Miért tartottad fontosnak, hogy mentor legyél a Womentoring programban?
Amikor elindítottam a saját vállalkozói karrieremet, nagyon sokat segítettek azok az emberek, akiknek volt már valamilyen hasonló tapasztalata. Nekem tíz évvel ezelőtt még nehéz dolgom volt abban a tekintetben, hogy kevés olyan nő volt, akik nem a férfias vezetői modellt képviselték, ezért magamnak kellett megtanulnom, hogyan építsek a női princípiumokra, miközben meg tudok maradni a saját minőségemben, és vezetőként is felnéznek rám. Emiatt nekem is fontos volt, hogy támogassam azokat, akik az út elején vannak, hogy meg tudjam osztani velük a tapasztalatimat, tudjam őket bátorítani.
Milyen egy női princípiumokra építő vezető?
A nőknél más tulajdonságokat kell figyelembe venni. Én például nagyon empatikus vagyok, átérzem, hogy a csapatomnak mikor van nehezebb napja és hogyan tudom motiválni őket. Nagyon szeretem bevonni a többieket, hogy azzal az ötlettel dolgozzunk, ami mindenki szerint a legjobb, ahelyett, hogy én mondanám meg egyedül, hogy mit kell csinálni. Szerintem tipikusan jó női tulajdonság, hogy meghallgatjuk mások véleményét és tudjuk azokat szintetizálni.
A Womentoring programban nőkre, kisgyermekes anyákra, kismamákra fókuszáltok – ők elég gyakran néznek szembe elutasítással a munkaerőpiacon. Hogyan tudtok nekik segíteni, mit ad hozzá ez a program az életükhöz?
Egyrészt a nagyfokú önbizalom megszerzését, hogy saját magukban is eléggé bízzanak. A férfiak sem elsőre találják meg a jó megoldásokat, semmi gond nincs azzal, ha valaki kísérletezik. Ahogy azzal sincs, ha többször előfordul valakivel, hogy negatív választ kap – ez a technológiai startupok környezetében teljesen természetes. A lényeg az, hogy a nők higgyenek magukban és megfelelően tudják kezelni a visszajelzéseket. Másrészt pedig olyan szerepeket, példaképeket tudunk nekik bemutatni a programban, amin keresztül egy női vezető sokkal jobban el tudja képzelni, mivel jár egy adott szituáció, mik azok a dolgok, amikben érdemes segítséget kérni, és amit inkább érdemesebb megtartani magunknak. Egyre több helyen látom már, hogy kifejezetten nőket segítő executive programokat indítanak – például azzal kapcsolatban, hogyan lehet kiaknázni az érzelmi intelligenciát. Az University of Santa Barbaran is most fog indulni egy ilyen program, amiben globális advisorként vehetek majd részt.
A programra jelentkező vállalkozások több mint 50%-át és a bekerült 11 csapatnak is több mint a felét, vagyis 6 startupot indítottak nők. Milyen ötletekkel jelentkeztek idén a résztvevők a Womentoring programba?
Számomra nagy öröm volt, hogy sokaknak fontos, hogy valamilyen pozitív hatást gyakoroljanak a társadalomra. Többen valamilyen fenntartható fejlődéssel kapcsolatos termékkel, egészségügyi innovációval jelentkeztek, és voltak, akik az oktatás reformjához álltak elő egy új technológiával.
Szerinted mi az a plusz, amit a nők tudnak belevinni a startup világába?
Az, hogy minél több embernek adunk lehetőséget arra, hogy kifejezze magát, és forszírozzuk, hogy minél kollaboratívabbak legyenek a munkafolyamatok. Az például tipikus női princípium, hogy az egész cégben ugyanolyan jogosultságokat adunk még egy gyakornoknak is, mint a már betanult vezetőnek abban, hogy kezdeményezhessenek fejlesztést. Foglalkozunk a munkavállalók egyéni fejlesztésével. Meg merjük kérdezni az emberek véleményét akár kérdőívekkel is, és foglalkozunk a jóllétükkel.
Érezted valaha azt, hogy hátrányból indulsz a startupok és a technológia világában azért, mert nő vagy?
Érdekes, hogy sokaknak ez jut először eszébe, de én ezt 100 esetből talán kétszer éreztem. Hússzor pedig azt, hogy kifejezetten előnyömre válik, hogy nő vagyok, mert sokkal jobban odafigyelnek arra ebben a főként férfiakból álló közegben, aki nőként tud felmutatni valamit. Ami a negatív emlékeket illeti, azok inkább csak kulturális jelenségek voltak. Amerikában például nagyon nagy hangú a feminista társadalom és az egyenjogúságra helyezik a hangsúlyt, mégis volt olyan, hogy éreztem, értem, miért emelik fel a hangukat a nők. Egy japán üzleti tárgyaláson szintén nem tudták megemészteni a férfiak, hogy én vagyok a cég ügyvezető igazgatója, és a férfi kollégámnak válaszoltak, tőle kérdeztek, rá néztek.
Hogyan kerültél a pszichológia világából a startupokéba?
Amikor pszichológia szakra jelentkeztem, már akkor is az volt a fejemben, hogy vajon mi tesz hozzá legjobban az emberek jóllétéhez, és miről nem beszélünk eleget ezzel kapcsolatban. Az egyetem első évében azt kutattam, hogy miben különböznek a nagyon kreatív módszerekkel tanuló diákok a teljesen hagyományos módszereket alkalmazóktól. Az eredmény az lett, hogy a kreativitás egyértelműen befolyásolja az önértékelés stabilitását – ez az egyik legfontosabb tényezője a jóllétünknek. Ebből kifolyólag kezdtem el azon gondolkozni, hogyan tudnánk lehetővé tenni az emberek számára, hogy minél többször kapjanak lehetőséget arra, hogy kreatív környezetben működjenek. Amikor elkezdtem egy innovációs tanácsadással foglalkozó cégnél dolgozni, az akkori főnököm nagyon empatikus, emberközeli és támogató vezető volt. Azt mondta, hogy ha ennyire szeretem a témámat, akkor nézzem meg az Európai Bizottság éppen aktuális prioritásait, és ha látok bármi olyat, ami rímel rá, akkor támogatni fogja, hogy megírjak egy uniós pályázatot. Az egyetlen olyan téma, ami passzolt a kutatásomhoz, az infokommunikációs technológiák prioritáson belül volt. Így gondolkodtam el azon, hogy milyen interneten futó technológiát tudok kitalálni, ami segíti az emberek kreativitását és innovációs készségét – ez volt a Be-novative elődje, alapötlete, amivel megnyertünk egy félmillió eurós pályázatot. Hamarosan észrevettem, hogy ennek sokkal nagyobb potenciálja van, és jelentkeztem a Singularity University versenyére, amit megnyertem a Közép- és Kelet-Európai régióban. A fődíj az volt, hogy kijuthattam három hónapra a NASA kutatóközpontjába, ahol a jövő vezetőitől tanulhattam meg, merre halad a technológia, mire figyeljünk oda és milyen módszerekkel gyorsíthatjuk fel a fejlesztést.
A céged, a Be-novative az úgynevezett design thinking problémamegoldási módszeren alapszik. Mit jelent ez pontosan, és miért ezt a módszert választottad? Hogyan segít ezzel a Be-novative a partnereinek?
A design thinking a Szilícium-völgyből ered. Arról szól, hogyan lehet emberközeli módon termékeket és szolgáltatásokat fejleszteni, olyan megoldást tervezni, ami üzletileg életképes, szerethető és egyben meg is valósítható. Meg kell ismerni a problémát és a végfelhasználó szempontjait – ha ezeket azonosítjuk, akkor már csak szintetizálni kell őket, és így sokkal hamarabb, sokkal jobb termékek, új fejlesztések, funkciók állhatnak elő. Mi a Be-novative-vel digitalizáltuk az ehhez szükséges eszköztárat, és lehetővé tettük, hogy így akár több ezer ember szempontját is összegyűjtsük, és rájöjjünk, hogy merre érdemes továbbmenni.
2016-ban készült veled egy rövidebb interjú a Marie Claire oldalára. Azóta mi változott a Be-novative életében?
Akkor még leginkább Amerikára és Európára fókuszáltunk, azóta viszont a Covid hozott egy olyan áttörést, ami teljesen kiegyenlítette a távolságokat, és ugyanannyira lettek klienseink Ázsia legrejtettebb pontjaiból és Dél-Amerikából, mint Európából. A globális cégekkel akár egy több kontinensről érkező felhasználókat is egyszerre tudjuk támogatni, illetve elkezdtünk olyan globális konzultáns cégekkel is együtt dolgozni, akik HR tanácsadásban vagy innovációs tanácsadásban, vagy szervezetfejlesztés, szervezet dizájnban tudnak segíteni cégeknek. A Be-novative mellett pedig lesz egy az oktatást és virtuális tréningeket támogató új termék is, ennek a neve Superflow, amit elkezdek fejleszteni. Izgalmas időszak ez.
Bayer, Aegon, Telekom – elég neves ügyfeleitek vannak. Mi alapján választod ki, hogy melyik projekttel érdemes foglalkozni?
A cég indulásakor csináltunk egy vágyott ügyfelekből álló Excel-listát, és elkezdtük kinyomozni, hogy melyik céghez hogyan tudunk kapcsolatot szerezni. Az évek során sikerült kiterjeszteni a kapcsolatrendszerünket, úgyhogy gyakran már ezek a vállalatok keresnek meg minket. Voltak olyan kampányaink, amelyekben egy új régióra, divíziótípusra fókuszáltunk, és nekik adtunk valamilyen plusz hozzáadott értékű szolgáltatást, de a járvány alatt egy olyan workshopot is ingyen vezettünk több cégnek, ami arról szólt, hogyan lehetne stabilizálni a szervezetet, és milyen új lehetőségekkel tudunk megoldani egy krízishelyzetet. Azokat a cégeket ingyen is vállaltuk, amik pozitív hatást gyakorolnak az emberekre.
A Be-novative egy része Amerikában van. Itthon vagy külföldön lehet jobban érvényesülni? Hol vannak jobb lehetőségek?
A saját véleményem és a csapatom szubjektív szempontjai alapján azt tudom mondani, hogy Európában könnyebb élni, könnyebb egy jó életszínvonalat létrehozni, olcsóbban lehet hozzájutni bizonyos erőforrásokhoz, miközben az amerikai ügyfelekkel is lehet virtuálisan kapcsolatot tartani. Emellett szeretek Amerikában is lenni, kint minden intenzív és inspiráló. De mivel egyre kevésbé számít, hogy hol vagyunk helyileg, sokkal inkább érdemes globális klienseket is kiszolgálni. Hiába vagyunk magyarok és szeretjük nagyon a magyar ügyfeleinket, ha úgy építjük fel a folyamatokat, hogy bármelyik országból meg tudnak minket keresni és tudnak velünk dolgozni, az kinyitja a lehetőségeinket, felgyorsítja az üzletmenetet.
Sokat utazol. Szerinted milyen pozitívumokkal járul hozzá a világjárás a munkádhoz?
Amellett, hogy új kultúrákat, helyeket és embereket ismerhetek meg, engem mindig egy jóleső izgalommal tölt el egy-egy utazás előtti állapot. Ha olyan országba, városba megyek, ahol még nem jártam, akkor szeretem megnézni, hogy mit csinálnak a helyiek, hogy töltik az idejüket, hova mennek. Ezeket én is kipróbálom, legyen szó gasztronómiáról, parkról, sportról, kávézóról. A cégvezetői létben számomra mindig óriási pozitívum volt az, hogy cégvezető vagyok és én jelölhetem ki, mikor, hova és hogyan utazok, mert nagyon érdekes, hogy milyen sokszínű a világ, mind természeti, mind kulturális szempontból.
Fotó: Várnagy Priszcilla
