- Noha Tóth László alakja kitaláció, A brutalista története valóságos személyekre épül.
- A brutalista egyik legfőbb inspirációja Marcel Breuer, magyar származású modernista építész volt.
- Breuer a náci Németországból menekült az USA-ba és építette fel karrierjét.
Adrien Brody legújabb filmje, A brutalista egy grandiózus eposz, amely egy holokauszttúlélő magyar építész történetét meséli el. A rendező, Brady Corbet egy rendkívül hitelesnek tűnő figurát alkotott meg: Tóth Lászlót, aki 1947-ben Amerikába menekül, ahol egy ambiciózus modernista projektben kap szerepet. A film annyira valósághű, hogy sokan azzal a kérdéssel távozhatnak a moziból: hogyan lehetséges, hogy sosem hallottak erről a zseniről?
A válasz egyszerű: Tóth László nem létezett.
Kik inspirálták A brutalista főszereplőjének, Tóth Lászlónak a karakterét?
Noha Tóth László alakja A brutalista című filmben kitaláció, története valóságos eseményekre és hús-vér személyekre épül. A film valójában egy metafora, amely a tehetség, az ambíció és a hatalom kapcsolatát boncolgatja. Corbet bevallottan olyan ikonikus építészekből merített ihletet, akik a 20. századi amerikai építészetet formálták – sokan közülük Kelet-Európából érkeztek, és nem egyszer a nácizmus elől menekültek.
Az egyik legfőbb inspiráció Marcel Breuer, a magyar származású modernista építész jelentette, aki Németországban kezdte karrierjét, majd az Egyesült Államokba emigrált. Breuer 1902-ben született, és Bauhaus mozgalom egyik legnagyobb alakja lett, illetve a brutalizmus néven ismert építészeti stílus egyik úttörője. Az irányzat nyers betonfelületek, határozott geometriai formák és funkcionalitás ötvözésével kívánt maradandót alkotni – nem a díszítés, hanem a szerkezet és a forma nyelvén.
Tóth László alakjának legfőbb inspirációja A brutalistában Marcel Breuer volt
Mi is az a brutalizmus?
A brutalizmus kifejezés a francia béton brut (nyers beton) szóból ered, és a modernizmus egyik radikálisabb ágát képviseli. Az irányzat célja, hogy az építészet ne csak látványos legyen, hanem hatással is legyen az emberek érzékeire és gondolkodásmódjára. Bár sokan ridegnek és kíméletlennek tartják a brutalista épületeket, mások szerint ezek a monumentális alkotások egy letisztult, erőteljes világot képviselnek.
Olyan építészek, mint Breuer, Goldfinger Ernő és Louis Kahn mind komoly szerepet játszottak e stílus népszerűsítésében. Goldfinger, aki szintén magyar származású volt, nemcsak ikonikus épületeket tervezett – például a londoni Trellick Towert –, hanem még a popkultúrában is nyomot hagyott. Ian Fleming ugyanis róla nevezte el az egyik leghíresebb James Bond-gonoszt, miután az építész lebontatta néhány kedvelt házát Hampsteadben. Goldfinger perrel fenyegetőzött, de végül megelégedett néhány dedikált példánnyal a regényből.
A Bauhaus és a náci fenyegetés
A brutalizmus és a Bauhaus szorosan összefonódik. A Bauhaus, amelyet Walter Gropius alapított 1919-ben, nemcsak egy művészeti iskola volt, hanem egy egész mozgalom: a modern formatervezés, építészet és művészet ötvözése egy egységes, funkcionális egészként. Az iskola mindössze 14 évig működött, de hatása ma is érezhető.
Az 1930-as években azonban a nácik hatalomra kerülésével az avantgárd művészet és építészet veszélybe került. A rezsim „elfajzott művészetnek” minősítette a modernista irányzatokat, és üldözte azok képviselőit. A „degenerált művészet” kifejezést először Max Nordau használta – aki maga is zsidó volt –, és bár elméletei kezdetben nem találtak nagy visszhangra, a nácik később saját ideológiájuk szolgálatába állították őket.
Goldfinger Ernő is a brutalizmus nagy alakja volt (Fotó: Evening Standard/Hulton Archive/Getty Images)
Az egyik legismertebb ilyen kiállítás az Entartete Kunst (Elfajzott művészet) volt, amely 1937-ben nyílt meg Münchenben. Itt olyan művészek alkotásait állították ki gúnyos kontextusban, mint Otto Dix vagy Otto Freundlich. Freundlich, aki a kubista festészet egyik úttörője volt, Picasso barátja és a német avantgárd egyik meghatározó alakja, végül a nácik célkeresztjébe került. Bár Franciaországba menekült, később elfogták, és 1943-ban a majdaneki koncentrációs táborban kivégezték.
A menekültek, akik újjáépítették Amerikát
Sokan szerencsésebbek voltak. Gropius és Breuer, felismerve, hogy Németországban nincs jövőjük, az Egyesült Államokba emigráltak, ahol tanítottak és terveztek. A háború utáni Amerika nyitott volt a modernizmusra, így építészetük virágzott. Breuer legismertebb alkotásai közé tartozik a párizsi UNESCO-székház és a New York-i Breuer Building.
Bár A brutalista egy fiktív történet, Corbet filmje valós hősök előtt tiszteleg. Azok előtt, akik a háború és üldöztetés árnyékában is képesek voltak újjáteremteni önmagukat – és vele együtt az egész modern világot. Műveik ma is állnak, és emlékeztetnek bennünket arra, hogy a tehetség és az alkotás ereje időtálló.
Forrás: The Telegraph Fotó: Getty Images
