Vegetáriánus kozmetikum: Az előállításához nem használnak fel olyan alapanyagot, amelyet állatok megölésével, feldolgozásával állítanak elő.
Vegán kozmetikum: Ezekben a szépségipari termékekben nincs semmiféle állati eredetű alapanyag, így tejtermék, méz vagy tojás sem.
Cruelty free kozmetikum: A „kegyetlenségmentes kozmetikum” megjelölés nem az összetevőkre, hanem arra utal, hogy az előállítás során az adott terméken nem végeztek semmiféle állatkísérletet.
In vitro tesztelés: Kémcsőben vagy Petri-csészében végzett kísérleti technika. Ekkor nem élő szervezeten belül (in vivo), hanem azon kívül történik a kísérleti folyamat. Nem csak sokkal olcsóbb, hanem esetekben sokkal egyértelműbb eredményeket hoz az in vitro tesztelés.
RHE-modellezés: Az állatkísérletek kiváltásához az egyik legfejlettebb technika a 3D-s rekonstruált emberi bőr (Reconstructed Human Epidermis) modellje, mellyel nagyon pontosan lehet szimulálni az emberi bőr viselkedését, így Európában már csak ezt használják kozmetikai tesztelésre.
Greenwashing: Kozmetikai ipari trend, egy-egy növényi eredetű, jól hangzó alapanyag használata egy teljesen átlagos formulában, amellyel csupán a tudatosság látszatát keltheti a termék. A trendi alapanyagot (pl. jojobaolaj vagy avokádó) általában hangsúlyozza a címkén az adott márka.
Ethical buying: Az etikus vásárlás része a környezetbarát csomagolás és az alapanyagok, de ez nem teljesen ugyanaz, mint a cruelty free vagy a vegán kategóriák. Például a pálmaolaj ugyan növényi eredetű olaj, de nagy ökolábnyomot hagy.
Zero waste: A “Nulla hulladék” életmód alapja, hogy a tudatos életmódot élők nem csak a megvásárolt termékeiket nézik meg alaposan, hanem annak a csomagolására is figyelnek, így csökkentve az ökolábnyomot. A hulladékmentes vásárlásnál remek alternatívák a csomagolásmentes termékek, az újrahasznosítható vászonszatyrok vagy a lebomló, többször használatos csomagolások.
A teljes cikket a Marie Claire októberi számában találod.
Fotó: Lush/Fighting Animal Testing Campaign, Brussels–Richard Skins
