Az első nőgyógyászati vizsgálat engem egy vidéki kórház tiniambulanciáján ért utol. Halálosan szerelmes voltam ugyanis egy egyetemista fiúba, és remegő térdekkel vártam, hogy megtörténjen végre AZ.
A látogatásra egy nálam tapasztaltabb barátnőm kísért el, a váró pedig dugig volt hozzám hasonló, kissé megszeppent középiskolásokkal. A csivitelésbe szorongás vegyült, a falon mállott a vakolat, a rendelőben pedig kérdés nélküli sorozatgyártásban készültek a fogamzásgátlóra szóló receptek.
Aznap csak a második tanórára értem be, az osztályfőnököm pedig jelentőségteljes biccentéssel iktatta a nőgyógyász által aláfirkantott igazolást. És hogy mi a helyzet napjainkban? Arról Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász szakorvost, szoptatási tanácsadót kérdeztem.
Jó, ha az első látogatásnak nincs köze a szexhez
Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász, szexedukációs szakember azt mondja, nincs nemzetközileg is elfogadott, egységes ajánlás arra vonatkozóan, hogy mikor érdemes megejteni az első látogatást a nőgyógyászati rendelőben. A konszenzus szerint az első szexuális aktust követő egy évben szükséges sort keríteni az első rákszűrésre, a saját tapasztalata azonban azt mutatja, hogy az első vizitre jellemzően vagy felkészülési céllal, még jóval az első együttlét előtt, vagy fogamzásgátlás céljával, az első aktus utáni hónapokban kerül sor.
„A legjobb, ha az első menstruáció és az első aktus között időszakban, az édesanya jelenlétében kerül sor az első vizsgálatra. Bár a lányok többnyire később, az első aktust követően jelentkeznek be, szakemberként inkább a megelőző időszakban történő vizsgálat pártján vagyok, mert így a nőgyógyászati vizsgálatnak elsősorban az egészségmegőrző funkciója dominál” – mondja a szakember. – „Ilyenkor az első viziten nem is történik vizsgálat. Helyette az első menstruációs tapasztalatok megosztására kerül sor, emellett jut idő tájékozódásra, információcserére és felkészülésre is.”
Első nőgyógyászati vizsgálat
Mint mondja, ideális esetben az első vizsgálat inkább konzultáció. Egyfajta edukatív jellegű beszélgetés, melynek keretében a szakember és a gyereklány megvitatják a női test anatómiáját, a szervek felépítését, a ciklus működését, az egyes menstruációs eszközök használatának optimális módját, vagy éppen a megfelelő higiénia fenntartásához szükséges lépéseket.
„Fontos, hogy a tinilányok feltehessék a kérdéseiket és tabuk nélkül beszélgethessenek mindarról, ami foglalkoztatja őket. Ha a lány még általános iskolás, még inkább célszerű gyermeknőgyógyász segítségét kérni, vagy magánnőgyógyászati ellátást igénybe venni, így a helyzet kezelésében ténylegesen jártas, tapasztalt szakember foglalkozik majd a gyerekkel” – mondja Dr. Benkovics Júlia. – „Akár magán-, akár állami ellátás, fontos, hogy már a bejelentkezéskor, illetve szükség esetén az érkezéskor jelezzük, hogy a lányunk első vizitre érkezett és maradjunk vele mindaddig, amíg a vizsgálóban tartózkodik. Ez nemcsak erkölcsi, jogi kérdés is.”
A szakember javasolja, hogy lehetőségeinkhez mérten olyan orvost válasszunk, aki nemcsak kommunikatív és empatikus, hanem a szakmaetikai szabályokkal is tisztában van, akár tájékozódó beszélgetésre, akár tényleges vizsgálatra érkezünk.
„Ideális esetben egy szakorvos bemutatkozik, folyamatosan magyarázza, mi történik, illetve mit miért csinál. Engedélyt kér az egyes vizsgálatokhoz, tiszteletben tartja a páciens testhatárait és szem előtt tartja a tájékozott beleegyezés szempontjait” – mutat rá Dr. Benkovics Júlia, miközben felhívja rá a figyelmet, hogy az első teljes vizsgálatra az első szexuális aktust követő egy évben ténylegesen sort kell keríteni. Mint mondja, egy ilyen vizsgálat akkor tekinthető teljesnek, ha
- első lépésként sor kerül az inspekcióra, azaz a nemi szervek külső vizsgálatára;
- ezt követi a feltárás, melynek keretében a szakorvos megtekinti a méhnyakat és kenetet vesz a rákszűréshez;
- kiegészítő lépésként felmerül az STI-szűrés is, mely – bár kevesen tudják – az állami ellátásban is elérhető ingyenesen évente egyszer;
- az alapellátásnak része továbbá a kismedencei ultrahang, melyre megkezdett szexuális élet esetén hüvelyi úton kerül sor.
Amennyiben a fizikai vizsgálatok nem mutatnak eltérést, a helyszínen sor kerülhet a hormonális fogamzásgátló eszköz felírására, melyhez nem kötelező, végezhető vérvétel, trombózishajlam-kivizsgálás vagy más kiegészítő vizsgálat. Ennek oka, hogy a nemzetközi ajánlás fókuszában a fogamzásgátlás könnyű hozzáférhetőségének biztosítása áll.
„A nőgyógyászati vizsgálatra való felkészülést listaírással érdemes kezdeni. Össze kell gyűjteni minden kérdést, panaszt, tünetet, aggodalmat és lehetőséget, majd azokat a szakorvossal karöltve egyesével meg kell vizsgálni. Így gyorsan kiderül, mely kérdések merülnek fel valós kockázatként és mely gondolatok erednek félelemből, dezinformációból” – mondja Dr. Benkovics Júlia. – „Ez nemcsak költséghatékony, hanem hasznos is, hiszen nem marad ki semmi, nincsenek vakfoltok és a hosszú távú egészséggondozás is tervezhetővé válik.”
Az első vizsgálatra való felkészülés babakorban kezdődik
Gaál-Soproni Anita klinikai szakpszichológus, szexológus tanácsadó azt mondja, a szexuális egészségnevelés már egészen korán, akár a baba születését megelőzően megkezdődik.
„Az egészséges testhatárok megtalálása azzal kezdődik, hogy a baba szoros testi kontaktusban van a szüleivel, így megtanulja az érintéseket, az intim közelséget, látja, érzékeli maga körül a felnőttek világát, a szülei kapcsolatát, mely a kötődési minták kialakításában és az intimitás kezelésében is elsődleges” – magyarázza. – „Vagyis a szülőknek először önmagukkal, a saját szexuális önismeretüknél kell kezdeniük. Például azzal, hogy tisztázzák, milyen a viszonyuk a saját testükhöz, a szexualitáshoz, milyen mintákkal és tapasztalatokkal rendelkeznek, milyen negatív vagy pozitív megéléseik, emlékeik vannak a témában. Ezek mentén meg lehet határozni, hogy mi az, amit érdemes a nagyszülői mintákhoz hasonlóan csinálni és mi az, amit mindenképpen kerülni kellene.”
Gaál-Soproni Anita Fotó: Susa Dosa Photography
Mint mondja, az első lépés azonban még csak a kezdet, hiszen számos más szempontot is érdemes szem előtt tartani.
„Ha a pici megérkezik a családba, szoros bizalmi kapcsolat kialakítására célszerű törekednünk. Ez azzal kezdődik, hogy válaszkészen reagálunk az igényeire és később is olyan információkkal látjuk el, melyek nem félrevezetőek – vagyis a gólyamese és a méhek és virágok sztori kimarad –, hanem egyszerűen az életkorának megfelelően segítik a biztonságát és fejlődését” – mondja a klinikai szakpszichológus és emlékeztet a szülők egyéni felelősségvállalásának fontosságára is. – „Minden szülőnek egyéni felelőssége, hogy a gyermeke életkorának és érettségének megfelelően kommunikáljon a testében történő változásokról, érzelmi életének változásairól, a társaival kapcsolatos dilemmákról. Ebbe beletartozik a gyerekek számára hozzáférhető tartalmak szűrése is, hiszen egyáltalán nem mindegy, milyen filmeket, reklámokat, meséket lát és hall a csemete”
Gaál-Soproni Anita azt mondja, van néhány jó gyakorlat, amit érdemes a gyerekekkel is megismertetni annak érdekében, hogy meg tudják védeni magukat és a testhatáraikat bármilyen helyzetben. Ilyen például
- a bugyiszabály, azaz az a tudás, hogy a fehérneművel – bugyival, alsónadrággal, trikóval – takart testfelületek érintése tilos és kizárólag engedélyadást követően, csak speciális személyeknek – szülő, háziorvos – lehetséges.
- a nemet mondás joga, azaz annak egyértelmű közlése, hogy az érintések, a bármilyen jellegű intim közeledés kizárólag konszenzuális alapon elfogadható. (Azaz nem kell puszit adni a nagyinak, ha a gyerek nem akar.)
- a jó és rossz titok közötti fontos különbségek felismerésének képessége. Lényegi, hogy a gyerekeknek már egészen kicsi korban megtanítsuk, hogy a jó titkok olyan meglepetések, amelyeket csak rövid ideig kell őrizni és ha kiderülnek, mindenki örülni fog. A rossz titkok viszont olyan terhek, amiket sokáig meg kell tartani és kellemetlen, rossz érzéseket szülnek bennünk. Utóbbiak annak az egyértelmű jelei, hogy ezekkel a rossz titkokkal mielőbb egy megbízható, jól ismert felnőtthöz kell fordulni és segítséget kérni.
A szakember szerint fontos azt is hangsúlyozni a gyerekek számára, hogy a test felfedezése természetes folyamat, melyet mindannyian megéltünk valahogy.
„Ha a gyermek önkielégítést végez, azt nem szabad tiltani vagy büntetni. Ehelyett érdemes megtanítani neki, hogy ez egy privát tevékenység, amelyet megfelelő helyen és higiénia mellett végezhet” – magyarázza a szakpszichológus. – „Emellett nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az önrendelkezés és a testtel kapcsolatos egészséges attitűd támogatásához az is hozzátartozik, hogy a szülők sem szégyellik a saját testüket, és megfelelő mintát adnak a testpozitivitásról. Vagyis lényeg, hogy a szülők nyíltan, ítélkezés nélkül beszéljenek a testről, annak változásairól, és arról, hogy az intim testrészek is a testünk természetes részei.”
Mint mondja, a gyerek szexuális egészségnevelésének fontos eleme, hogy miként és milyen saját belső megélésekkel beszélgetünk a gyerekekkel az egyes megélésekről és tapasztalatokról. A saját kedvezőtlen élmény ugyanis kimondatlanul is hathat a gyerekre.
„A nőgyógyászati vizsgálatot a gyermek egészségének részeként érdemes bemutatni, nem pedig egy kellemetlen kötelességként. Ideális esetben már a menstruáció kezdetén szóba kell hozni, és hangsúlyozni, hogy a vizsgálat célja az egészségmegőrzés” – mondja Gaál-Soproni Anita. – „Ha a lányunk elutasító, fontos megérteni az ellenállás okát – lehet félelem, szégyenérzet vagy akár egy korábbi negatív tapasztalat is. Segíthet, ha közösen választunk orvost, és biztosítjuk őt arról, hogy ő dönthet arról, mi történik a vizsgálat során.”
Ha már elment egy barátnőjével egy vizsgálatra, érdemes megkérdezni, hogyan élte meg, és biztosítani őt arról, hogy mindig számíthat ránk, ha kérdése van. Fontos, hogy ne érezze, hogy elvárás lenne a részletes beszámoló – tiszteletben kell tartani a határait.
Minden lánynak kell egy ember, akiben bízhat
Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász és Gaál-Soproni Anita szexológus tanácsadó egyetértenek abban, hogy minden lánynak kell egy olyan nagykorú referenciaszemély, akire a tinilány támaszkodni tud.
„Előfordul, hogy a nyílt kommunikáció eddig nem volt része a családi életnek, erre pedig a nőgyógyász felkeresésének szándéka ébreszt rá minket, szülőket. Ilyenkor azonban fontos, hogy ne egy orvosi vizsgálat miatt akarjunk hirtelen megnyílni. Segíthet, ha indirekt módon, például egy könyv, film vagy cikk kapcsán kezdünk el beszélgetni a témáról, ahogy az is, ha egy másik, a gyermek számára bizalmas felnőtt – pl. egy nagynéni vagy idősebb testvér – segít a kamasznak áthidalni ezt a helyzetet” – mondja Gaál-Soproni Anita. – „Az orvosválasztásnál is érdemes figyelembe venni a gyermek preferenciáit – sok fiatal lány például kényelmesebben érzi magát egy női nőgyógyásznál. A legfontosabb pedig az, hogy ne kellemetlen kényszerként mutassuk be a vizsgálatot, hanem egy természetes, az egészséget támogató lépésként hivatkozzunk rá.
A szexológus tanácsadó véleményével Dr. Benkovics Júlia is egyetért.
„Egészségügyi ellátóként hivatalosan nem végezhetünk vizsgálatot kiskorún szülői jelenlét és beleegyezés nélkül, ráadásul azt tapasztalom, hogy mind a tininek, mind az orvosnak könnyebb, ha van jelen olyan felnőtt kísérő, akihez mind a gyerek, mind az orvos fordulhat” – mondja. – „Persze van, hogy ez nem az anya, hanem az apa vagy egy teljesen másik rokon, esetleg más felnőtt bizalmas. A lényeg, hogy akinek ellátásra van szüksége, az vegyen is részt rajta.”
Azt a szakemberek sem tagadják, hogy van, amikor a szülő sokkal nyitottabb és belátóbb, mint maga a gyerek. Az sem ritka, hogy a félelmek, szorongások, aggodalmak vagy épp az információhiány akadályozzák a folyamatot. Gaál-Soproni Anita szerint ilyenkor a tünetek eredőjét kell feltárni, Dr. Benkovics Júlia szerint pedig ehhez a social media is bőven szolgáltat muníciót.
„Ha ellenállás vagy bizalmatlanság van, akkor a szülő kereshet olyan social media tartalmakat, amelyek segítenek a szorongásoldásban. Egy-egy videó feltárja, hogy mi történik a folyamatban, meg lehet ismerni az orvost és az eljárást előre, és arra is mindenki ráébredhet, hogy mi az, amitől valójában fél” – mondja a szülész-nőgyógyász. – „A félelmeink sokszor meghatároznak minket és befolyásolják a döntési mechanizmusainkat, a tudás azonban hatalom. Épp ezért érdemes tájékozódni arról, hogy egyes életkorokban mit kell tudnia a gyereknek a testről és a szexualitásról. Így ugyanis a szülők fel fogják ismerni az indirekt kérdéseket, és időben, érzékenyen tudnak majd válaszolni rájuk. Persze azt is el kell fogadni, ha nem mi vagyunk a gyerek elsődleges szexuális bizalmi pozíciójában. Ilyenkor arra kell lehetőséget biztosítani, hogy a tini kérdezhessen valakitől, akiben bízik.”
Ha az első nőgyógyászati vizsgálat rossz élmény
Optimális esetben az első nőgyógyászati vizsgálat egy bizalmas és laza, nyílt kommunikációval társuló helyzet, melynek a fiatal testhatárainak tiszteletben tartása, a tájékoztatás és a türelem egyaránt meghatározó elemei. Előfordulhat azonban, hogy az első vizsgálat során a tini úgy érzi, nincs biztonságban vagy nem minden történik úgy, ahogy azt szeretné.
„Ha a gyermek rossz élményként éli meg az első nőgyógyászati vizsgálatot, fontos, hogy komolyan vegyük az érzéseit, és ne bagatellizáljuk azokat. Kérdezzük meg őt, pontosan mi volt számára kellemetlen, és biztosítsuk arról, hogy az érzései validak” – mondja Gaál-Soproni Anita. – „Ha az orvos nem volt elég érzékeny, nem megfelelően kommunikált, vagy a gyermek úgy érzi, hogy átlépték a határait, érdemes másik szakembert keresni és tudatosítani a tiniben, hogy joga van ahhoz, hogy biztonságban érezze magát egy orvosi vizsgálat során, és hogy a nőgyógyászati ellátásnak nem kell rossz élménynek lennie.”
Dr. Benkovics Júlia hangsúlyozza, hogy bár a traumatudatos ellátás minősítés jelenleg hazánkban még nem elérhető – szemben például az USA-beli gyakorlattal –, a traumatikus első vizsgálatot követően rendkívül fontos az egyéni feldolgozás, és az is, hogy az érintett a következő vizsgálat alkalmával traumatudatos szakembert keressen fel.
„Ha az első vizsgálat rossz élmény volt, akkor elsőként az okokat kell azonosítanunk és a megélt érzéseket kell vizsgálnunk. Ha a feldolgozás megtörtént és újabb vizsgálatra van szükség, célszerű már bejelentkezésnél jelezni, hogy a páciens – jelen esetben a kamasz – kedvezőtlen tapasztalatokkal rendelkezik és ennek megfelelő eljárásra van része” – mondja a szülész-nőgyógyász. – „Egy ilyen jelzés a szakember számára érték és ha empatikus, ennek megfelelően fog reagálni is. Ha nem ennek megfelelően jár el, bátran mondjuk nemet az időpontra és keressünk tovább. A bizalom ugyanis az intim egészség kulcsfontosságú hozzávalója, ahogy a biztonság is elengedhetetlen az élethez.”
Kiemelt fotó: Getty Images Forrás: Acog, MTAK
