A Ceredi Nemzetközi Kortárs Művésztelep immár huszonkét éve működik, ahol évente más-más tematika szerint zajlik a közös alkotómunka, az alapgondolat mégis mindig ugyanaz: Cered, vagyis maga a település, annak hagyományai, használati tárgyai, és a falut körülvevő táj, amely gazdag lehetőséget és ösztönzést kínál az alkotómunkára. A művészeti projektek által feldolgozott és megörökített élő település egy kortörténeti dokumentum, amely arra a művészeti alkotói folyamatra is épül, mely a helyben lakó falusi emberek és különféle európai nagyvárosból érkező képzőművészek közötti találkozásra, beszélgetésekre és egymás megismerésére irányul.
„A Ceredre látogató művészek ihletet mernek abból a kútból, melynek forrása az itteni csodálatos környék és az itt élő emberek. Az alkotók tehetségükkel a szívükben elhoznak ide valami megfoghatatlan miliőt, amely felpezsdíti a település mindennapi, monoton életét, új lelkületet teremtve ezáltal a ránk váró feladatok megoldásában. De nem csak hoznak, hanem el is visznek innen: jó hírünket is tova viszik Magyarország, Európa és a világ különböző tájaira.” – mondta a több mint 20 éve tartó művésztelep Ceredre gyakorolt hatásáról Dániel László, Cered polgármestere.
Fotó: Szaszák György
A projektben résztvevő művészek Salgótarján öt testvérvárosából, valamint Hollandiából, Németországból, Csehországból, Belgiumból és az Egyesült Arab Emirátusból érkeznek. A meghívott képzőművészek artist in residence formában vesznek részt a művésztelepen, vagyis a kéthetes közös alkotási folyamat ideje alatt Cereden élnek és alkotnak közösen. A meghívás főbb szempontjai, a művésztelep koncepciójához, tematikájához illeszkedő alkotói munka, a szakmai elismertség, a művésztelep vezetése által felfedezett és bemutatni kívánt művész és a művésztelep gyűjteményének bővítése. A huszonegy év alatt több száz, különféle művészeti műfajt képviselő művész és művészeti szakember kapcsolódott be a munkába, sokan évről évre visszatérnek.
„A ceredi szimpóziumra meghívott művészek főleg nagyvárosokból érkeznek. Ott van nekik az életterük és jószerivel minden: galériák, múzeumok, közönség, gyűjtők, és műtermek. Ehhez képest Cered teljesen más, a kontraszt miatt fantasztikus élmény, valódi időutazás nekik itt lenni és dolgozni. Markánsan tapintható a városi művészek és a falusi helyszín találkozásának eklektikája. Megnyugodnak, belassulnak, szelídülnek, mosolyognak – miközben abszolút érvényes és kortárs alkotói válaszokat adnak az általunk felvetett témára. Azonosulnak a helyszínnel úgy, hogy közben maradéktalanul képviselik egyéniségüket és szemléletüket. Jól áll nekik az egész ügy.” – mondta Fürjesi Csaba, a Ceredi Nemzetközi Művésztelep művészeti vezetője és alapítója.
A 2017-es projekt: Szeparált terek
Az idei művészeti projekt a Szeparált terek nevet kapta, mely az egyéni alkotáson túl, egy egyedülálló nemzetközi projekt elindítását is magában foglalja. Ennek középpontjában az a koncepció áll, hogy egy közel százéves vályogházat a nemzetközi alkotók a falu lakosságával közösen rehabilitáljanak, és egyedi funkcióval ellátott „szeparált teret” hozzanak létre, KOR – TÁRS – TÁJ – HÁZ néven.
Krnács Ágota munkája
A közösségi térként üzemeltetett ház küldetése: egy élő palóc falu bemutatása és dokumentálása a kortárs képzőművészeti médiumok széles bevonásával. A művésztelep alkotói terveket és javaslatokat készítenek a falu lakosságával közösen. Ez lehetőséget ad arra, hogy a faluban élő ügyes kezű mesterek és felelősségteljes polgárok kibontakoztassák kreativitásukat, aktív munkakapcsolatot létesítsenek a külföldi művészekkel, művészcsapattal és az alkotói folyamatban megtapasztalják a közösség támogató erejét. A munkát nemzetközi építész, designer és müvészetelméleti szakemberek segítik.
A szimpóziumi munkával egyidőben egyedi műalkotásokat készítésére is lehetőség nyílik, melyeket a ház mai „romos” állapotú hangulata, mint egyfajta „szeparált tér” inspirál. A téma ugyanúgy utal a jelen esetben egymástól független hatások alapján kialakult falu zártabb helyzetére is, mint ahogy az emberi tevékenységből, akaratszerűen különválasztott, elszigetelt terek, helyszínek jelenségére. Ezek alapján a művészek számára érdekesek lehetnek a településen belül is más szeparált terek. Ezeknek funkciója (ha van), időtartama vagy kialakulásuk ok-okozati összefüggése. Milyen aktualitása vagy ideológiája van ezeknek a szeparált tereknek 2017-ben? Hol és miként jelennek meg ezek a terek akár intim (családi) akár nyilvános (köztéri) formákban? Más települések, országok hasonló jelenségével rokoníthatók-e?
A közös munka további célja lehet, hogy választ kapjon arra a feltevésre: mennyire lehet a 21. század elején egy élő faluban elkülönített jelenléte és tere a nemzetközi művésztelepnek? Hogyan válhat ez a falu és a falusiak mindennapi életének részévé? Miként lehet egy fizikailag és tartalmilag szeparált közösségi alkotótér transzparens a helyben lakóknak? Vannak-e – és ha igen milyen – mechanizmusok és formák erre vonatkozóan? A szimpózium keretében ezekre a felvetésekre is várnak válaszokat és ötleteket és a szervezők.
A kéthetes művésztelep ideje alatt elkészített munkákat a nagyközönség a 2017. augusztus 5-én, szombaton megrendezésre kerülő nyílt napon tekintheti meg Cereden, a Kossuth utca 28. sz. alatt.
A 22. Ceredi Nemzetközi Kortárs Művésztelepen készült műalkotások a tervek szerint Salgótarjánban, Budapesten, Rómában és Amszterdamban mutatkoznak be.
