A gyerekért elsősorban a nők fizetnek – nem csoda, ha kétszer is meggondolják a szülést

2022. szeptember 30. |

Egy friss amerikai kutatásból kiderült, hogy míg az egyedülálló nők sokkal jobban keresnek, mint az édesanyák, a férfiaknál nem látszik ilyen különbség a gyerekvállalás függvényében. Vagyis a gyerekkel kapcsolatos kiadások nagy része a nőket terheli ami egy esetleges válás után komoly nehézségeket okozhat a gyakran eleve alulfizetett nőknek.

Az Állami Számvevőszék júliusban publikált “Pink education” jelenség Magyarországon című elemzése szerint demográfiai szempontból komoly gondokat okozhat a nők felsőoktatási túlreprezentáltsága, ugyanis a felsőoktatásban tanuló nőknél csökken a pártalálás és gyerekvállalás esélye. Vagyis ha a nők egyetemre járnak, tanulnak, dolgoznak, karriert csinálnak, ahelyett, hogy gyereket szülnének, az – a kormány szerint legalábbis – nagyon nincsen rendben. De fordítsuk meg a dolgot. Mi van, ha a nő nem megy egyetemre, vagy legalábbis nem épít karriert, hanem tisztességesen megszülni egy-két-három gyerekét? Mi van, ha ennek a nőnek a szülést követő években felbomlik a házassága? Miközben a kormány azt kommunikálja, hogy támogatja a gyereket nevelő családokat, és szeretné kifejezetten a nőket gyerekvállalásra biztatni, a valóságban sok nő beleroppan a gyerekneveléssel járó anyagi terhekbe.

gyerekvallalas-egyedulallo-szulok-penz-anyagiak-gyerektartas

Egy gyerek ára

Egy friss amerikai kutatás szerint 2019-ben a szingli, gyerektelen férfiak évente átlagosan 57. 000 dollárt, míg az ugyanilyen státuszú nők 65.000 dollárt kerestek – vagyis a nők Amerikában alapesetben már jobban keresnek, mint a férfiak. Óriásit fordul azonban a helyzet, ha gyerek is bekerül a képbe: a gyerekes, szingli férfiak évente 59.000 dollárt kapnak, míg a nők sokkolóan keveset, alig 7000-et. A Bloomberg a kutatás kapcsán rávilágít: az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent Amerikában a születésráta, az emberek később házasodnak, és sokan soha nem vállalnak gyereket. 1990-ben még évi 71 születés jutott 1000 15 és 44 év közötti nőre, 2019-re ez a szám évi 58-ra csökkent. Ezzel egy időben a gyereknevelés költségei egyre emelkednek: a Brookings Institution szerint egy 2015-ben született gyerek 17 éves koráig körülbelül 310 000 dollárba (nagyjából 120 millió forint) kerül majd.

A gyereket vállaló nőknek a munkaerőpiacon radásul úgynevezett “anyasági büntetéssel” (motherhood penalty) sújtják: több tanulmány is kimutatta már, hogy a terhesség alatt vagy a szülés utáni időszakban csökken a nők bére – egyes tanulmányok szerint éves szinten 15 százalékkal. De sok nőnek az is nagy nehézséget okoz, hogy szülés után egyáltalán visszatérhessen a munkaerőpiacra. Bár ez a gyakorlat elvileg tiltott, a valóságban rengeteg állásinterjún megkérdezik a nőket, hogy van-e gyerekük, vagy épp terveznek-e a közeljövőben szülni. Miközben a gyerekvállalással kapcsolatos társadalmi nyomás súlyos terhet mér a nőkre, a gyerek durván csökkenti a nők “piaci értékét”, ami így ördögi körhöz vezet: a gyerekek miatt a nőnek extra jövedelemre volna szüksége, viszont épp az anyaság miatt nem tud munkát találni, vagy jobb fizetést kapni. Ez különösen akkor okozhat komoly gondokat, ha egy nő elvált, és egyedül neveli a gyerekeit.

A gyerektartással el van intézve

Mária a 2000-es évek elején vált el férjétől, aki eredetileg egyáltalán nem akart tartásdíjat fizetni két kiskorú gyermeke után. Végül bíróság kötelezte a két gyerek után kiszabott 80.000 forintos összeg megfizetésére – ezzel azonban Mária volt férje úgy érezte, le is tudta a dolgot. “Bármi felmerült, egy nyári tábor, cipővásárlás, különóra, a volt férjem mindig széttárta a karját, és a tartásdíjra mutogatott… Miközben ő is nyilvánvalóan tudta, hogy ez az összeg semmire nem elég, pláne nem az esetleges plusz kiadásokra” – magyarázza Mária, akinek idősebb gyereke azóta már nagykorú lett, így utána elvileg nem jogosult a tartásdíjra, noha a gyakorlatban továbbra is támogatja a fiút. “A nagyfiamnak is ugyanúgy szüksége van anyagi segítségre, továbbra is veszek néha neki ruhadarabokat, támogatom az utazásait, az albérletébe is beszállok… A volt férjem viszont már csak ünnepekkor ad neki egy kis zsebpénzt.”

A mindennapok költségei ráadásul még akkor is inkább az édesanyákat terhelik, ha a nagyobb kiadásokon közösen osztoznak az elvált szülők. Egy válás után – bár léteznek újabb, a két szülő lakhelye közti egyenlőbb tartózkodásra építő modellek, és az elmúlt évekhez képest több gyerek él az apjával a válást követően – a gyerekek leggyakrabban az anyjuknál maradnak, így a hétköznapi kiadások a nőkre hárulnak.

Az egy kamasz fiút nevelő Éva 100.000 forint gyerektartást kap a férjétől, de a megnövekedett árak miatt még ez sem elegendő a költségek fedezésére. Éva és volt férje épp ezért azt találták ki, hogy ha 5000 forint feletti extra költség van, akkor azt felezik – bármelyikük is fizette ki az összeget. “Ilyenek az edzések, különórák, tanszerek, ruhák, szemüveg. De így is maradnak dolgok, amiket én fizetek, például ha a fiúnk megbetegszik és gyógyszerre, kezelésre van szüksége.”

Ilyen esetekben egyébként a legtöbb családban az is evidens, hogy az anyuka marad otthon a gyerekkel, vagyis megint csak ő esik el a bevétele egy részétől. A gyerekbetegségek esete jól rávilágít, hogy a nők gondoskodási feladatainak árát érdemes holisztikusan szemlélni. Különösen Magyarországon, ahol a gondoskodással kapcsolatos feladatok szinte kizárólag a nőkre hárulnak, és ahol mindezekhez szinte semmilyen valódi segítséget nem kapnak az államtól.

A szendvics közepén

A Friedrich Ebert Stiftung (FES) 2018-as kimutatása szerint a gondoskodási feladatok túlnyomórészt a nőket terhelik, és itt nem csak a gyerekekkel kapcsolatos teendőkről van szó: az úgynevezett “szendvicsgeneráció” (női) tagjainak a saját gyerekei mellett idős szüleit is el kell látnia. Ahogy a tanulmányban írják, kutatásukban azt találták, hogy “a nők életesélyeit korlátozó problémák zöme a munka és a gondoskodás közti feszültség köré szerveződik.” Szintén kiderül a szövegből, hogy a vizsgálatban megkérdezett személyek szerint a nők életét érintő négy legkomolyabb probléma az alábbi:

  •  egyedülálló szülőként és
  • tartósan beteg gyereket nevelni nehéz feladat,
  • egy gyerek felnevelése tetemes anyagi kiadásokkal jár, és
  •  hiába hangzik el sokszor megoldásként a részmunkaidő, abból a bérből igen nehéz megélni.

Vagyis az anyagi és mentális terhek nagyjából elviselhetetlenné válnak, amikor egy édesanyának a válás után egyedül kell megküzdenie velük. Ez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy egy esetleges válás fenyegetése miatt soha nem szabad gyereket vállalni. De egy nőnek – egy magyar nőnek legalábbis – igenis mérlegelnie kell ezeket a praktikus szempontokat, amikor a gyerekvállalást latolgatja. Át kell gondolnia, hogy vajon mi lesz a karrierjével szülés után, amikor minden munkaadó húzza a száját egy “friss anyukára”. Hogy tudja-e majd álmai munkáját végezni akkor is, amikor egy kisgyereket egyedül nevelve csak nagyon korlátozott ideje marad magára. Hogy lesz-e lakhatása és megélhetése, ha a házassága mégsem úgy alakul, ahogyan tervezte, és neki egyedül kell nevelni egy, kettő vagy három gyereket. A kormány mostanában gyakran utal rá, hogy a gyerekvállalás és a karrier között nem kell választani. A valóság az, hogy többnyire egyáltalán nem zökkenőmentes az átjárás a két világ között, és egyáltalán nincs rá garancia, hogy egy nő a szülés után gond nélkül visszatérhet a munkaerőpiacra – arra meg pláne, hogy képes lesz olyan karriert felépíteni, mint amilyet a gyerekvállalás nélkül tudott volna.

Forrás: Bloomberg, Nőügyek 2018 Fotó: Getty Images

 Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

„A metaverzumnak a valódi világ kiterjesztésének, nem pedig a helyettesítésének kéne lennie” – nőként formálja a web3 jövőjét Tábor Andrea bitcoin

„A metaverzumnak a valódi világ kiterjesztésének, nem pedig a helyettesítésének kéne lennie” – nőként formálja a web3 jövőjét Tábor Andrea