Zoë Kravitz 365 napja

2017. június 02.
Zoë Kravitz tíz éves kora óta mesél történeteket fényképekkel, filmekkel és zenével. Most másokat is erre biztat.

Mesélj a 365 nap nyárról, miről is szól ez?

Ez egy verseny. A Canon keresi azt a történetmesélőt, aki egy éven keresztül 365 új történetet akar átélni a világ minden táján. Azért társultam a Canonnal, hogy az embereket az „Live for the story” életfelfogás megvalósítására buzdítsam. Ennek az a lényege, hogy arra ösztönözzünk mindenkit, hogy életük minden pillanatát a legteljesebb mértékben éljék át, bármennyire is hétköznapinak tűnik az a pillanat. Nagyon élvezném, ha egy évet azzal tudnék eltölteni, hogy beutazom a világot és megosztom a naponta felkutatott történeteket.

Mi a szereped ebben a kampányban és miért pont téged választották erre a feladatara?

Megpróbálok mindenkit arra sarkallni, hogy vegyen részt a kampányban és ossza meg különleges történeteit. Mindenkinek vannak ilyen történetei, örökítsük meg tehát ezeket, hogy hogyan éljük az életünket! Készítettem egy videót, amelyben a saját történetemet mesélem el New York-i nyári élményeimről, amit itt lehet megnézni: http://www.canon.hu/live-for-the-story/ . Igazán szerencsésnek érzem magam, mivel én fogom elbírálni a beérkezett anyagokat, hogy kiválasszam a nyertest. Ha nem én lennék a döntőbíró, biztosan részt vennék a versenyben. Nagyon egyszerű az egész: csak annyit kell tenni, hogy megosztunk egy fényképet az Instagramon a hozzá tartozó történettel együtt a #LiveForTheStory és @Canon_hu tagekkel.

Mit jelent tulajdonképpen a „Life for the story”?

Arról szól, hogy szeressük életünk minden részét és mindig legyünk készek arra, hogy megörökítsük. Történetek mindenhol születnek. Minden pillanat fontos. Az „Élj a történetnek!” arra buzdítja az embereket, hogy megtalálják ezeket a különleges emlékeket.

Te hogyan töltenéd el a 365 nap nyarat, ha nyernél?

A listám élén Japán áll, de biztosan körbeutaznám Európát is. Berlin az egyik kedvenc nyári helyem. Elképesztő egy város! Fantasztikus az éjszakai élet, inspiráló a művészete és lenyűgöző az életstílus. Berlinben nem ítélnek el az alapján, hogy ki vagy és milyen ruhát viselsz, ez szerintem üdítő. Oda vagyok még a spanyol és az olasz kultúráért is. Az embereknek itt a legjobb az életfelfogásuk és a szieszta a legjobb dolog, amiről valaha is hallottam! Szívesen elmennék még Izlandra és Buenos Airesbe Dél-Amerikában. Mindkét helyen voltam már, de nem töltöttem ott elég időt, ezért lenne még jó több történetet felfedezni ezeken a helyeken. Nagyszerű lenne, ha magammal vihetném a páromat is, de szerintem jobban el tud az ember merülni az adott kultúrában, ha egyedül utazik és muszáj a helyi lakosokkal megismerkednie.

Te mitől lettél nagyszerű mesélő?

A történetmesélés az életem, mindig is nagy mesélő voltam. Tíz éves korom óta mesélek történeteket fényképekkel, filmekkel és zenével. Akár filmet rendezek, akár képeket készítek az Instagramra vagy a családomat fotózom, történetmeséléssel örökítem meg és fejezem ki azt, ahogyan élem az életem.

New Yorkon kívül mik a kedvenc nyári emlékeid a világ más részén?

Legkedvesebb nyaraim egy részét Londonban töltöttem el. Londonban nehéz üres padot találni a parkokban nyáron, mindenki igyekszik kiélvezni a napsütést. A britek nagyon tudnak élni! Van jó pár barátom Londonban, szeretek átrepülni Angliába, hogy velük lógjak.

Milyen fotókat szeretsz a legjobban készíteni és van-e egyéni stílusod?

Nem tudom, hogy van-e saját stílusom, nem vagyok profi fotós. Nekem ihletre van szükségem ahhoz, hogy fényképezzek. Valaminek történnie kell. A fénynek különös módon kell ragyognia vagy valami olyan dolgot kell látnom, amitől úgy érzem: hű, elő a fényképezőgépet, ezt le kell kapnom!

Hol keresel inspirációt a mindennapi életben?

Az a jó itt New Yorkban nyáron, hogy egyszerűen az utcán is találhatunk inspiráló dolgot. Télen szeretnünk az otthonunkban hibernálódni, bámuljuk a Netflixet, szörfözünk a neten. De ha itt a meleg, ki akarunk mozdulni, csavarogni szeretnénk anélkül, hogy a hideg miatt haza kellene mennünk. Fantasztikus dolog a városban bolyongani! Ilyenkor találja meg az embert az ihlet, amikor nem feltétlenül keres semmit. Egyszerűen csak hagyja, hogy megnyíljon az inspirációnak.

Mire fogsz figyelni az elbírálandó anyagokban?

Nem akarok túl konkrétan fogalmazni, mert nem akarom senki ötletét korlátok közé szorítani. Azt akarom érezni, amit a versenyző érez. Azt szeretném, hogy ha ránézek egy képre, akkor elöntsön egy bizonyos érzés. Legyen az akár vidám, akár szomorú, eszetlen, vicces vagy szexi: akármi is van a képen, az hasson az érzelmeimre.

Milyen tanácsot adnál annak, aki indulni akar a versenyen?

Ne agyaljon túl sokat! Nekem ez az érzelemről és a kép mögötti történetről szól, ha túl sokat gondolkodik rajta valaki, hogy tökéletesítse azt, az már nem lesz életszerű. Legyen az a fénykép élő! Azt szeretném, hogy a versenyzők menjenek, és valóban éljék a történeteiteket, ez az én tanácsom.

Mi van a New York-i nyárban, ami tökéletessé teszi azt a Canonnak készült „365 nap nyár” filmje számára?

Rengeteg időt töltöttem a városban, itt nőttem fel gyerekként és ez tényleg itt vagyok legszívesebben nyáron. Ha a nyárra gondolok, New York jut eszembe, emiatt lehetett ez az az egyetlen hely, ami hitelessé tette a történetem. Nagyon sok kiváló emberrel találkoztam New Yorkban és rengeteg barátom van itt, akikkel szeretek együtt lógni. Ezek az emberek adták az ihlető ötletet a Canonnal készített filmem számára, hitelesen megjelenítve, hogy milyen csodálatos és spontán lehet a New York-i nyár.

Miért olyan fontos a történetmesélés?

A történetmesélés minden. Már ősidőktől fogva hozzátartozik az emberek életéhez: összegyűltek a tűz körül és elmesélt történeteikkel lángra gyújtották egymás képzelőerejét. Az emberi létezés legszervesebb részét képezi, amióta megtanultunk beszélni, azóta mesélünk történeteket. Erről szól az élet: történeteket alkotunk és továbbadjuk azokat másoknak. Ez kovácsolja össze a közösségeket.

Kitől vársz ihletet a történetmeséléshez?

Történeteket rengeteg módon lehet találni. Szerintem a film és a zene is egyfajta történetmesélés, akárcsak a fényképezés, étkezés vagy öltözködés. Minden valami másból származik és megvan a maga története.

Van olyan hely, ahová szívesen elutaznál, hogy több sztorit tudj elmesélni?

Szeretnék Afrikában mesélni. Ez egy fontos hely és szerintem nincs eléggé értékelve. Vagy a Bahamákon, mivel a családom onnan származik, a nagymamám bahamai.

Milyen tippeket tudnál adni a kreatív fényképezéshez?

Vessünk el minden szabályt! A művészeteket a szakértők tökéletesítették. Ne azt nézzük, hogy szerintük mi jó és mi rossz. Nem vagyok fotós, de úgy gondolom, hogy általában a művészetekben nyugodtan áthághatjuk a szabályokat és azt csinálhatjuk, amit a szívünk diktál. Így születnek az új, innovatív dolgok.

Miért vállaltad el ezt a projektet a Canonnal?

Egyszerűen imádok fényképezni. Ez a történetmesélésnek és az emlékek megörökítésének csodálatos módja. Amint megláttam a kampányt, egy percig sem gondolkodtam azon, hogy részt vegyek-e benne. A történetmesélés központi helyet foglal el az életemben. Minden nap egyre több fénykép készül. Szeretném látni, hogy az emberek igaz történeteket örökítenek meg és nem csupán olyan fényképeket készítenek, amit a következő pillanatban már el is felejtenek.