Az olasz művész, AleXsandro Palombo híres és befolyásos nők, például Michelle Obama, Angela Merkel, Brigitte Macron vagy Hillary Clinton portréit alakította át, hogy a magas pozíciójú politikai szereplők családon belüli erőszak áldozataivá váljanak. A digitálisan manipulált sebhelyekkel és zúzódásokkal ellátott arcképek Milánó utcáit árasztották el a „Just Because I Am a Woman” (Csak azért, mert nő vagyok) kampány nevében, a plakátokra pedig olyan állítások is kerültek, mint „A családon belüli erőszak áldozata vagyok”, „Kevesebb a fizetésem” vagy „Nem dönthetem el, kihez szeretnék hozzámenni”.
A kampányról eszünkbe juthat a Best magazin viszonylag friss projektje is, melyben többek közt Fodor Zsóka (vagyis Magdi anyus), Borbély Alexandra és Rubint Réka pózolt összevertre smikelt arccal. Palombo kampánya annyiban is különbözik a magyar kezdeményezéstől, hogy itt a hírességek nem tudtak a fotómanipulációról, ezt pedig sokan nehezményezték is: a kezdeményezést üdvözlő hangok mellett bőven megjelentek azok, akik aggályosnak találták, hogy egy nő portréját a tudta nélkül manipulálják – ráadásul ilyen sokkoló módon – hogy aztán kampánycélokra használják fel, még ha alapvetően fontos ügyről is van szó. Védekezésképp a művész azt mondta, azért választotta politikusnők arcképeit, mert szerinte elsősorban a politika feladata lenne, hogy komolyan vegye a családon belüli erőszak problémáját. Ettől függetlenül eleve kérdéses, mennyire számít jó kampánynak sikeres, privilegizált nőket „játékból” összevertre sminkelni, miközben a valódi áldozatok – gyakran perifériára szorult, nagyon kevés hatalommal bíró nők – nem tudják lemosni magukról a kék és zöld foltokat.
A téma különösen aktuális most Magyarországon, miután az elmúlt hónapokban több tragikus eset is megrázta a közvéleményt. Január elején a kormány reagált is ezekre, ekkor Varga Judit igazságügyi miniszter kissé bizarr videóban ígérte meg, hogy ezentúl „az erőszakkal szembeni zéró tolerancia jegyében fog eljárni”, vagyis tavasszal az Igazságügyi Minisztérium a feltételes szabadságra bocsátás szigorítását megcélzó törvényjavaslatot fog előterjeszteni, megvizsgálják, hogy a bíróságok elég szigorúan lépnek-e fel az élet elleni bűncselekmények esetében, felülvizsgálják a gyermekvédelmi jelzőrendszer működését és kezdeményezik a bírói joggyakorlat felülvizsgálatát a szülői felügyelet és kapcsolattartás, illetve a gyermekelhelyezés ügyeiben is. Hogy ezek az intézkedések milyen valódi változásokat hoznak majd, egyelőre nem tudni, az azonban továbbra is súlyos problémát jelent, hogy Magyarország még mindig nem ratifikálta a nők elleni erőszak ellen fellépő Isztambuli Egyezményt.
