- Az Egyesült Államokban egyre népszerűbb, hogy az elhunyt donorok zsírjával végeznek mell- és fenékfeltöltést.
- Az új trend népszerűségét a drasztikus fogyást okozó gyógyszerek elterjedése és a gyors, altatás nélküli beavatkozás lehetősége adja.
- Komoly etikai aggályokat vet fel az eljárás, hiszen sok donor nem tudja, hogy szöveteit életmentés helyett szépészeti célokra használják fel. Ráadásul már előfordultak súlyos szövődmények is.
Képzelj el egy jelenetet: fiatal, meztelen emberi testek lebegnek hatalmas, háromméteres üveghengerekben. Tökéletesen tartósítva várják a sorsukat. Egy plasztikai sebész lép oda, és epidermális angyaloknak nevezi őket. Olyan donoroknak, akik túl korán hagyták itt a földi létet, de a szépségüket továbbadják az élőknek, hiszen – ahogy ő fogalmaz – a szépséget „kár lenne a halottakra pazarolni”. Ezt követően a sebész a testekből zsírt nyer ki, hogy a pácienseibe ültesse.
Ez a felkavaró jelenet a The Beauty (A szépség) című, idén debütált sci-fi sorozatból származik, amely a szépségipar szélsőséges végleteit boncolgatja. Amikor a nézők szembesültek ezzel a futurisztikusnak tűnő koncepcióval, sokan azt hitték, ez csupán egy hollywoodi agyszülemény.
Donorzsír a formás testért
A The Guardian témát feldolgozó cikke azonban rávilágít a valóságra: a fikció valójában már jócskán lemaradt a mindennapok mögött. Mire a szóban forgó epizód adásba került, egyes amerikai orvosok már több mint egy éve alkalmazták a módszert és fecskendezték a páciensekbe az elhunyt donorokból származó zsírt.
A plasztikai sebészet legújabb őrülete, amelyre a sajtóban időnként a nekrokozmetika elnevezést használják, már nem egy távoli, disztópikus jövő. Hanem egy nagyon is létező iparág, amely esztétikai csodaszerként „árulja” a halottak maradványait.
Mi is az a nekrokozmetika?
A testidegen anyagoktól és a saját zsír áthelyezésétől ódzkodó páciensek számára a piac új alternatívát kínál. A PlasticSurgery.org orvosi portál leírása szerint az allograft zsírszövet olyan „donorzsír, amelyet sterilizáltak és feldolgoztak, hogy biztosítsák a termék tisztaságát”.
Dr. Kristy Hamilton, a portálnak nyilatkozó plasztikai sebész elmagyarázta: a feldolgozás során minimalizálják a DNS-tartalmat, hogy elkerüljék a szervezet immunválaszát és a kilökődést. ugyanakkor az anyag megőrzi a zsírsejtek természetes szerkezetét, a fehérjéket és a kollagént.
A The Guardian szerint már körülbelül egy évtizede létezik olyan donorzsír-készítmény, amelyet kisebb – mindössze 3 köbcentis – adagokban az arc, a halánték és a cellulit gödröcskék feltöltésére használnak. A nemrég piacra dobott új készítményről dr. Luis Macias, egy Los Angeles-i plasztikai sebész a CNN-nek úgy fogalmazott, hogy az „vaskosabb és keményebb”, ráadásul akár 22-25 köbcentis kiszerelésben is elérhető. Így tökéletesen alkalmas testformálásra: brazil fenékfeltöltésre (BBL), mellnagyobbításra és a csípőhorpadás (hip dip) eltüntetésére.
Viszlát, beesett arc?
De miért van szükség halottak zsírjára, amikor a saját zsír visszatöltése régóta bevált módszer? A válasz a jelenlegi fogyókúrás trendekben rejlik. Egyre többen használnak valamilyen GLP-1 típusú gyógyszert fogyás céljából. Dr. Melissa Doft New York-i plasztikai sebész a The Guardiannek így indokolta a jelenséget:
„Azok az emberek, akik ilyen gyógyszert szednek, vagy keményen diétáznak, nagyon vékonyra fogynak, és nincs elég áthelyezhető zsírjuk. Azt akarják, hogy a lábuk és a hasuk vékony maradjon, de a melleiket teltebbnek szeretnék.” És persze a beesett arcukat is korrigáltatni akarják. Számukra nyújt kényelmes megoldást a donorzsír.
Fotó: Getty Images
Mellnagyobbítás ebédszünetben
A másik vonzerő a gyorsaság. A CNN szerint a donorzsírral való mellnagyobbítást ebédszünetes mellnagyobbításnak, lunchtime boob-jobnak is szokták nevezni, mert kevesebb mint egy óra alatt, altatás és kórházi tartózkodás nélkül elvégezhető.
Dr. Haideh Hirmand a The Guardiannek bevallotta, eredetileg azt hitte, az embereket ki fogja rázni a hideg a módszertől. De a vártnál sokkal kevesebbeket zavar a donorzsír eredete, mert a kényelem felülírja a hátborzongató forrást.
Etikai aggályok: áruba bocsátott testek
Bár a készítmények használata legális (a The Guardian szerint az USA-ban az Uniform Anatomical Gift Act engedélyezi a szövetbankoknak a halottakból származó adományok gyűjtését), a morális kérdések egyre hangosabbak.
Például az, hogy vajon tudják-e a donorok, hogy testrészeiket szépészeti beavatkozásokra használják? A The Guardian által idézett, az NPR által 2012-ben készített oknyomozó riport szerint a szövetbankok képviselői az esetek csupán 29 százalékában említették meg a potenciális donoroknak a kozmetikai célú felhasználás lehetőségét. A Los Angeles Times pedig már 2019-ben arról írt, hogy a cégek ritkán említik meg, hogy a szervbeszerzési üzletág egyre növekvő része a plasztikai sebészetet szolgálja ki.
Arthur Caplan, a New York-i Egyetem Grossman Orvosi Karának bioetika professzora a CNN-nek élesen fogalmazott: „Pénzkeresés céljából elárulni az altruizmust: ez etikai probléma.” Ryan Pferdehirt, a Center for Practical Bioethics alelnöke a The Guardiannek egy még súlyosabb veszélyre hívta fel a figyelmet. Attól tart, hogy ha a lakosság rájön erre a gyakorlatra, tömegesen léphetnek ki a donorregiszterből.
„Bőrátültetésekre van szükségünk. Csontvelő-átültetésekre van szükségünk. Szervadományozásra van szükségünk. Ez sokkal fontosabb, mint a kozmetikai szempontok” – mondta Pferdehirt, hozzátéve, hogy ha az emberek a szépészeti felhasználástól ódzkodva visszautasítják a regisztrációt, az okozott kár jócskán meghaladhatja a hasznot.
Vajon biztonságos a donorzsír?
Fontos tudni, hogy a módszer viszonylag új, ezért a hosszú távú eredményekről és az esetleges késői mellékhatásokról még korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre. Már most is hallani olyan esetekről, amikor a beültetett zsír elhalása (zsírnekrózis) miatt súlyos szövődmények léptek fel a pácienseknél.
Több szakértő szerint további, független klinikai vizsgálatokra és hosszabb követési időre van szükség ahhoz, hogy a beavatkozás biztonságosságát ugyanakkora bizonyossággal lehessen megítélni, mint a régebb óta alkalmazott esztétikai eljárásokét.
Caroline Van Hove, a Tiger Aesthetics elnöke (aki korábban a Botox és a Juvéderm bevezetésénél is bábáskodott) a CNN-nek adott nyilatkozata szerint a mai esztétikai „csodaszerek” egy részét is szélsőségesnek tartották eleinte. Úgy véli, a donorzsír a mentális jólétet szolgálja, hiszen „miért tennénk meg mindent, hogy tovább éljünk, ha úgy érezzük, a külsőnk nem sugározza azt a belső fiatalságot, amire törekedtünk?” A kérdés csak az, hogy ezért a belső fiatalságért hajlandóak vagyunk-e szó szerint mások holttestéből építkezni.
Forrás: theguardian.com, edition.cnn.com, plasticsurgery.org, Fotó: Getty images
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
