Ha termelői piacon vásárolunk, nem csak abban lehetünk biztosak, hogy amit végül megveszünk, minőségi alapanyagokból készült vagy maga a minőségi alapanyag, de abban is, hogy hozzájárulunk a környezetünk egészséges működéséhez. Ezeknek a terményeknek vagy termékeknek az útját hazai gazdálkodók, képzőművészek és árusok felügyelték. A piacok legtöbb standján maguk a termelők árulnak, akik mindent tudnak a zöldségeikről, lekvárjaikról és szörpjeikről, amit szívesen meg is osztanak velünk. A hulladékmentes mozgalom követői is dőzsölhetnek, bevethetik saját vászonzsákjaikat és befőttesüvegeiket, mivel a legtöbb termék csomagolásmentes a pékárutól kezdve, a zöldségeken át a szappanokig. A piacozással tehát jól jár a környezetünk, a hazai gazdaság és természetesen mi is.
Káptalantóti a Balaton-felvidék vadregényes tájában bújik meg hegyek, legelők és mezők között, Tapolcától mindössze hat kilóméterre. A környék természeti értékei rengeteg kirándulót vonzanak, akiknek kötelező állomásul ajánlom a Liliomkert piacot. A főút mellett sorakozó pavilonok és standok színes és nyüzsgő mesevilágot rejtenek, ahol minden vasárnap vásári hangulatban telik. A kis utcácskákban, a lugasok alatt mindenki találhat magának vásárfiát.
Szappan menyország
A legutóbb akkor éreztem úgy, hogy felnőttem, amikor az unokahúgommal beszélgetve rákérdeztem, hogy hogyan lehet kimosni a flitteres pólóját. Nem vagyok tökéletesen tisztában azzal, hogy mit jelent felnőni, de a meghatározás egyik összetevője biztosan a felesleges dolgokon való aggódás. Egy másik, sokkal előnyösebb szelete viszont a tudatosság. Onnan tudom, hogy a felnőtt lét ösvényét taposom, hogy elengedtem a színes, illatos, csillogó, cseresznyeillatú tusfürdőket, és átálltam a szappanokra. Természetesen olyan szappanokra, amik minél kedvesebbek a bőrömmel és a környezetünkkel, természetes összetevőket tartalmaz és nem kell ezer éveket várni arra, hogy bomlásnak induljon a csomagolása. A Liliomkert több standja is gondoskodik arról, hogy bespejzolhassak belőlük arra az időszakra, amikor a kézműves vásárok uborkaszezonukat élik. Az én legutóbbi zsákmányom egy diós, egy levendulás-csokis és szőlőmagos radírozó szappan volt.
Kerek sajt, szögletes sajt, gömbölyű sajt, kecskesajt
A Liliomkert maga a sajtmennyország, szinte minden második stand a tejtermékekről szól, ahol az árusok lelkesen kínálják kóstolóval a körülöttük szaglászókat. Mire a jóhiszemű látogató végigjárja mindet, garantáltan jóllakik, de az is biztos, hogy nem megy haza sajt nélkül. Nálunk a sajt akkor is alapvető élelmiszer a hűtőben, ha a hónap végére már nincs semmi más mellette, csak egy fél paprika és egy doboz kellemetlenül sokáig mellőzött tej. Vegetáriánusként és a tejtermékek nagy rajongójaként a sajt olyan létfontosságú alapanyaga az étkezéseimnek, mint a só. Aki hasonlóan érez, mint én, tudhatja, hogy a szupermarketek és a közértek nem igazán erősek ezen a vonalon, ezért ajánlom nekik, hogy ha megérzik a lehetőség illatát -vagy ezesetben szagát-, azonnal csapjanak le rá, és vegyenek házi sajtot.
Egyéb érdemes finomságok
A Liliomkertbe lehet üres hassal érkezni, de a nap végén a pénztárcánk meg fogja köszönni, ha előtte kiadós reggelit eszünk. Néhány lépésenként újabb és újabb finomságok csábítanak minket, ezért a bevásárlás előtt érdemes egy kört tenni a piacon. Az én kötelező beszerzési listám első helyén a medvehagyma krém áll, amit a legtöbb házi csemegéhez hasonlóan meg lehet kóstolni. Ezt követi a tönkölybúza kenyér, hiszen mit ér a kenegetős friss kenyér nélkül? A piacon kapható péksüteményeknek az ízükön felül hatalmas előnyük a boltiakkal szemben, hogy sokkal laktatóbbak, ezért egy-két szelet is elég belőlük, ráadásul nem száradnak ki. Ha valaki egészen véletlenül éhes maradna a piacon tett séta után, a hátsó kijáratnál kemencés langalló és rétes várja street food miliőben.
Régiségek és újdonságok
Bölcsészként kötelességemnek érzem, hogy az antikvár könyvektől roskadozó asztalokat és banános dobozokat alaposan átnézzem, itt lehet a legnagyobb kincsekre bukkanni, legyen szó az első kiadásokról vagy az újabb könyvekről, amik már hiányoznak a nagyobb könyváruházak kínálatából. Legutóbb Boldizsár Ildikó Meseterápia című kötetének hibátlan példányához jutottam féláron.
A régi könyvek mellett a régi bútorokat is érdemes alaposabban szemügyre venni, itt olyan darabokra találhatunk, aminek a nevét még nagyanyáinktól hallottuk és csak halványan sejtjük a funkciójukat, de mivel kétségbevonhatatlanul passzolnak a vintage stílusú konyhánkba, nappalinkba, hálónkba vagy a még nem létező verandánkra, néhány perc elteltével tökéletesen biztosak leszünk abban, hogy szükségünk van rájuk. Ezek között néha megbújuk egy-egy IKEA állólámpa, dohányzóasztal vagy átfestett fellépő, amit csak a svéd márka fanatikus rajongói szúrnak ki teljes bizonyossággal. Ezeknél a bútoroknál érdemes alkudni is. A vásárlást így nem napokig tartó bűntudat fogja követni, hanem a kincskeresés diadalának mámoros öröme. Aki nem hiszi, kérdezze bátran a nagymamámat, aki vérbeli piacos, és egy garázsra való konyhai eszközt alkudott össze magának az elmúlt években. Ha használt bútorokat, könyveket vagy ruhákat veszünk, az ökológiai lábnyomunkat is csökkentjük, hiszen nem terheljük meg a környezetünket új holmikkal, helyettük a régiek születnek újjá.
A gyerekek szeretik a perecet és a kosaras forgót
A Káptalantóti Liliomkert piac a gyerekekre is gondol, és nem csak vásárfia tekintetében. A klasszikus fa játékokat, lovacskákat, rongybabákat árusító standok között gyerkőcökkel megrakott kosaras forgó hinta működik, amit én már csak vágyakozva nézek, mert régóta a súlyhatár fölött vagyok és a gyomrom sem úgy jutalmazza a szédülés csiklandós érzését, mint azelőtt. A piacon nincsenek ízfokozókkal és színezékekkel megterhelt édességek sem, a szülők is szívesebben vesznek egy piros almát vagy egy mákos rétest a gyerekeknek.
Gyere velem a Liliomkertbe!
A piac télen-nyáron nyitva tart, viszont érdemes korán érkezni, mert a parkolók hamar betelnek. A szemfülesek egy-egy műsort is nyakon csíphetnek a Liliomkertben, bár a helyi vagy arra tévedt művészemberek szívesen adnak rögtönzött koncertet a sajtárus és a kerámiás standja között.
Fotók: Jakab Csaba
