Amikor Barbi és Lea megkeresett esküvő ügyben, nagyon megörültem, mert abszolút nyitott vállalkozás vagyunk, és hiszünk abban, hogy mindenki megérdemli, hogy boldogságban éljen és összeköthesse az életét a szerelmével – identitástól függetlenül.
Sőt kifejezetten örültem, hogy egy nem hagyományos esküvő részese lehetek, hiszen ez volt az első LMBTQ+ rendezvény a Local Weddings életében. Még nagyobb volt az örömöm, amikor kiderült, hogy a lányoknak mennyire remek a stílusuk! Kifejezetten laza, fesztiválhangulatú esküvőt szerettek volna, amely azért helyenként megtartja a hagyományos elemeket, de egyáltalán nem fél személyre szabni azt.
Általában az engem megkereső párok konkrét elképzelésekkel jönnek hozzám, de Barbi és Lea esetében nagyon szimpatikus volt, hogy nem ragaszkodtak görcsösen semmihez. Az alapelképzelés az volt, hogy – mivel a lányok, és a vendégsereg jó része is Írországból érkezett az esküvőre, Budapesten vagy környékén lenne optimális kiválasztani az esküvői helyszínt. Viszont amint megismertem a lányokat, azt éreztem, hogy kettejük nagy napját leginkább a Káli-medencében tudnám elképzelni. Minden technikai nehézség ellenére a fővárostól távoli tájra szinte rögtön azt mondták a lányok, hogy “igen, ez a mi helyszínünk”!
Lea esküvői grafikákat is tervez, így egy percig sem volt kérdés, hogy nagyon rendben lesz az esküvő arculata. A képeken is tökéletesen látszik, mennyire jól sikerül a fesztiválhangulat megteremtése: az ülőkártyák, a chill-sarok, maga a szertartás kör alakú elrendezése – ami most egyébként hatalmas trend, és a lányok mentalitásához is nagyon illett – mind-mind a laza fesztiváléletérzést közvetítette. Csak úgy, mint a dekor minimalista tipográfiája, az esküvőhelyszín nagy kaktuszdíszletei vagy a különleges, hatszög alapú torta.
A ruha kérdés már kevésbé volt egyszerű menet! Lea hagyományos fehér ruhát, Barbi pedig lazább darabot szeretett volna. Természetesen nagyon fontos volt a tervezésnél, hogy a két ruha nagyon jól működjön együtt, de a lányok stílusát is maximálisan képviselje. Így végül mindkettő tervezői darabban visszaköszönt a dekor a bordós-zöldes árnyalata, pazar összhangot teremtve a lányok között.
Ami az ételeket illeti, volt minden, ami egy fesztiválhangulathoz illik: színes, gyümölcsös fogások, Oreo-pult, éjféli pizzamenü. Csupa olyan dolog, ami tényleg a menyasszonyokról és az egyszerűségről szó. A természetességet tovább fokozta, hogy a tér is eleve egy olyan hely volt, ahol kortárs kiállításokat, bulikat szoktak rendezni, és a fotósok szemlélete is a természetes, fiatalos vonalat képviselte.
Egyedül az volt ismeretlen terep számomra, hogy mivel Lea és Barbi hivatalosan nem köthették össze az életüket, a szertartást alternatív módon kellett megoldanunk. De ez is rengeteg potenciált rejtegetett! Olyan szertartásvezetőt javasoltam, aki nagyon jól ismeri őket, így tényleg személyesen, bensőséges stílusban tud a lányokról beszélni. Szerencsére a lányok egy közeli barátja elvállalta ezt a nemes feladatot.
Nagyon kedvelem azokat az esküvőket, amikor a pár és a család a nagy nap előtt pihen, ott van a helyszínen és ráhangolódik a szertartásra. Lea és Barbi jó időben leutazott a Balatonhoz, az utolsó napok az egészséges izgalomról és a lazításról szóltak. Mindig javaslom a pároknak, hogy előbb menjenek le az esküvő helyszínére, ha tehetik, mert nem olyan egyszerű feladat a hétköznapokból egy teljesen más közegbe csöppenni. Abba a közegbe, amelyhez életük egyik legmeghatározóbb élménye fog kötődni.
Esküvőszervezőként az egyik legnagyobb élmény volt a vendégsereg pozitív hozzáállását látni. Mindenki hihetetlenül aranyos, befogadó volt: nem egy nagy létszámú esküvőről beszélünk, de éppen ezért a családdal és a barátokkal nagyon meghittre sikerült a lányok nagy napja. Csodálatos volt látni, hogy a lányok mennyire nagyon egyetértettek mindenben, hatalmas volt az összhang kettejük között. Ez tényleg az az esküvő volt, ami a szerelemről, összetartozásról szólt.
