A szexuális úton terjedő betegségeket (STD) még ma is rengeteg stigma lengi körül. Az érintettek gyakran beszélni is alig mernek állapotukról – sőt, sokakat a szégyen akadályoz meg abban, hogy orvoshoz forduljanak, és segítséget kérjenek. Pedig fontos lenne tudni, hogy a nemi úton terjedő betegségek semmit nem mondanak az adott ember jelleméről, vagy akár erkölcsösségéről, és nem kell léha életet élni ahhoz, hogy megfertőződjünk. Mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint hogy több olyan STD is létezik, amely esetében a fertőzés létrejöttéhez még szexuális kapcsolat sem szükséges. Igaz ez az egyik leggyakoribb nemi úton terjedő betegségre, a HPV-re is.
Beszéljünk a HPV-ről!
A humán papillomavírus (HPV) a világon a leggyakoribbnak számító szexuális úton terjedő fertőzés, ami azonban nem kizárólag nemi úton terjed. Statisztikák szerint az emberek 50-80 százaléka élete során legalább egyszer átesik a fertőzésen. Bár a betegség gyakori, szerencsére az esetek túlnyomó többségében nem okoz komoly problémákat. Tudni kell ugyanis, hogy a HPV nem egyetlen kórokozót jelent, hanem egy teljes víruscsaládot, amely több mint 150 különböző vírust foglal magában. Ezek között vannak alacsony és magas kockázatú HPV-típusok is. A legtöbb alacsony kockázatú típus nem okoz tüneteket és betegséget, így az érintettek gyakran azt sem tudják, hogy megfertőződtek. Emellett vannak olyan alacsony kockázatú típusok, amelyek például intim szemölcsöket okozhatnak. A vírus néhány típusa a bőrt, míg mások a különböző nyálkahártyákat támadják, például a méhnyakat, a nyelőcsövet, a garatot, a gégét, valamint a nemi szervek nyálkahártyáját vagy a végbélnyílás környékét.
Az életedbe is kerülhet!
Léteznek úgynevezett magas kockázatú HPV-típusok, amelyek daganatos megbetegedések kialakulásához vezethetnek mind a férfiaknál, mind a nőknél. Bizonyított tény, hogy a magas kockázatú HPV 16 és 18 típusa felelős az európai méhnyakrákos esetek többségéért – az évente diagnosztizált mintegy 33 ezer európai méhnyakrákos eset legalább 70 százalékáért. A HPV-fertőzés emellett ritkábban, de fej- és nyakrákokat, szájüregi rákokat, torokrákokat, nyelvrákokat és gégerákokat is okozhat.
Fontos megjegyezni, hogy a fertőzés ténye nem jelenti automatikusan a rákos megbetegedést vagy annak kialakulását. Körülbelül 80-90 százalék esély van rá, hogy az immunrendszerünk magától legyőzi a fertőzést körülbelül egy év alatt, és a vírus eltűnik a szervezetünkből. A megbetegedések 10-20 százaléka azonban hosszabb ideig tartó fertőzéssel járhat, és ezekben az esetekben indulhat meg a kóros sejtnövekedés.
Hogyan terjed a HPV?
A fertőzés szexuális és nem szexuális úton is terjedhet. A leggyakoribb átviteli mód a fertőzött bőrrel vagy nyálkahártyával való közvetlen érintkezés, leggyakrabban szexuális aktus során keletkező apró sérülések révén. Bár a gyakori partnerváltás növelheti a fertőzés kockázatát, a betegség veszélyeztetheti azokat is, akik hosszú távú kapcsolatban élnek. Ennek oka, hogy a tünetek a fertőzés után akár hónapokkal vagy évekkel később is jelentkezhetnek. Az óvszer használata sem nyújt teljes védelmet a HPV ellen, mivel a vírus az óvszerrel nem fedett testrészeken is átadható, ráadásul terjedhet orális szex során, valamint nem szexuális úton – például közös használatú törülközővel, borotvával, fehérneművel vagy más személyes tárgyakon keresztül. Míg fiatal korban az erős immunrendszer általában rövid időn belül legyőzi a vírust, 30 év felett tartós fertőzés alakulhat ki.
Promóció
