L. Ritók Nóra: Az oktatás gyakorlatilag tovább termeli azokat a tényezőket, amik miatt létrejön a társadalmi leszakadás

2021. július 16. |

Az oktatáshoz való hozzáférés alapvető emberi jog, az Oktatási Hivatal adatai szerint mégis több százezer diákot fenyeget az iskolai lemorzsolódás veszélye a digitális oktatás bevezetése óta. A probléma égető, hiszen a gyermekek későbbi életét alapvetően meghatározza a minőségi oktatás. Bár a pénzügyi források megvannak rá, mégis kevés támogatás érkezik a döntéshozók részéről, így a mélyszegénységben élők részére szóló érdemi segítségnyújtás feladata a civil szervezetekre hárul.

Tények vannak, adatok nincsenek

Ritók Nóra pedagógus és az Igazgyöngy Alapítvány vezetője szerint a lemorzsolódás veszélyét sem a tankerületek, sem a rendszer nem hangosítja ki, ezért nem is férhetünk hozzá az érintettség pontos adataihoz.

„Volt olyan középiskola, ahol 50% alatt értékelhetetlennek tekintette az osztályfőnök a teljesítményt, és olyan is, ahol két visszaküldött feladat után már azt mondták, hogy a gyerek csinált valamit. A legnagyobb gondot az olvasás, a szövegértési képességek megalapozása, a papíron nem megtanulható informatika, illetve az idegen nyelv tanulása jelenti, ami nem is értelmezhető azokban a családokban, ahol a szülők maguk is alapkészség-hiányosak, és nem hogy az idegen nyelvnél, de még az anyanyelvnél is olvasási nehézségük van”

– mondja L. Ritók Nóra, aki szerint óriási bonyodalmakat okozna, ha ennyi gyereknek kellene évet ismételnie, mert az teljesen felborítaná az alattuk levő osztály szerkezetét, és kezelhetetlen létszámok jönnének létre. Bár a tavalyi év végén azt mondták, hogy két hétre behívják az iskolába azokat a gyerekeket, akik abszolút nem tudtak bekapcsolódni az oktatásba, ennyi idő alatt lehetetlen három hónap tananyagát bepótolni. A szegregált iskolákban ráadásul az osztályozó vizsgák sem ütik meg a továbbhaladáshoz szükséges tudásszintet.

„Ha reális lenne az osztályzás, akkor nem tartanánk itt, hogy a szakiskolákban gyakorlatilag funkcionális analfabéta fiatalok tömegei vannak. Minden iskola úgy fogja lezárni ezt az évet, mintha rendesen tartották volna a kapcsolatot a gyerekekkel. Az oktatási rendszer nem esélykiegyenlítő, a pandémiától függetlenül sem – ez nyilvánvaló. Itt egy óriási társadalmi leszakadás van, amihez asszisztál az iskolarendszer, hiszen az oktatási szegregáció soha nem volt olyan mértékű Magyarországon, mint amilyen most”

mondja L. Ritók Nóra, és hozzáteszi:

„Az oktatás gyakorlatilag tovább termeli azokat a tényezőket, amik miatt létrejön a társadalmi leszakadás. Ez a problémával szembeni eszköztelenségben és a szakember-ellátottságban is érezhető. A pandémia ezeket szerintem csak kihangosítja, és ezzel senki nem akar szembenézni a rendszerben és a pedagógusok között.”

Azoknak a gyerekeknek, akiknek a járvány előtti időben sem volt különösebb tanulási motivációja, ebben az időszakban még nehezebb bekapcsolódnia az online oktatásba. A szülőknek sincs eszköztára ahhoz, hogy olyan hátteret biztosítsanak, amiben a gyerek érzi, hogy feladata van az otthoni tanulási időszak alatt, mert nincs meg az a minta, hogy az iskolával kapcsolatban feladattudata, motivációja legyen. „Volt olyan család, akiknek tabletet és internetet biztosítottunk, a szülő pedig visszahozta, mert figyeltük, hogy a gyerek használta-e a tanuláshoz. Nem használta, csak telefonálásra és filmnézésre” – mondja az Igazgyöngy alapítója.

Az intézkedések nem elég célirányosak és szigorúak

Az EuroChild felmérése szerint Magyarországon a családok és a gyermekek meglehetősen kevés állami segítséget kaptak a pandémia alatt. Elegendő kormányzati támogatás hiányában alapítványok vették át a gyermekek felzárkóztatásának és oktatásának feladatát, az online segítségnyújtást – így tett az Igazgyöngy alapítvány is. Az állam és a szolgáltatók tavaly ingyenes internettel járultak hozzá a digitális oktatás nehézségeinek enyhítéséhez, csakhogy az adatok szerint országunkban 20-30% között van azoknak a száma, akiknek nincs internethozzáférésük, 8% azoké, akiknek nincs számítógépük, és a tanulók nagyjából 7%-ának csendes hely sem áll rendelkezésére a tanuláshoz.

Ezt olvastad már?

L. Ritók Nóra: Kettészakadt világ

L. Ritók Nóra: Kettészakadt világ

A koronavírus nem csak az életvitelünket vágta ketté, a társadalmi szakadékokat is elmélyítette – erről írt nekünk L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója és szakmai vezetője.

Az Igazgyöngy Alapítványnak civil szervezetként az volt az egyik legfontosabb feladata, hogy minél több eszközt szerezzen be, de a lakhatási szegénységben ezeknek az elhelyezése és működtetése sem egyszerű. „Hamar kiderült, hogy az asztali gépek nem a legjobbak, mert nagyon sok helyen asztal sincs. A tablet és a laptop az, ami könnyebben és biztonságosan kezelhető, de volt, ahol elosztót és hosszabbítót is kellett adnunk a működésükhöz” – mondja az alapítvány vezetője. Nemrég a kormányzat úgy döntött, hogy az internethozzáférést csak azoknak teszi ingyenessé, akiknek előfizetése is van. Ez teljesen megszűrte a családokat, hiszen ahol van internet-előfizetés, ott van digitális eszköz is, így sok diáknak a papíralapú oktatás maradt az egyetlen lehetősége.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az uniós lehetőségek az ilyen kis falvakban nem megfelelően közelítik meg a problémát. Korábban a Digitális szakadék csökkentése című program azt a társadalmi csoportot célozta meg, akiknek a digitális kompetenciái alacsonyak ahhoz, hogy használják a telekommunikációs eszközöket. „Ennek a hasznosulását nagyon minimálisnak láttuk. Motivációs céllal megkaphatták a tabletet vagy okostelefont, ha elvégezték a tanfolyamot, de nagyon sok esetben olyan emberek ültek be a képzésre, akiknek az alapkészségei sem megfelelőek – ezek híján elég nehéz építeni a digitális kompetenciákat” – mondja L. Ritók Nóra. A telefonokat sokan eladták a program után, vagy más módokon hasznosították.

A leszakadó társadalmi csoportok digitális tudása javarészt a gyerekeknél összpontosul, és jellemzően laptopon vagy tableten hasznosítható. Azonban hiába van meg a gyermek megfelelő képessége az okoseszköz használatához, ha azok száma nem megfelelő a családban a gyerekek létszámához képest, így nem tudnak egyszerre tanulni. Az is előfordul, hogy a szülő elviszi magával az eszközt. Az Európai Unió stratégiai párbeszédet indított a tagállamokkal arról, hogyan lehetne továbbfejleszteni a digitális oktatást és arra ösztönzi őket, hogy a most rendelkezésre álló forrásokat az internet-hozzáférés kibővítésére, valamint a digitális berendezések és platformok beszerzésére fordítsák – kérdés, hogy ez mennyiben fog megvalósulni.

A NextGenerationEU egy, a pandémia okozta károk mérséklésére létrehozott EU-s program, ami 672,5 milliárd eurós kölcsönt nyújt a tagállamok beruházásaihoz, többek között a digitalizációval és a következő generációk oktatásával foglalkozó szakpolitikák területein. Egy másik pénzügyi forrás, az Európai Szociális Alap Plusz pedig egy 88 milliárd eurós keret, ami az oktatásra, a társadalmi befogadás fejlesztésére és a szegénység felszámolására irányuló intézkedéseket finanszírozza.

Másfajta segítségre van szükség

A hasznosítható digitális tudást mindenképpen gyermekkorban kellene megalapozni, mert sokszor nem tudnak minőségi változást elérni azoknál a felnőtteknél, akiknél az alapkompetenciák hiányosak. „A közösségi média, a Facebook és a TikTok nekik is olyan, ahol komfortosan mozognak. Ez posztolást, fotózást, videó megosztást jelent, jellemzően ebben merülnek ki a digitális készségeik” – mondja L. Ritók Nóra. Hozzáteszi, hogy ritkán látni, hogy cikkeket vagy hosszabb hangvételű írásokat osztanának meg, mert ezeket jellemzően nem olvassák el az alapkészségek hiánya miatt.

Megfelelő digitális ismeretek hiányában az embereknek nincsenek álláskeresési és menetjegyvásárlási lehetőségeik sem, bár az online átállásnak pont ezeket kellene megkönnyítenie. Az Igazgyöngy vezetője egyetlen területen lát változást, ez pedig az online vásárlás, pláne ott, ahol egyszerűbb a rendelés folyamata. A digitális szakadék felszámolásához az kell, hogy az internet alapvetően mindenki számára elérhető legyen a 21. századi Európában, hiszen ahogy L. Ritók Nóra fogalmaz, „a digitalizálásnak ki kéne nyitnia a világot a kis falvak lakói számára is”.

Fotó: Fábián Évi

A riport az Európai Parlament Kapcsolattartó Irodája által szervezett szemináriumra készült és az ELTE Média honlapján jelent meg.

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter