1. Hogyan kezdjünk hozzá?
Fokozatosan szoktassuk a bőrünket a napsugárzáshoz. A szoláriumozás, mint előnapozás nem a legmegfelelőbb módszer. Ilyenkor főképpen UVA sugárzás éri a bőrünket, melynek hatására ugyan kialakul a sötétebb bőrtónus, de ezek a sugarak olyan mélyen behatolnak a bőr kötőszövetébe, hogy krónikus fényártalomnak, korai öregedésnek és napallergia kialakulásának tesszük ki magunkat. Az igazi napsütés az UVB sugárzás segítségével indítja be bőrünk védelmi mechanizmusát: a fokozott melanin termelést és a szaruréteg megvastagodását. Kezdetben magas faktorszámú napozóterméket használjunk tekintettel a bőrtípusunkra. Az érzékeny bőrűek jó ha egész nyárion magas faktorszámú (minimum: 30 FF) terméket használnak, míg a többiek kicsivel csökkenthetik a védelmet. Fontos tudni, hogy a lebarnult bőr maximum 5-10 faktorszámmal csökkenti a leégés kockázatát. A magas faktorszámú krémekkel ugyanúgy lebarnulhatunk, csak kicsivel lassabban, ám a barnaság tartósabb is lesz.
2. Mennyit kenjünk?
Érdemes figyelni a felvitt napozótermék mennyiségére is. Könnyen megjegyezhető a szabály: napozókrém vagy naptej esetében egy teáskanálnyi mennyiséget kell az arcon, hatot pedig a testen egyenletesen eloszlatni, úgy, hogy egy vékony filmréteg keletkezzen a bőrünkön. A pumpás kiszerelés esetén, minden napsugárzásnak kitett testrészre 15 fújásnyi mennyiséget vigyünk fel. Fordítsunk különös figyelmet az orr, a homlok, a fülek, a dekoltázs, a lábfejek és a kézfejek gondos bekenésére. Bőségesen használjuk a fényvédőket, a magasabb faktorszámú termék kevésbé hatékony, ha túl keveset viszünk fel belőle. Ne felejtsük el időnként újra bekenni magunkat, hiszen a strandon izzadunk, úszunk, törölközünk, ilyenkor a krém, vagy a naptej hatékonysága is csökken, még akkor is ha vízálló terméket használunk.
3. Mennyit lehetünk kint?
A kimondottan érzékeny, világos bőrű, szeplős típusúak 5-10 percet, míg a sötétebb bőrűek 20-30 percet is eltölthetnek a napon leégés nélkül. Ha ezt az időtartamot megszorozzuk a napvédőnk faktorszámával, megkapjuk a valóban biztonságosan napon tölthető idő hosszúságát. Jó ha ennél kevesebb időt töltünk a tűző napon, és az időtartam felében inkább árnyékban tartózkodunk. A hegyekben, vagy a tengerparton ez az időszak lerövidül, hiszen a sugárzás a víz felszínéről, vagy a hóról visszaverődő sugaraknak köszönhetően intenzívebb. Árnyékban, vagy borult idő esetén is figyeljünk a napvédők használatára, mert a homok, az épületek, vagy a vízfelület a napsugárzás 85%-át is visszaverhetik.
4. Pólóban jobb?
Sokan pólóval, ruhával védekeznek a napsugarak ellen. Ez jó kiegészítő megoldás, de nem mindegy, hogy milyen színű és anyagösszetételű a védelemnek szánt ruhadarab. Válasszunk sötétebbeket, mert a világosabb darabok sokkal több UV sugarat engednek át. Fontos tudni, hogy míg egy száraz pamutpóló 8-12 faktorszámú védelemnek felel meg, addig egy vizes pamutfelső már csak 2 faktoros védelmet biztosít. Emellett is kenjük be magunkat, különös tekintettel a ruhával nem fedett részekre.
+1 Ha megtörtént a baj
Nagyanyáink esküdtek a tejföl és a joghurt áldásos hatásaira leégés esetén, de sajnos mára már tudjuk, hogy a savanyított tejtermékekben található baktériumkultúra könnyen ronthat a bőr gyulladt állapotán. Legcélszerűbb nyugtatni és hidratálni az UV sugárzásnak kitett bőrfelületet. Ezt speciális napozás utáni készítmények segítségével megtehetjük, sőt már zuhanyozás közben felvihető testápolók is a rendelkezésünkre állnak. Ha súlyos, fájdalmas leégést tapasztalunk forduljunk szakorvoshoz.
Fotók: Profimédia – Red Dot
