Stílus és dizájn a pálmafák alatt

2015. december 23. |

Ékszertervező bloggerünk, Koós Lili ezúttal a miami életstílusról és az Art Basel világhírű, kortárs művészeti kiállításról osztja meg veletek élményeit.

„Party in the city where the heat is on….”egyfolytában Will Smith “Miami” című slágere ment a fejemben, mialatt a reptérről röpke négy óra alatt sikerült eljutnom a South Beach-be. Ez a város, – vagy inkább metropolisz-, tényleg a highclass party-k egyik fellegvára: a csodás napfényben percenként gurulnak el melletted méregdrága sportkocsik, a kikötőkben pedig katonás rendben sorakoznak a luxus jachtok, tele pezsgővel,  szép fiúkkal és szép lányokkal.

Az éjszakák fülledt hangulata nem ér véget a napfelkeltével, szinte 24 órán át érzed, hogy buli van. Mivel decemberben a művészvilág jelszava is „MIAMI IS THE PLACE TO BE”, rengeteg sztár is van a városban.  Ezért nem meglepő, ha az utcán kamerák serege követ egy siető alakot, vagy ha világ egyik legdrágább sportautója, a Pagani Zonda parkol le melletted.

Ez különösen érezhető volt abban a pár napban, míg a város otthont adott a világhírű kortárs művészeti kiállításnak, az Art Baselnek.  Művészek, fotósok, dizájnerek, kritikusok vagy csak egyszerű érdeklődök ezrei érkeznek a világ minden részéről, – igaz,  a rendezvény két fő támogatója a BMW és az Audemars Piguet volt, ami már eleve meghatározó közönséget vonz-,  így nem csoda, ha az ember néha csak kapkodta a fejét a bábeli zűrzavarban.

South Beach a luxus szállodák mellett, az Art Basel több helyszínének is otthont adott. A környék egyébként olyan, mintha az Art Deco és az ’50-es évek extravagáns ötvözete lenne: a húszas évek végét idéző építmények aljában tipikusan amerikai Diner éttermeket találunk, néhol egy Cadillac-kel a teraszon.

A kiállítás is ebben a kontrasztban fogadta látogatóit. Volt olyan pavilon, amely közvetlenül a tengerparton, a homokra lett felhúzva, míg a másik a városi rendezvényközpontban volt látogatható. A kortárs művészet szinte minden formája megjelenik itt: szobrászat, film, installáció, festmény performance… szinte befogadhatatlan mennyiségben. Az egyik legdrágábban elkelt festményt a new yorki Van de Weghe galéria adta el 13.5 millió dollárért. Ez Francis Bacon „Man in Blue IV” festménye volt.

Természetesen itt is megtaláltam a kedvencemet, a gyémántokat központba állító, csodálatos fotó realisztikus festményekben, de nem lehetett szó nélkül elmenni a hatalmas, gyógyszerdobozokból készült installációk mellett sem.

De lehetek nagyon őszinte? Rettentően vártam ezt az utazást, de valahogy mégsem találtam a helyemet, hiányzott Miami igazi arca. Talán azért, mert ez a pár nap a művészekről, az alkotásról, a bulikról és a szabadságról szólt, én pedig nem egy görbe hétvége feelingjére vágytam.  Kicsit kiábrándító volt, hogy például Madonna szállodáját, a Delano-t, vagy Gianni Versace egykori villáját drága és kevéssé színvonalas turistacsalogató boltok és éttermek veszik körül. Természetesen kapcsolatok és pénz révén valószínű itt is bármi elérhető, de én szimplán letisztultan akartam látni a várost. Elérhetetlen volt.

Folyt. Köv. New York, ami azt hiszem épp az ellenkezője lesz…

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Uncategorized