- Barbra Streisand már gyerekként a színpadra vágyott.
- Az elképesztő pályája során zenében és a mozivásznon is óriási sikereket ért el.
- Mindeközben újraírta a szépség fogalmát is.
Énekesnő, színésznő, rendező, producer – Barbra Streisand minden szerepében úttörő és megkerülhetetlen. A legendás sztár ma ünnepli 83. születésnapját, ennek alkalmából régi képekkel emlékezünk meg e rendkívüli életpályáról.
Barbra Streisand 1942. április 24-én született Brooklynban, New Yorkban. A családja zsidó származású volt: apai nagyszülei Galíciából (a mai Lengyelország és Ukrajna területéről), anyai ágon pedig az Orosz Birodalomból származtak.
Ötévesen kezdte tanulmányait egy ortodox zsidó jesivában Brooklynban. Már ekkor kitűnt éles eszével és kíváncsiságával, bár az sokszor gondot okozott, hogy a kis Barbra előszeretettel megelőzte a tanárt, és bekiabálta a válaszokat.
„Mindig is valaki akartam lenni, híres… Ki akartam törni Brooklynból”
– nyilatkozta visszatekintve Barbra Streisand.
Barbra Streisand élete
1. Barbra Streisand már gyerekként a színpadra vágyott
Hangja már kislányként elvarázsolta a környékbelieket. Gyakran énekelt a házuk előtti lépcsőn, a többi gyerekkel – és hamar „a jó hangú lányként” emlegették az utcában. Első nyilvános fellépése egy iskolai rendezvényen volt, ahol mindenki elragadtatással hallgatta – kivéve édesanyját, aki inkább bírálta, mint dicsérte.
Kilencévesen sikertelenül próbálkozott az egyik legnagyobb kiadónál, az MGM Records-nál, de tizenhárom éves korára már édesanyja is hinni kezdett benne.
Barbra Streisand 1962-ben
Barbra Streisand mindig is színésznő szeretett volna lenni. A vágy csak erősödött, amikor tizennégy évesen megnézte első Broadway-darabját, az Anne Frank naplóját. Susan Strasberg játéka mély nyomot hagyott benne – úgy akart színészkedni, mint ő. Ezután gyakran időzött a könyvtárban, ahol életrajzokat, regényeket és színdarabokat olvasott.
2. Zenei sikerek
Az 1960-as évek elején kezdett énekelni éjszakai klubokban és Broadway-színházakban. Néhány kisebb televíziós szereplés után a Columbia Recordshoz szerződött – azzal a feltétellel, ha cserébe teljes művészi szabadságot kap. Ez a függetlenség egész karrierje során jellemző maradt. 1963-ban jelent meg első stúdióalbuma, The Barbra Streisand Album, amely megkapta az Év Albuma Grammy-díjat.
Azóta 31 platinalemezt jegyez. Ő volt az első nő, akinek 11 albuma került fel az amerikai Billboard 200 első helyére, és az egyetlen előadó, aki hat egymást követő évtizedben is vezette a listát.
Barbra Streisand 1969-ben
Zenei pályája során 50 milliónál is több eladott lemezzel Barbra Streisand a világ egyik legsikeresebb előadója. Tíz Grammy-díjat nyert – köztük életmű- és legendadíjat is.
3. Filmes sikerek
Zenei sikereit hamarosan filmes karrier követte. 1968-ban a Funny Girl című filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjat kapott legjobb női főszereplőként. Ezt olyan filmek követték, mint a Hello, Dolly! (1969), a Mi van, doki? (1972) és az Ilyenek voltunk (1973).
1976-ban ő írta a Csillag születik című film betétdalát, amely elnyerte az Oscar-díjat – első nőként kapott elismerést ebben a kategóriában. A Yentl (1983) volt az első nagy stúdiófilm, amelyet nő írt, rendezett, producerként felügyelt és maga játszotta benne a főszerepet.
A film Oscar-díjat nyert a legjobb filmzene kategóriában, megkapta a legjobb musicalnek járó Golden Globe-ot, és Streisand lett a legjobb rendező – ő volt az első nő, aki ezt a díjat elnyerte, és 37 éven át az egyetlen is maradt.
1973-ban Barbra Streisand
Barbra Streisand újraírta a szépség fogalmát
Barbra Streisand hatása túlmutat a szórakoztatóipari sikereken. Ő volt az, aki megváltoztatta a sztárság szabályait. A ’60-as évek előtt a női hírességeknek elsődlegesen szépnek kellett lenniük – és lehetőleg férfiak mellett tündökölniük.
Streisand viszont nem illett a klasszikus szépségideálba. Gyakran mondták neki, hogy túl csúnya ahhoz, hogy sztár legyen, és először is műttesse meg az orrát. Ő azonban hajthatatlan volt.
Azt érte el tehetséggel, karizmával és személyiséggel, amit mások a külsejükkel. Ezzel megnyitva az utat azon nők előtt, akik hozzá hasonlóan szintén nem feleltek meg a férfiközpontú esztétikának.
Barbra Streisand 1976-ban
Nemcsak azt tette elfogadhatóvá, hogy egy nő lehessen szókimondó és karakteres – hanem azt is, hogy a szépség fogalma új értelmet nyerjen.
Fotó: Getty Images Forrás: People, Los Angeles Times
