A holland divatélet titkai

2016. szeptember 02. |

Az Ydea.blog.hu szerzője, Dobos Emese a nyáron Amszterdamban részt vett a Mercedez-Benz Fashion Weeken. Olvassátok el beszámolóját!

Július 1. és 11. között tartották a Mercedes-Benz divathetet Amszterdamban, ahol is a több helyszín között megrendezett, igazán nagyszabású rendezvényen már a 2017-es tavaszi-nyári kollekciókat vonultatták fel a holland (és a meghívott) tervezők. Az utolsó három napon volt szerencsém részt venni, de így is sikerült elmerülnöm a holland divatéletben. Nem csak a kollekciókról hoztam persze beszámolót, elkaptam egy interjú erejéig Iris Ruisch-t, a MBFWA kreatív igazgatóját és Jack Lowe-t, kommunikációért felelős szakembert is.

Sport, fétisek, kézimunka és népművészet

Talán a „legmegmosolyogtatóbb” élmény a Mercedes-Benz Fashion Week Amsterdam főbejárata előtti óriási biciklitároló: mi egy Louboutin-sarok egy vérbeli holland fashionisztának? Érezhetően sok vintage (és second hand) darab volt a „divatbemutatóra érkezős szettekben”, melyeket a résztvevők természetesen high end vagy luxus darabokkal kevertek – az Amszterdam-szerte látott rengeteg vintage kincseket rejtő üzletek is megerősítettek ebben. A hollandoknál viszont a vintage és a turkáló nem pénzkérdés, etikus és fenntartható megfontolás. Ha néhány szóval kellene jellemeznem a felvonultatott kollekciókat: erős sportwear trend, fenntarthatóság-tudatosság és a couture.
Csak hogy néhány kollekciót kiemeljek: jóval szélesebb skáláját fedik le a holland dizájnerek a stílusoknak, irányzatoknak, mint a magyarok.

A feltörekvő brand, a TRINHBECX például a fétis elemeit keverte a sportruházattal (utóbbi egyébként is jelentősen dominált), Sunanda Chandry Koning tagadhatatlanul konceptuális kollekciót mutatott be – a fém és plasztik részletekkel fűszerezett öltözékeket arcot takaró maszkok egészítették ki. A bemutató felért egy Maison Margiela show-val. Tess van Zalinge kollekciójában izgalmasan modern formában ötvözte a tradicionális folklór jegyeit a modernitással, plasztikus sziluettekkel.

Zyanya Keizer kollekciója volt az egyik kedvencem: míg a szabásokat a viszonylagos egyszerűség jellemezte, addig az aprólékos kézimunka, a gyöngyhímzések láttán elállt a nézők lélegzete, ugyanis nem egy ruhadarabot tetőtől-talpig beborított a kifinomult, plasztikus gyöngyfelvarrás. Esmay Hijmans Room.237 elnevezésű kollekciója egyfajta sötét glamúrt idézett fel: darabjait az álmok varázslatos világa mellett Kubrick Ragyogás című filmje inspirálta.

Budapest és Amszterdam – feltörekvő dizájnerek

A befutott, (el)ismert tervezők mellett rengeteg olyan brand mutatta be új kollekcióját, akik csupán néhány szezon óta vannak jelen a szakmában. Szemtelenül fiatal divattervezők mutattak be nagyon következetes és „végigvitt” kollekciókat. Egy PR-os mesélte, hogy Hollandiában erőteljesen jelen van egy új generáció, akik, még ha csupán néhány éve vannak a szakmában, egyre nagyobb sikereket érnek el „divatfőváros-szerte”: Milánóban, Párizsban, Londonban. Csakúgy, mint itthon! Vajon a social media töri át, és szűnteti meg a határokat és nyit utat ezeknek a lehetőségeknek? Lehet külföldre építkezni hazai építkezés nélkül, vagy párhuzamosan?

Liselore Frowijn show-ja a MBFWA fénypontja volt: közel 3 méter magas, egzotikus viráginstallációk emelték még egy szinttel magasabbra a bemutatott kollekciót. „Liselore jelen van Milánóban és Párizsban is, valamint részt vesz jelenleg egy nagyon izgalmas programban, Japánban. Az erős külföldi jelenlét a kezdetektől fontos számára. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy részt vettünk az indulásában” – mondja Iris Ruisch, a Mercedes-Benz Fashion Week Amsterdam kreatív igazgatója.

Visszatérve a feltörekvő tervezők sikerének titkára, nagyon fontos tényező az oktatás. „Hét nagyon sikeres divatiskola működik Hollandiában, ami talán sok is egy ilyen kicsi országnak. A képzés színvonala nagyon magas, az AMFI (Amsterdam Fashion Institute) és az ArtEZ Institute of the Arts például tagja az IFFTI-nek (International Foundation of Fashion and Technology Institute- D.E.), az AMFI-t ráadásul a Business of Fashion a világ legjobb divatiskoláit listázó globális rangsorán is jegyzik” – meséli Iris. Amellett pedig, hogy saját márka építésébe kezdenek a dizájnerek, sok fiatal holland divattervező olyan high end márkáknál helyezkedik el, mint a Louis Vuitton vagy a Lanvin – Lucas Ossedrijver-t külön kiemeli Iris, aki már jó ideje az utóbbi francia divatház férfirészlegének vezetője.

A fiatal tervezők márkaépítése kapcsán felfedezhetünk egy érdekes párhuzamot Magyarországgal: „Nincs olyan örökségünk és történelmünk a divat terén, mint mondjuk Párizsnak vagy Milánónak. Nincs olyan sok divatházunk, így az összes holland tervező arra fókuszál, hogy nagyon gyorsan bemutathassa a munkáit külföldön. Néha túl gyorsan is… Nem áll minden tervező készen erre és nem minden »kézjegy« releváns ezeken a piacokon. Az MBFWA-vel próbálunk segíteni nekik abban, hogy megfelelően tudjanak debütálni, felkészítjük őket kollekció és üzleti terv szinten is, hogy megtalálják azt, ami a legizgalmasabb értékesítési pontjuk, és hogy aszerint haladhassanak tovább. Ezért nagyon kritikusan kezeljük a sajtót és a buyereket is, próbáljuk szelektálni a meghívottakat, a tervezők igényei, szükségletei szerint” – mondja Iris.

A sajtó, a blogok és a márkák kapcsolatáról Jack Lowe-val, a divathét kommunikációját lebonyolító Salon Waldorf pénzügyi vezetőjével beszélgettem: „A bloggerek szerintem nagyon fontos szerepet játszanak abban, hogy még nagyobb figyelmet kaphassanak a dizájnerek. Én egyébként erősen hiszek a hagyományos újságírásban, ahol is a magazinok és napilapok riportokat készítenek a divatról, kemény analízissel, kritikai szemmel. A bloggerek és az újságírók viszont nem zárják ki egymást ebben a szakmában, így a bloggerek is elkezdhetnek újságoknak írni, ezt viszont ki kell érdemelniük” – mondja Jack.

Divat és tudatosság

Megdöbbentő volt tapasztalni, hogy a tudatosság mennyire fontos Hollandiában. Amellett, hogy sok busz tetején napelemek vannak és az égvilágon mindent szelektíven gyűjtenek és újrahasznosítanak, ez a mentalitás a holland dizájnerek esztétikáját is átitatja: nem csak a divathét hivatalos kommunikációjában volt kiemelten fontos tényező az iparág környezetre gyakorolt hatása, számos márkának is fontosnak tartja ezt a fajta tudatosságot. Amellett, hogy újrahasznosított vagy éppen organikus alapanyagokból dolgoznak, fair trade kivitelezéssel és élő szakmai diskurzus folyik a témáról, nem elég az alapanyag minősített volta: a szállításnak is „fenntarthatónak” és ellenőrizhetőnek kell lennie. Ez az, amire itthon nem figyelünk (tisztelet a kivételnek), annak ellenére, hogy a divat a világ egyik legszennyezőbb iparága.

Szerző: Dobos Emese Fotó: Nagy Péter

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Uncategorized