Az esernyőcsapat kalandjainak öt iskolás jóbarát a főszereplője. Különbözőek, egy dolog azonban közös bennük: mindannyian küzdenek valamilyen fejlődési zavarral, legyen az ADHD, diszlexia, diszpraxia, autizmus vagy Tourette-szindróma. Problémájuktól függően nehezen megy nekik a tanulás, a beilleszkedés, a barátkozás, gyakran válnak a gúny tárgyává az iskolában.
Hamar kiderül, hogy csak egymásra számíthatnak, és közös erővel szállnak szembe a csúfolódókkal. Felismerik, hogy mások, mint a többi diák, ám tanáraik és a többi iskolás is végül megtanulja elfogadni és értékesnek látni a különbségeiket.
Az Esernyőcsapat kalandjai című képregény nagyon hasznos lehet a tanévkezdéskor is
Miért lehet hasznos a tanévkezdéskor a képregény?
„Az Esernyőcsapat kalandjai című képregény a neurodiverzitásra, vagyis az idegrendszeri sokszínűségre hívja fel a figyelmet. Az érintettek – nagyjából minden ötödik ember a világon – gyakran úgy érezhetik, hogy valami nem stimmel velük, ugyanakkor ez a képregény nem ezeknek a zavaroknak a negatív oldaláról, hanem a pozitívumairól szól” – mondta dr. Tárnok Zsanett, klinikai szakpszichológus, neuropszichológus, a Vadaskert Alapítvány Igazgatója.
„Hiánypótló kiadványról van szó, ami a sokszínű gondolkodásmódot mutatja be a fiataloknak, ráadásul az ő nyelvükön szólva teszi ezt. Még csak hasonló sem jelent meg eddig magyar nyelven.”
Akiket erősebben érint az iskolai zaklatás is
A fejlődési zavarral küzdő gyermekek sokszor már nagyon korán azt érzik, hogy mások, mint a többiek. Óvodáskorban még elfogadóbbak a gyerekek egymással, ám iskoláskorban könnyen kirekesztés áldozatává válhat az, aki elüt az átlagtól. „A képregény segíthet abban is, hogy az érintettek az önismeret útjára lépve felismerhessék a tüneteiket, és ne egy cikkből vagy filmből diagnosztizálják – az esetek többségében tévesen – magukat.
Emellett roppant fontos pszichoedukációs célja is van a képregénynek, mégpedig, hogy a környezet figyelmét is ráirányítsa egy-egy zavarra. Tudást, értést, megértést kaphat az olvasó, az öt barát története végsősoron pedig az elfogadást segíti” – mondta dr. Tárnok Zsanett. Azt is kiemelte, hogy a képregény forma a sok képpel és kevés szöveggel nagyobb eséllyel köti le a tanulási zavarral élő gyerekek figyelmét, mint egy hosszabb regény, vagy leírás.
Az eredetileg angol kiadású képregényt az ADHD Foundation és a Dekko Comics készítette, a magyar kiadás szakmaiságát a Vadaskert szakmai háttere garantálja, a képregényt a Geobook adja ki.
Fotó: GettyImages
