2015 októberében nyílt meg Budapesten a Kodály köröndnél a Profilantrop Egyesület non-profit társadalmi vállalkozásaként. A Filantrópia egy sziget, ahol kiköthetnek a feleslegessé vált, de jó állapotú ruhák, könyvek, CD-k, hogy másokat szolgáljanak tovább. Ugyanakkor egy közösségi tér is, ahol partra szállhat adományozó és vásárló, hogy megtalálják egymást. A környezetvédelem jegyében fontosnak tartják a szoros kapcsolatot az adományozókkal és a vevőkkel is. Így lehetőség van felhívni a figyelmet fogyasztási szokásaik újragondolására, hogy biztosítható legyen a fenntarthatóság, az újrahasznosítás és a hulladékcsökkentés. Olaszországban, Romániában nincs adománybolt és mivel fontosnak tartják, hogy Európa szerte terjedjen ez a szemlélet, ezért legtöbbször olasz, román önkéntesek jelentkezését fogadják.
A 12 hónapos szolgálat az optimális, mivel ennyi idő kell ahhoz, hogy az önkéntesek megértsék és mélységeiben megtanulják, hogy miről szól ez a tevékenység, hogy aztán minél több helyen, hasonló gondolkodás mellett nyithassanak akár maguk is adományboltot. Az önkéntesek egyik feladata az adományok átválogatása állapot, idény, cél szerint, továbbá az is, hogy új technikákat fedezzenek fel, mit, hogyan lehet újrahasznosítani. Az adományboltokat sajnos nagyon sokan lomtalanításra használják, sok hulladékot is leadnak, amit utána kezelni kell. Társadalmi céljuk, hogy az adományboltban megtermelt hasznot vidéki közösség-, gazdaság- és környezetfejlesztő munkára fordítsák. Jelenleg Baranyában, Ágon zajlik a helyiekkel. A vidéki munka elsődleges célja, hogy az ott lakók elkezdjenek tenni, cselekedni magukért és a saját közösségükért. Ezúttal a szervezet egy önkéntesével, Giuliana Azzarival beszélgettünk.
Hogyan kerültél önkéntes munkára a Profilantrop Egyesülethez?
Mindig is önkénteskedni akartam. Venezuelában kezdtem el az egyetemet, aztán Olaszországba költöztem – eredetileg is olasz gyökereim vannak. Mikor a továbbtanuláson gondolkodtam, felvetődött, hogy mihez kezdjek a szabadidőmben. Korábban nem hallottam az Erasmus+ programról, csak Európában szereztem róla tudomást, így kerültem Magyarországra. Tulajdonképpen a Profilantrop Egyesület kiírása ragadott magával, mert kitűnt a sok egyéb lehetőség közül: második lehetőséget adnak az embereknek. Szerintem ez gyönyörű, mert segítesz a környezeteden, ugyanakkor művészetet is alkotsz általa és alternatívákat adsz az embereknek, hogy hogyan használhatnak fel máshogy tárgyakat. Már akkor is érdekelt minden, ami a művészettel kapcsolatos, amikor még Venezuelában éltem.
Számított, hogy melyik országba mész?
Nem kifejezetten az ország miatt döntöttem így, inkább a projektre fókuszáltam, de szerintem a legjobb döntést hoztam, mert Magyarország gyönyörű hely.
Meddig tart az önkéntes munka?
2018 szeptemberében indult a projekt és 2019 szeptemberig tart.
Mit gondolsz az önkéntességről?
Az önkénteskedés jelentős erő, amikor segítesz embereken, megváltoztatják az életedet. Tulajdonképpen ők segítenek neked, még ha csak kicsit is, úgyhogy elhatároztam, hogy sokat szeretnék nekik segíteni. Ezért és a környezetért meg is teszek mindent, ami tőlem telik. Szerintem az önkénteskedés által többet tanulsz magadról, mert az emberek több dologra megtanítanak, mint amire számítasz. És a szeretet, amit adsz és kapsz tőlük, lenyűgöző. Találkoztam sok emberrel Ágon, itt Magyarországon, ahol segítünk, nagyon kedvesek velem, és bár egyáltalán nem beszélek magyarul, szavak nélkül is jól megértjük egymást.
Jó hallani és látni, hogy ilyen fiatalon ennyire érzékeny vagy az emberek iránt és hogy fontos neked, hogy az emberek hogyan vélekednek magukról és a környezetükről. Önkénteskedésben mely terület vonz?
Szerintem fontos, hogy az ember az önkénteskedésben kihasználja a képességeit, adottságait és abban tevékenykedjen, amiben igazán jó. Például, ha jól tudsz főzni, lehetsz szakács önkéntes, amit főzöl, majd szétosztják a rászorulók között. Én a művészetekben vagyok jó, ezért ha bármi ezzel kapcsolatosat találok, azt választom majd. De állatmenhelyen vagy hajléktalanszállón is szívesen dolgoznék.
Hogyan adta meg számodra az önkénteskedés a nagyobb/mélyebb önismeret lehetőségét?
Volt az önkénteskedés előtti énem és van az azutáni. Az elején volt bennem egy izgatottság, hogy mi történhet velem. Mikor utaztam idefelé a repülőn, sok kételyem és aggodalmam volt, hogy jó döntést hoztam-e. De 3 hónappal később rájöttem, hogy a legjobb dolog, ami valaha az életemben történt velem, hogy éltem ezzel a lehetőséggel. Azt hittem, azért jövök ide, hogy valakinek segítsek, de igazság szerint ők sokkal többet segítenek nekünk, mint gondolnánk. Sokkal többet tudhatsz meg magadról és személyesen is sokat fejlődsz, mert benyomások érnek és új képességekre lelsz rá magadban. Még ha az utcán segítesz is bárkinek, megváltoztathatod egy napját pusztán azzal, hogy odamész és segítesz.
Mi volt a legfurcsább Magyarországon, ami elsőre feltűnt neked?
A buszon rettentő csendesek, komolyak és tiszteletteljesek a magyarok. Olaszországban épp az ellenkezője igaz, ott nagyon hangosak. A magyarok mások, mert egyből ítélkeznek. És olyanok, mint a kókuszdió: kívül kemények, de ha megnyílnak, akkor kenhetőek, mint a kókuszolaj. Bár elsőre nem túl kedvesek, de ha elkezdesz dolgozni a kapcsolatotokon, akkor számíthatsz rájuk.
Mit gondolsz, mit fognak hiányolni belőled, ha vége az egy évnek és hazamész?
Nehéz kérdés. De megtanultam például használni a varrógépet, igaz sok időbe telt. Hiányolni fogják szerintem a sütijeimet is és a képszerkesztéses feladatokat is mindig rám bízták.
„…És a személyiségét!” – egészíti ki a listát Sara, aki tavaly maga is önkéntesként segítette az adománybolt munkáját, az egyesület első olasz önkénteseként, ma a csapat szerves tagja. Már az első évben úgy döntött, hogy marad Budapesten, így az önkéntes munkát követően segített Giuliana kiválasztásában is.
Mi lesz, ha visszamész Olaszországba?
Remélem, elkezdem az egyetemet. De biztosan fogok mellette önkénteskedni is. A legjobb dolog abban segíteni, amihez értek.
Van kedvenc magyar szavad?
Imádok minden olyan magyar szót, aminek –kus a vége, pl. szimpatikus. Szerintem nagyon vicces.
Mit fogsz mondani a magyarokról otthon, amikor hazamész?
Nagyon gyorsak a közértben. Nem is értem, hogy lehet egy teljes élelmiszerboltot átszelni és fizetni egy másodpercen belül. De azt is elmondom majd nekik, hogy Magyarországon a névnap is ünnepnap, ami szuper, mert egy évben akkor két nap is van ünneplésre.
Szerző: Gyarmati Zsuzsi
