Napi 20 ezer lépés. Vagyis napi 15-16 kilométer – ennyit mutat a telefonon a lépésszámláló applikáció. A számokat mindenkinek ismerős érzésekre fordítva: ezek azok a hosszú városnéző napok, amelyek után megváltás lerúgni a cipőt a szálláshelyünkre érve. Napközben persze nem érezzük a fáradtságot, Madridban mindig van egy újabb érdekes hely a közelben, amit még látni szeretnénk, ezt ráadásul már az okostelefonunk is képes jelezni.
Kisváros és nagyváros
Madrid igazi pezsgő nagyváros: sugárutakkal, modern, magas épületekkel, parkokkal, trendi éttermekkel és kávézókkal, de a város szívében vannak késő középkori, virágos-erkélyes mediterrán hangulatú sikátorok is, három-négy asztalos családi éttermekkel és kézművesüzletekkel. Bár ez a főváros, és nincs is sokkal távolabb tőlünk, mint Barcelona, mégis mintha második helyre szorult volna a spanyol népszerűségi listán. Talán azért, mert kevésbé egyértelműen és koncentráltan tárja fel szépségeit, pedig bőven van mit mutatnia. Mi most a lehető legmodernebb módon fedeztük fel, kihasználva az okostelefonok és az internet adta minden lehetőséget. A térképét már itthon letöltöttük a telefonunkra, bármikor ránézhettünk, akár internetkapcsolat nélkül is, de ez még csak a kezdet.
Királyi selfie
Bár Fülöp király és Letícia királyné fotói nem jönnek szembe lépten-nyomon a városban, mégiscsak egy királyságban járunk, úgyhogy egyik első célpontunk a palota volt. Érdemes hétfőn menni, mert valószínűleg sokan azt gondolják, hogy ezen a napon – mint a múzeumok általában – zárva tart, pedig nagyon is látogatható. A grandiózus épület egyébként nemcsak múzeumként funkcionál, állami reprezentatív célokra manapság is használják. A freskókban és aranyozott díszítésben bővelkedő palotában írta alá egy évvel ezelőtt a lemondását I. János Károly, hogy fiának adhassa át a trónt. A hatalmas udvaron mindenki készít legalább egy selfie-t – vigyázat, egyre többen használnak selfie-botot, mindent és mindenkit félrelökve egy jó kép érdekében.
A tapastól a churrosig
A bőség zavarán kívül más bajunk nem lehet, ha jól akarunk lakni Madridban. Egymást érik a tapasozók, a speciális serpenyőben készülő paellás éttermek, a kizárólag tengeri ételeket kínáló vendéglők (a friss tengeri szállítmány éjszaka érkezik vonattal a fővárosba), nem is beszélve a sonkabárokról, ahonnan elvitelre is kérhetünk egy adag hajszálvékony sonkát papírtölcsérben, mintha csak sült krumplit ennénk. Érdemes előzetesen megnézni az éttermek értékelését például a TripAdvisoron, célba vehetjük akár a madridiak kedvenc helyeit is.
A Google fordítóapplikációja pedig a tapasbárokban jön jól, a hosszú spanyol menüt böngészve nem biztos, hogy magunktól rájönnénk, hogy például a sült padlizsánt mézzel tálalják, pedig kár lenne kihagyni, ez az egyik legfinomabb fogás. A fánkszerű churrost a világ számos pontján készítik, de ha egy intézménnyé vált cukrászdában szeretnénk megkóstolni, akkor vegyük célba az 1894-ben alapított Chocolatería San Ginést. A fehér márványasztalokhoz ülve perceken belül érkezik a friss churros és a hozzá tartozó sűrű forró csoki. A nap bármely szakában tökéletes csemege, de a madridiak állítólag legtöbbször az esti buliból hazafelé menet ejtik útba.
Hasznos appok:
Google Maps, Here Maps, Tripadvisor, WeFi, Foodspotting, Goggle Translate, Hotel Tonight, Tripit, Vivino, Lyft, Google Now
A cikknek nincs vége, a folytatást keresd a Marie Claire júniusi lapszámához tartozó Marie Claire Travel mellékletben.
