Marina Maximiliannal az audio és audiovizuális alapokon fekvő kapcsolatom 4 éve tart, töretlenül. A hamarosan új lemezzel jelentkező izraeli – de nemzetközi szinten is egyre ismertebb – sztárról nagy eséllyel soha (vagy legalábbis jó ideig nem hallok), ha 2017-ben nem botlok bele egy Budapesten nagy örömmel és hónapokig héderelő, izraeli jógafanatikus & digitálismarketing-guruba, akivel 2 hónapos minirománc, mellékvágányon pedig egy végtelen Spotify-lista verseny bontakozott ki. Utóbbiban rendületlenül én nyertem – sporttársam egyedül egy olyan előadót tudott felmutatni, akit boldogan és büszkén a Best of listámra tűztem. Marina Maximiliant.
A jó pár hétig tartó szerelemnek Kobi tel-avivi retúr repjegye vetett véget, de Marina szerencsére maradt Budapesten. A Tangó című számát például „szerelmi bánatomban” 3 napig, minden túlzás nélkül szinte orrvérzésig játszottam. Az izraeli énekesnő karcos, ezernyi mélységet bejáró, izgalmas hangja ugyanúgy borzolta a szőrt a hátamon interjúra menet a budapesti taxiban, mint két nappal később egy szépségmárka svédországi sajtóútja felé tartva a repülőn. A mély, komplex hangszínébe, az elektronikus ütemekre oly könnyedén éltem bele magam a végtelen bánatba és a sok szép emlékbe – a repeat funkciónak hála –, miközben azért nem bírtam nem rácsodálkozni újra és újra, milyen jó. Tempós, érzelemfelkorbácsoló gyakori ritmusváltások, miközben valahogy mégis megmarad végig finomnak, szofisztikáltnak.
Kattints tovább!
Azóta sok víz lefolyt a Dunán, Marina Maximilian újabb és újabb számai írták bele magukat a mindennapjaimba, sőt, tetováltak magukra sok újabb emléket. Végül úgy alakult, hogy Kobival Marinára már a 3 hónapos fiunkat a finom számaival altatjuk, nyugtatjuk vagy éppen a pörgősebbekkel táncoltatjuk.
Marina, a sokoldalú zseni
A Netflixen a helyi, izraeli indulók nagyfogyasztójaként a Shtisel mellett a Faudára kattantam rá leginkább, és fülig érő szájjal vártam a kultsorozat harmadik évadát, ahol Marina is felbukkan. Mit felbukkan? Játszik. Merthogy az 1987-ben Ukrajnában született énekesnő az izraeli művészi porond Egerszegi Krisztinája. Hát, pillangó, vegyesúszás? Minden megy neki. És tényleg, a klasszikus zenei képzettségű Marina zongorista, zeneszerző, virtuóz énekes és dzsesszvokalista. Igazi „Izraelikum”, akit egyébként az ország egyik legnagyobb és jelenleg legmenőbb tehetségének tartanak, amilyen „egy generációban csupán egyszer adatik meg”.
Bár 10 évesen már fesztiválokon, később helyi dzsesszklubokban állt színpadra, az American Idol helyi verziójában lett országos favorit. 2014-ben angolul adta ki debütáló albumát, a Step Into My World-öt, amely platinalemez lett, majd 2016-ban jelent meg a első héber albuma Armonot Ashan néven, óriásit szólva. Az sem semmi, legalábbis az én szememben, hogy 2014-ben Marina kapta a vezető izraeli rádiójától, a GLGLZ-től Az év nője a zeneiparban címet, míg 2016-ban már egy tévécsatorna tüntette ki hasonló díjjal.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Nemzetközi szinten is egészen aktív – a Covid-előtti időket tekintve persze –, olyan neves zenészekkel turnézott és koncertezett, mint a The Alan Parsons Project, Tamir Muskat (Balkan Beat Box), az Offer Nissim, Keren Ann, Avishai Cohen és Jason Lindner (David Bowie, Blackstar album). És, hogy milyen más számokban ment/megy még nagyot? Egyik szakmai díjazott műsor és film után a másikban bukkan fel, köztük a már említett, kötelező Fauda sorozatban, valamint kicsit sem meglepő módon divat- és egyéb reklámkampányok sokaságában. Szerintem nem véletlenül. Mert ugyanúgy, ahogy hallgatni, Marinát nézni is jó. Van benne valamilyen izgalmas, tüzes, mégis finom „vibe”, egyszerre karcos és kedves jelenség. Addiktív, minőségi zenével, és hatalmas adag tehetséggel.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
