Higiéniai szegénység alatt azt értjük, amikor egy személy nem engedheti meg magának a mindennapi tisztálkodáshoz, tisztán tartáshoz szükséges termékek, eszközök vásárlását. Rengeteg ember számára jelent gondot a tusfürdő, dezodor, mosószer beszerzése, de a mélyszegénységben élők számára gyakran még a folyó- vagy melegvíz is hiánycikknek számít. Az UNICEF adatai szerint 4,4 milliárd ember él nem megfelelő higiéniás körülmények között, közülünk egymilliárdan nem rendelkeznek saját fürdőszobával, mellékhelyiséggel sem. A higiéniai szegénység része például, ha egy gyerek kénytelen kócos, mosatlan hajjal iskolába menni, ha egy kisbabának nem tudják elég gyakran cserélni a pelenkáját, vagy ha egy családnak ugyanazzal az egy tisztítószerrel kell mosakodnia és hajat mosnia, amivel az edényeket is elmossák. Ez a probléma Magyarországon is számos családot érint: a Persil megbízásából, az NRC által készült friss kutatás szerint a lakosság ötödénél fordul elő, hogy alapvetőnek tartott termékeket, például higiéniás eszközöket kell nélkülözniük.
Mindez a nem megfelelő tisztálkodás nyilvánvaló kellemetlenségein túl súlyos következményekkel jár. A higiéniai szegénység a szegény élet jól látható, szégyennel terhelt bélyege, ami még inkább elzárja a nehéz körülmények között élőket a társadalomtól, és ami még a kitörési kísérleteket is akadályozhatja. Brit felmérésekből tudjuk például, hogy a szegénységben élők hamarabb tartanak igényt tisztálkodószerekre, mint élelmiszeradományokra. Még erősebb lehet a kirekesztés a gyerekek között, ahol már egy piszkos póló is elég ahhoz, hogy egy gyerek zaklatás céltáblájává váljon, és az iskolai közösség perifériájára kerüljön.
Egy másik brit kutatásból kiderült, hogy az általános iskolában tanító pedagógusok 44 százaléka tapasztalta már, hogy a gyerekeket csúfolják a nem megfelelő higiénia miatt. A pedagógusok 38 százaléka már adott higiéniás termékeket – például dezodort vagy fogkrémet – rászoruló diákjainak. A jelenség olyannyira erős, hogy már külön neve is van: ez az úgynevezett hygiene shaming, vagyis amikor valakit a tisztálkodás hiánya miatt aláznak meg és bántanak. Mindez még aggasztóbb hosszú távú következményekkel járhat, hiszen a kutatások szerint a higéniai szégyenítés borzasztóan káros hatással lehet a gyerekek mentális egészségére, így pedig egyfajta ördögi kör, újabb káros hatásokat előidéző spirál alakulhat ki.
A kosz nem szégyen
A gyerekek természetesen többnyire otthonról hozzák az előítéletes attitűdöket. A Persil felméréséből az is kiderült, hogy a magyar emberek negyede nem engedné gyermekének, hogy olyannal játsszon, akinek láthatóan koszos a ruházata. Miközben a társadalom a szülőt hibáztatja a gyerekek elhanyagolt, nem megfelelően tisztán tartott külseje miatt, a higiéniai szegénységtől mégis a kiskorúak szenvednek leginkább, holott a megkérdezettek 58 százaléka azt nyilatkozta, hogy inkább sajnálatot érez a szegény sorsú gyerekek iránt.
Elsősorban tehát a szerencsésebb helyzetben lévő szülők felelőssége lenne, hogy gyermekeikkel megértessék, a koszos póló, a testszag, a nem megfelelőnek ítélt ápoltság a legtöbbször nem rossz tulajdonságok, például hanyagság eredménye, hanem méltatlan életkörülmények szomorú látlelete. Ennek ellenére a fogalmak mégis gyakran összemosódnak – a Persil kutatásában azt találták, hogy a lakosság 39 százaléka szegénynek gondolja a koszos ruhában megjelenő általános iskolás korú gyerekeket, és 25 százalék nem is engedné, hogy saját gyerekük játsszon velük, azonban a szülők mindössze 15 százaléka érezte úgy, hogy nem akarná, hogy gyereke szegény kisgyerekkel játsszon. Vagyis a rossz anyagi körülményeknél is nagyobb bélyeget jelent annak látványos megnyilvánulása, az ápolatlan külső.
Persze az elfogadás, az empatikus hozzáállás csupán az első lépés, a végső és legfontosabb cél, hogy egy gyereknek se kelljen piszkos pólóban vagy nadrágban iskolába mennie.
A Persil új kampányában a higiéniás szegénység ellen küzd: szeretnék, ha minden gyermek hozzáférhetne a tiszta ruhákhoz, hogy valami olyan banális, mint a piszok, ne akadályozza őket álmaik elérésében. „Harcolni kívánunk a higiéniai szegénység ellen, hogy mindenki számára egy tisztább jövőt teremtsünk. Ennek keretében a január 20. és március 31. között eladott minden Persil termék árából 7 Ft adományt hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésére fordítunk” – mondja Pásztor Csilla, a Persil brand managere.
A márka mögé beállt a tehetséges, de nehéz körülmények között élő gyerekeket támogató Új Start Alapítvány és a Biztos Kezdet program is, akik az egyenlő esélyek megteremtéséért dolgoznak 0-5 éves gyerekek korai fejlesztésével, segítésével. A Persil termékek vásárlásával most mi is segíthetünk, hiszen a bevételből az Új Start Alapítvány munkáját támogatják, akik a tiszta ruhák mellett a taníttatás támogatásával is segítik a rászoruló gyerekeket.
Fotó: Getty Images
Promóció
