Karanténnapló Szicíliából: „itt ragadtam a Földközi-tenger közepén”

2020. március 28.
Hogy milyen az élet Olaszországban a koronavírus-járvány idején? Mennyire szigorúak a szabályok a házi karanténban, és hogyan lehet ezt a legkevésbé sem rózsás helyzetet humorral kezelni? A válaszokat a Szicíliában élő Szente Veres Adrienn hozza el nektek, aki hetente kétszer jelentkező karanténnaplójával próbál meg mosolyt csalni olvasói arcára.

5. nap: Ha a bohóc is sír, akkor bezárhat a cirkusz

Jó reggelt Szicíliából! Sziasztok!

Nekem lassan összefolynak a napok. Meg kell tanulni rendszer nélkül élni, és újra összhangba kerülni a természet lüktetésével. Szicília már sehonnan nem fogad repülőjáratot, a vonatközlekedés is teljesen leállt. Kicsit furcsa érzés a gondolat, hogy itt ragadtam a Földközi-tenger közepén. Tudom, hogy sokan aggódnak ezekben az órákban, de én mégis úgy gondolom, hogy aki valamilyen szinten is foglalkozik humorral, annak most tovább kell játszania, mint a Titanicon a hegedűművészeknek. Aztán ha a bohóc is sír, akkor bezárhat a cirkusz, de itt még szerencsére nem tartunk.

Szente Veres Adrienn és családja hét éve él már Szicíliában, a férjével, Gáborral mindketten a turizmusban dolgoznak, kisfiúk Benedek pedig már kint kezdte az iskolát. Az olaszországi koronavírus-járvány Adriennék életét is fenekestül felforgatta, a családnak házi karanténba kellett vonulnia, és be kell tartania a rájuk rótt szigorú szabályokat. Karanténnaplóját elsősorban saját maga szórakoztatására kezdte el Facebookon írni, pozitív hozzáállása és humoros bejegyzései azonban hamar felkeltették az emberek figyelmét.

Miután bizonyos élelmiszerekből korlátozták nálunk a vásárlást, elhatároztam, hogy tyúkokat szeretnék tartani. Azt tudni kell rólam, hogy annyira városi lány vagyok, hogy amikor oviban tehenet kellett rajzolni, lilára festetettem, mert úgy ismertem a Milka csoki papírról. Viszont csukott szemmel meg tudom mondani a Bartók Béla úton, hogy a 18-as vagy a 49-es villamos közeledik-e felénk.

Mivel az Amazonon nem lehet tyúkokat vásárolni, elkezdtem online felületeket bújni. Ha fél évvel ezelőtt valaki azt mondja, hogy a haziallat.hu-t fogom olvasni esténként, tuti kinevetem. Itt azt az infót kaptam, hogy három dologra kell figyelni: legyen az ól jól szellőztethető, fényes, és megbízható forrásból vásároljak. Hmm… Akitől én veszem, annak a másik profilja a konyhai gázpalack-feltöltés. Hirtelen nem tudom eldönteni, hogy ez megbízható forrásnak számít-e. Főleg itt Szicíliában.

karantennaplo-adrienn

A Sokszínű vidék magazin már kicsit vidámabban ír a tyúktartásról. Szerintük a tyúkok társas lények, és kimondottan viccesek. Itt egy pillanatra azért elgondolkoztam. Ez a leírás rám is illik! Lehet, hogy a végén én fogok beköltözni a tyúkólba! Szóval a tyúk társas lény, tehát többet kell vennem, hogy ne unatkozzon, különben nem fog nekem tojni. Egy barátnőm azt javasolta, hogy tegyek tükröt az ólba, és akkor azt hiszi, nincs egyedül! Ezt sajnos meg kell cáfoljam! Reggelenként én is belenézek a tükörbe, és soha nem hiszem azt, hogy többen vagyunk. Gábor (férjem) egyébként hivatalos házi karanténban van. Erről majd máskor írok.

Visszatérve a tyúkokhoz. A Hobbi Baromfiudvar portál azt javasolja, hogy csináljunk a tyúkoknak kifutót. Hogy mit? Nem topmodelleket akarok vásárolni, hanem tyúkokat! Jó, hogy nem kell építenem lelátót is, hogy onnan tudjak tapsolni nekik! Azt hittem, ez csak a divatbemutatókon létezik. De tényleg! Holnapután bemutatjuk a 2020-as Armani kollekciót! Itt halkan jegyezném meg, hogy mostanában olyan pasik rohangálnak a kifutón, hogy ülve simán beférnének a tojókosárba. Különben is, mi az, hogy hobbi baromfiudvar? Műanyag tyúkokat kell beletenni? Ez olyan, mint a babakonyha? Azt játsszuk, hogy szeretünk mosogatni, közben nem. Na, és a kedvencem. Az Élet a Tyúkudvarban portál szerint, ha helyesen készítjük el a tyúkólt, akár kertünk egyik dísze is lehet. Na, ne! Fél éve még egy szaunát terveztem a kertbe!

Olvasd el a karanténnapló korábbi bejegyzését is!

Felmerül az a kérdés is, hogy ugye mit esznek a tyúkok, és hogyan kell őket tartani. Felhívtam kertészmérnök barátnőmet, és megkértem, hogy lásson el hasznos információkkal. Meg voltam róla győződve, hogy a tyúkok dödöllét esznek. Általános iskolai ének-zene tanulmányaimból emlékeztem egy dalra: „egy tál dödölle, kertbe mentek a tyúkok”. Andi hangosan nevetett, és felvilágosított, hogy a dödölle krumpliból és búzalisztből gyúrt masszából készült étel, úgyhogy ne adjak nekik ilyet, ha nem akarom, hogy egy nap alatt felforduljanak. Szerezzek be magokat, vagy adjak nekik egy nem teljesen teli fángli darát! Hogy mit?!

Az is nagyon fontos, hogy ki kell engedni őket napközben kapirgálni. Ezzel csak az a gond, hogy állítólag van a kert végében egy eltemetett II. világháborús német katona, akinek a gázmaszkját akkor fedeztük fel a kerti konyhában, amikor kivettük a házat. Ha elkezd nekem kapirgálni, és véletlenül a felszínre kerül Jürgen, akkor megint egy gonddal több! Erre már tuti nincs online segítség!

Azt se tudom, hogy ha kiengedem őket, visszamennek maguktól, vagy vissza kell őket vinni? Andi szerint az okos tyúk egy idő után visszatalál. És honnan tudom eldönteni vásárláskor, hogy melyik tyúk okos? Már csak egy kérdésem maradt: a negyven centiméteres rúdra fel kell őket tenni, vagy felugranak maguktól?

Ezek után már azt nem is merem említeni, hogy arra gondoltam, hogy beszerzek egy bárányt, de attól félek, hogy rutinom híján a szicíliaiak még a végén rám sóznak egy fehér óriásuszkárt, azt meg aztán fejhetem, soha nem fog nekem tejet adni!

Adrienn karanténnaplóját a Facebookon is követheted!

Olvass tovább!