaklatás ért minket a munkahelyünkön és szeretnénk tenni valamit ellene, érdemes kiállnunk magunkért és a felelősök mentegetése helyett élni a jog nyújtotta védelemmel. A probléma hosszútávú megszűntetéséhez elengedhetetlen lenne, hogy a munkáltatók maguk is tisztában legyenek a zaklatásra vonatkozó munkajoggal, de az is nagyon fontos, hogy mi magunk is tájékozódjunk: „Az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapján, a www.egyenlobanasmod.hu oldalon sok hasznos, minden érintett számára eligazítást nyújtó, gyakorlati tanácsokat is tartalmazó anyag és eseti döntés található, de a kellő felvilágosításban számos ügyvéd és civil szervezet is segítséget tud nyújtani.”
