„A hamis gyógyszerekben jó esetben csak nincs hatóanyag”

2019. április 13. | Dobos Emese

Mi történik, ha veszünk valahol külföldön egy hamis terméket vagy jóhiszeműen rendelünk a neten, közben kiderül, hogy az adott táska például hamisítvány? Leopold Róberttel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és jövedéki szóvivőjével a hamis divattermékek vásárlók számára láthatatlannak tűnő veszélyeiről is beszélgettünk. Megszívlelendő tanácsot is adott, hogyan kerülhetjük el, hogy átverjenek minket eredetinek hirdetett termékekkel.

Ha turistaként az Európai Unión kívül, például Törökországban vásárolok egy hamis táskát, amit hazahozok magammal a poggyászomban, számíthatok arra, hogy azt lefoglalják és indulhat ellenem akár szabálysértési eljárás is?

Az Európai Közösségen belül gyakorlatilag mindegy, hogy egy másik európai tagországból, vagy egy másik, közeli városból hoznak be termékeket. Az Európai Unió szellemitulajdonjog-védelmi jogszabálya nem terjed ki az utasforgalomra. Ez azt jelenti, hogy ha az EU-n kívülről jön haza valaki és például egy török bazárban vásárol, akkor van egy 430 eurós vámmentes kerete. Ez alatt az érték alatt tud vámköltségek nélkül behozni valamit. Itt megkülönböztetünk egyébként kereskedelmi és nem kereskedelmi célú behozatalt. Ha a behozatal jellege és mennyisége nem utal kereskedelemre, akkor az úti holmit nem vizsgálják. Ha például a behozatal alkalmi jellegű, például valaki többször utazik, és mindig hoz magával több táskát, akkor az már szemet szúrhat. Az is számít, hogy az utasnak vagy például egy családtagjának személyes használat, vagy ajándék céljával hozzák be a terméket.

És ha interneten rendelek egy terméket, jóhiszeműen?

A rendelés az már teljesen más: ott már csak kereskedelmi jellegről beszélhetünk, ebben az esetben már vizsgálják a rendelt termékeket. Az EU-n kívülről érkező, interneten rendelt termékeket kötelező vámkezeltetni. Ha felmerül egy csomag esetében, hogy hamis terméket tartalmaz, akkor a NAV értesíti a címzettet és a márka védjegyjogosultját, akinek 10 munkanapon belül válaszolnia kell, hogy az adott termék eredeti-e vagy hamis. A védjegytulajdonos nyilatkozata a döntő. Viszont a vásárlónak szinte esélytelen, hogy ilyen esetben behajtsa a pénzét az eladón. Szóval nagy eséllyel sem a csomagot nem kapja meg, és a pénzét sem kapja vissza. A közösségi vámszabály a forgalmazót bünteti, a vásárlót egyébként nem.

Milyen veszélyei vannak a hamis termékeknek a vásárlókra, fogyasztókra nézve?

Az eredeti termékek márkavédett termékek: ez azt jelenti, hogy ezáltal garanciát is veszek. Ha bármilyen probléma felmerül, akkor az a fogyasztóvédelem alá esik, kérhetek javítást, vagy a pénzem visszatérítését. Egy eredeti termék garancia arra is, ahogyan, amiből készül az adott termék. Egy hamis termék esetében semmi ilyen nincs. A hamisságból eredően például a parfümöknél nem tudni, hogy pontosan miből vannak. Foglaltunk már le olyan hamis parfümöket, amiket bevizsgálva kiderült, hogy például illatanyagot nyomokban, de állati vizeletet és méreganyagot annál inkább tartalmazott. Az ilyen vizsgálatok viszont költségesek és nem olyan egyszerűek, mint ahogy a filmekben tűnnek és itt szemben is áll két érdek. Még ha szeretnénk is például játékokat felajánlani jótékony célra, pont amiatt nem tehetjük meg, mert fennállhat az egészségkárosodás, a mérgezés veszélye. A hamis gyógyszereknél jó esetben csak nincs bennük hatóanyag.

Mi történik a lefoglalt hamis termékekkel?

Lefoglalt csomagok esetében például a védjegyjogosult kérheti a termékek megsemmisítését, a piacról való kivonást könnyíti meg az erre vonatkozó jogszabály. Karitatív célra is felajánljuk, ami csak felhasználható. Ebben az esetben viszont el kell távolítani a márkajelzést, ami felveti a kérdést: ki, hol és hogyan csinálja meg ezt? Ráadásul egy cipőt hogyan lehetne viselni, ha a hamis márkajelzés az oldalába van hímezve és azt csak kivágni lehet? A megsemmisítést egyébként erre szakosodott cégek végzik, akiknek be kell tartaniuk a környezetvédelemre vonatkozó törvényeket.

Hány darabtól számít egy online rendelés már kereskedelmi célúnak és nem magánhasználatra szántnak? Például öt táskánál már fennáll az, hogy a megrendelő azokat továbbértékesítené?

Utasforgalom esetében, tehát ha repülővel utazunk például, ott nem beszélhetünk kereskedelmi jellegről, ha magunkkal hozunk be termékeket. Viszont online vásárlásnál már egyetlen egy termék megrendelése is kereskedelmi célúnak számít és lefoglalhatják a rendelésünket. Postai szállításnál 22 euró a vámmentes keret, de ebben benne van már a szállítási költség is.

Milyen tanácsot adna annak, aki jó áron jutna hozzá minél márkásabb darabokhoz, mire figyeljen, illetve mit ne csináljon, hol ne keresse semmiképp? 

Az az általános szabály, hogy ha valami nagyon hasonlít az eredetire, de rendkívül alacsony az ára, akkor gyanakodjunk. Akkor szinte biztos, hogy hamis. A hamisítók az árérzékenységre és a „kapzsiságunkra” alapoznak és jóval az eredeti ára alá mennek. A legfontosabb, hogy érdemes a vásárlás előtt a lehető legjobban utána járni a terméknek, a lehető legkörültekintőbben tájékozódni az eredetiségre vonatkozóan. Rengeteg információ fellelhető a neten, de minden országban vannak a márkáknak képviselői, akikhez lehet fordulni, ezt lehet, hogy sokan nem tudják.

Fotó: Bodnár Zsófia

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter