Élet Iskolája: Mit tegyél, ha zaklatnak a munkahelyeden?

2018. április 18.
Induló sorozatunkban szakértőket kérünk fel, hogy segítsenek eligazodni olyan fontos hétköznapi helyzetekben, amik sokunkat érinthetnek, és amikben mégis sokszor tanácstalanok vagyunk. Elsőként Dr. Sziller Linda ügyvéd magyarázza el, mit kell tennünk, ha munkahelyi zaklatással találjuk szembe magunkat.

A #MeToo mozgalom váratlan erejű feltörésével végre az egész világ kénytelen volt szembesülni a nőket érintő szexuális zaklatás elképesztő mértékével. És bár a történetek azóta általánosságban mesélnek a zaklatásokról, ne felejtsük el, hogy a Hollywoodból kigyűrűző esetek munkahelyi szexuális zaklatásról szóltak.

A munkahelyeken történő zaklatás gyakrabban előfordul, mint gondolnánk – ennek oka elsősorban a munkahelyi környezetet szervező hatalmi hierarchiában keresendő. Mivel köztudott, hogy a legtöbb vezető pozíciót még mindig a férfiak töltik be, nem nehéz elképzelni, milyen könnyen mosódik össze a hatalom gyakorlása a szexuális visszaéléssel a férfi főnökök és női beosztottjaik között. A munkahelyi zaklatások felszínre kerülését ráadásul az is nehezíti, hogy az áldozatok többnyire nagyon félnek, hogy ha panaszkodnak, elveszítik majd állásukat, így egzisztenciaféltés sajnos gyakran erősebbnek bizonyul a zaklatás miatt érzett szorongásnál. Pedig az ilyen ügyek nem oldódnak meg, ha megpróbáljuk a szőnyeg alá söpörni a problémát, változás csak akkor történhet, ha tisztában vagyunk jogainkkal és képesek vagyunk élni is velük.

Hol kezdődik a zaklatás?

„Szexuális zaklatás az olyan nem kívánt szexuális közeledés, ami az érintett rendelkezési jogát, emberi méltóságát sérti. Mindez változatos formákban nyilvánulhat meg, ide tartoznak a szexuális tartalmú képi vagy szöveges üzenetek, zavarba hozó megjegyzések, félreérthető gesztusok, nem kívánt érintések” – magyarázza Dr. Sziller Linda ügyvéd, akinek kimondottan a munkajog a szakterülete. A szakértő szerint a szóbeli zaklatás a legproblémásabb eset, ott ugyanis nehéz pontosan kijelölni a határokat, ilyenkor mindig az adott eset körülményeinek mérlegelése alapján lehet megítélni, tényeg zaklatásról van-e szó.

Egy konkrét esetben például az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapíthatónak találta a szexuális zaklatást, amikor a kolléga azt firtatta, hogy az érintett hányas melltartót hord, rendszeresen megjegyzéseket tett a hölgy alakjára és különböző beceneveken szólította őt. A Hatóság kimentésként nem fogadta el, hogy a zaklatónak „ilyen a stílusa” és valójában csak viccelt a kolléganővel.

Fontos tehát belátni, hogy felesleges lenne szabadkozni magunkban a főnök humora miatt, vagy azzal mentegetni a fenekünkre markoló férfi kollégát, hogy „biztosan nem úgy gondolta”. A szabály egyszerű: ha a szexuális közeledés sértő, félelemkeltő vagy fájdalmas számunkra, az már problémát jelent. Első lépésként persze még nem kell a bíróságra rohanni, először mindig adjuk a zaklató tudtára, hogy a viselkedése zavaró és szólítsuk fel nyomatékosan annak abbahagyására. Ha ez nem elegendő, beszélhetünk a felettesünkkel, vagy felkereshetjük a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy formális panaszt tegyünk a zaklató kolléga viselkedéséről. „A nagyobb cégek az ilyen jellegű ügyek bejelentésének és kivizsgálásának menetét etikai kódexben szabályozzák, a bejelentés előtt érdemes a szabályzatot áttanulmányozni. Fontos tudni, hogy a munkáltató köteles az ügyet kivizsgálni és a panasz megalapozottsága esetén beavatkozni, ha pedig mindezt elmulasztja, a továbbiakban már ő maga is felelősségre vonható. Amennyiben a munkáltató megkeresése is hatástalannak bizonyul, a panaszos az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, illetve az illetékes bírósághoz fordulhat, azokban a legsúlyosabb esetekben pedig, amikor bűncselekmény valósul meg, az áldozat feljelentést tehet. Az ügynek ebben a szakaszában már mindenképpen érdemes ügyvédhez fordulni, a területen jártas jogász ugyanis hasznos tanácsokkal tudja ellátni az áldozatot az igényérvényesítési lehetőségekkel kapcsolatban.”

„De én nem akarom elveszíteni az állásomat”

Senki sem szeretne a megélhetését kockáztatni, ezért a legtöbb nő inkább lenyeli, ha a munkahelyén ki van téve néhány ízléstelen viccnek vagy kéretlen érintésnek. Probléma lehet az is, hogy az áldozatok félnek tőle, hogy panaszukkal nevetségessé válhatnak, esetleg ő lesz a „túlérzékeny nő”, aki „nem érti a viccet”. Dr. Sziller Linda is megerősíti, hogy legtöbbször ezek az okok állnak a hallgatás (és a tettes mentegetésének) hátterében, de az ügyvéd felhívja rá a figyelmet, hogy a „kivárás” és a tűrés itt nem jó taktika. „Sajnos azonban ez a stratégia nem szokott működni, a zaklatás rejtve maradása ugyanis általában annak folytatódásához vezet Ráadásul a jog is csak akkor tud segíteni, ha az áldozat cselekvésre szánja el magát. A munkáltató akkortól felelős a jogsértésért, amikor a zaklató magtartásról értesült és lehetősége nyílt a megfelelő intézkedések megtételére. Ezért fontos, hogy amennyiben a zaklatót nem sikerült rávennie viselkedésének megváltoztatására, akkor az áldozat az áldozat a konfliktus megoldásába mielőbb vonja be a munkáltatót. A zaklatást bejelentő személyt az egyenlő bánásmódról szóló törvény is védi, a jogszabály szerint ugyanis megtorlásnak minősül és jogellenes, ha vele, vagy az eljárásban közreműködő más személlyel szemben a munkáltató bármilyen szankciót alkalmaz vagy más jogsérelmet okoz.”

Sokakat aggaszthat az is, hogy ha áldozatként nyakukba vesznek egy ilyen ügyet – ami akár a bíróságig is eljuthat – semmi nem garantálja, hogy ők győzedelmeskednek majd. A kudarc pedig mind praktikusan, mind lelkileg nagyon súlyos következményekkel fenyeget. Ha egy esetleges per végkimenetelét mérlegeljük, először is külön kell választanunk egymástól a zaklató és a munkáltató felelősségét. „A zaklatóval szemben, ha súlyosabb büntetőjogi kategóriába tartozó jogsértés nem történt, az áldozat polgári peres úton léphet fel – ilyenkor az elszenvedett sérelmek kompenzálására sérelemdíjat követelhet” – magyarázza Dr. Sziller Linda. „Amennyiben a munkáltató elmulasztotta a tőle elvárható intézkedések megtételét, az áldozatnak további két, akár együttesen is igénybe vehető lehetőség áll rendelkezésére: pert indíthat a munkáltató ellen az illetékes munkaügyi bíróság előtt, valamint bejelentést tehet az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál. Ezeknek az eljárásoknak a kimenetele nagyban függ a történtek bizonyíthatóságától, ezért a megfelelő bizonyítékok – e-mailek, sms-ek, hang- és képfelvételek, tanúk nevei stb. – összegyűjtéséről időben célszerű gondoskodni, továbbá érdemes az eseményekről pontos, dátumokkal ellátott feljegyzéseket készíteni.”

Annyi biztos, hogy ha szexuális zaklatás ért minket a munkahelyünkön és szeretnénk tenni valamit ellene, érdemes kiállnunk magunkért és a felelősök mentegetése helyett élni a jog nyújtotta védelemmel. A probléma hosszútávú megszűntetéséhez elengedhetetlen lenne, hogy a munkáltatók maguk is tisztában legyenek a zaklatásra vonatkozó munkajoggal, de az is nagyon fontos, hogy mi magunk is tájékozódjunk: „Az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapján, a www.egyenlobanasmod.hu oldalon sok hasznos, minden érintett számára eligazítást nyújtó, gyakorlati tanácsokat is tartalmazó anyag és eseti döntés található, de a kellő felvilágosításban számos ügyvéd és civil szervezet is segítséget tud nyújtani.”