- Újra retteg a világ: megsérült a Csernobil köré vont védőszarkofág, és még nem tudni, ennek milyen következményei lehetnek.
- 39 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án a csernobili atomerőmű robbanása milliók életét változtatta meg.
- A csernobili gyerekek még ma is szenvednek a sugárzás következményeitől.
Bár évtizedek teltek el a világ egyik legsúlyosabb nukleáris balesete óta, Csernobil hatása még ma is érezhető. A csernobili gyerekek története megrázóan mutatja meg, milyen súlyos és tartós következményekkel járhat, ha az ember hibázik, és kicsúszik a kezéből az irányítás a technológia fölött.
1986. április 26-án hatalmas robbanás rázta meg a csernobili atomerőmű 4-es reaktorát a mai Ukrajna területén. A katasztrófa következtében becslések szerint a reaktorban lévő 190 tonnányi erősen radioaktív anyag akár 30%-a is a légkörbe kerülhetett. Ez volt a történelem legnagyobb ellenőrizetlen radioaktív kibocsátása:
jód-131, cézium-134 és cézium-137 szennyezte be a levegőt.
Az időjárási viszonyok miatt a sugárzás legnagyobb része Fehéroroszországban csapódott le, de súlyosan érintette Ukrajna és Oroszország egyes részeit is, sőt, még Lengyelországig és más európai országokig is eljutott.

A csernobili atomerőmű három nappal az 1986. április 29-i robbanás után.
Az érintettek közül a legveszélyeztetettebbek azok a gyerekek voltak, akik közvetlenül a baleset idején vagy nem sokkal utána születtek, és akár a levegőből, akár az élelmiszereken keresztül (például a szennyezett tej révén) kapták meg a sugárdózisukat.
A csernobili sugárterhelés számokban
Összehasonlításként: egy átlagos CT-vizsgálat kb. 9 millisievert (mSv) sugárzást jelent. Ezzel szemben:
- Az 530 000 munkás közül sokan 120 mSv dózist kaptak a helyreállítási munkák során.
- 115 000 kitelepített ember átlagosan 30 mSv sugárzást kapott.
- Azok, akik továbbra is a szennyezett zónákban élnek, 20 év alatt átlagosan 9 mSv terhelést szenvedtek el.
A sugárzás hosszú távú hatásainak pontos felméréséhez évtizedekre volt szükség – és sok kérdés ma is megválaszolatlan.
Az első halálesetek és az azonnali, illetve hosszú távú hatások
Két ember már a robbanás pillanatában életét vesztette, 28-an pedig a következő három hónapban haltak meg akut sugárbetegségben. 2005-ig további 19 dolgozó hunyt el a balesethez köthetően. A túlélőknél főként leukémiát és genetikai elváltozásokat figyeltek meg, de más daganatos betegségek emelkedett arányát nem sikerült egyértelműen kimutatni.
A térség lakói – különösen a gyerekek – fokozottan ki voltak téve a sugárzás hosszú távú következményeinek, ráadásul a helyi egészségügyi ellátás színvonala, a szegénység és az alultápláltság is súlyosbította az állapotukat.
Befolyásolta a csernobili sugárzás a termékenységet?
Egy 170 túlélőt vizsgáló tanulmány szerint a csernobili sugárzás nem növelte a vetélés vagy szülési komplikációk arányát. Ugyanakkor a termékenység csökkenését megfigyelték – feltehetően a sugárzás petefészekre gyakorolt hatása miatt.
A legsúlyosabb hosszú távú következmény: a pajzsmirigyrák
A kutatások egybehangzóan megerősítik: a gyermek- és serdülőkori sugárzás miatt kialakult pajzsmirigyrák a csernobili katasztrófa legfőbb egészségügyi következménye. Az 1991 és 2005 közötti időszakban több mint 6000 ilyen esetet dokumentáltak a fiatalok körében.

Egy gázálarcot viselő férfi mintát vesz a talajból a radioaktivitás méréséhez
De a pajzsmirigyrák mellett más, komoly problémák is felmerültek az évek során, főként azoknál, akik 5 éves koruk előtt kapták a legnagyobb dózist:
- Stroke és egyéb érrendszeri betegségek
- Depresszió, mentális zavarok
- Memóriazavar, demencia
- Gyenge fogazat, legyengült immunrendszer
- Növekedési zavarok
- BRAF mutációk okozta pajzsmirigyrák
- Megrázó adatok a születési rendellenességekről
A Chernobyl Children International nevű szervezet 2015-ben közölt statisztikái szerint:
- Ukrajnában évente 6000 gyermek születik genetikai eredetű szívfejlődési rendellenességgel.
- A születési rendellenességek aránya 200%-kal, a deformitásoké 250%-kal nőtt a baleset óta.
- A daganatos betegségek előfordulása 38%-kal, a keringési zavaroké 43%-kal, a mozgásszervi problémáké pedig 63%-kal nőtt.
Mi várható a jövőben?
Sokan a mai napig a sugárfertőzött zónákban élnek. Az, aki 1986-ban 10 éves volt, 2026-ban már 50 lesz. Eközben újabb generációk születnek olyan területeken, ahol a sugárzás nyomai még mindig kimutathatók – főként a talajban és az élelmiszerláncban.
A legnagyobb kérdés, amely sokáig nyitva maradt:
vajon öröklődnek-e a sugárzás okozta génkárosodások?
Egy 2021 áprilisában megjelent, nagyszabású vizsgálat – amely 130 olyan gyermeket vizsgált, akik 1987 és 2002 között születtek, és akiknek szülei közvetlenül érintettek voltak – megnyugtató eredményt hozott: nem találtak bizonyítékot arra, hogy a sugárzás következtében kialakult genetikai mutációk öröklődnének.
Nagy a baj most Csernobilban, megsérült a szarkofág
Egy dróntámadás megrongálta a csernobili atomerőmű fölé emelt védőszarkofágot – erről még februárban számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A támadást feltehetően egy iráni tervezésű, esetleg már orosz gyártású Shahed típusú drón hajtotta végre.
Bár a sérülés elsőre nem tűnt jelentősnek, mára kiderült: a 100 évre tervezett burkolat nem látja el megfelelően a feladatát, és a helyreállításához nemzetközi összefogásra lenne szükség. A szarkofág körülbelül 200 tonna erősen radioaktív hulladékot zár magába.
Forrás: Very Well Health Fotó: Getty Images