Valószínűleg mindannyian naponta átéljük a stressz valamilyen formáját. Akár reggel a dugóban ülve, vagy éppen hazafelé tartva az elveszett kulcsunk keresése közben. De bármennyire is frusztrálóak ezek a pillanatok, szerencsére általában gyorsan elmúlnak, mi pedig észrevétlenül túl is lépünk rajtuk.
Előfordulhat azonban, hogy a stressz rendszeresen és hosszan megjelenik az életünkben, és komolyan rányomja a bélyegét mind a mentális, mind a fizikai egészségünkre.
A krónikus stressz fizikai hatásai
A stressz hatására a szervezetünk „harcolj vagy menekülj” üzemmódba kapcsol. Ez egy természetes fiziológiai válasz, amely az evolúció során arra volt hivatott, hogy megvédjen bennünket a veszélytől. Amikor olyan helyzetbe kerülünk, amit fenyegetőnek érzékelünk, az agyunk és a testünk stresszreakcióba lép, és azon kezd el dolgozni, hogy biztonságban tartson bennünket.
A testünk pontosan ugyanígy reagál akkor is, ha tartósan stresszesek vagyunk valami miatt. A krónikus stressz tehát folyamatosan fennálló, fokozott izgalmi állapotot okoz, ami az egészségünk minden aspektusát megterheli.
Lássuk, hogyan hat a krónikus stressz a szervezetünkre!
Szív- és érrendszer. A stressz hatására a szívünk gyorsabban ver, és a szervezetünk adrenalint, noradrenalint és kortizolt szabadít fel. A szervezetünkben pumpált vér mennyisége is megnő, ami megemeli a vérnyomást. Ha ezek a testi reakciók rendszeresen előfordulnak, nagyobb esélye lehet a szívroham, a stroke vagy a magas vérnyomás kialakulásának.
Idegrendszer. Amikor stresszesek vagyunk, a szimpatikus idegrendszerünk aktívvá válik. Ez a válaszreakció akut stresszhelyzetekben gyorsan lezajlik. Amint a stressz alábbhagy, a paraszimpatikus idegrendszer – a „pihenés és emésztés” rendszere – veszi át az irányítást, hogy segítsen a szervezetnek regenerálódni és ellazulni. A krónikus stressz mindkét rendszer folyamatos aktiválódását okozhatja, ami megterhelő lehet a szervezet számára.
Endokrin rendszer. Stresszhelyzetekben a mellékvesék több kortizolt termelnek. Idővel ez fáradtsághoz, depresszióhoz vagy az immunrendszerünkkel kapcsolatos problémákhoz vezethet.
Mozgásszervek. Amikor a testünk stresszre adott válasza beindul, az izmaink megfeszülnek. Krónikus stressz esetén izmaink állandó feszültségben lehetnek, ami különböző izomfájdalmakban nyilvánulhat meg, mint például krónikus nyak- vagy állkapocsfájdalom.
Légzőrendszer. A stressz mellkasi szorítást és légszomjat idéz elő, ami problémás lehet az olyan emberek számára, akik krónikus légzőszervi problémákkal – például asztmával – küzdenek.
Emésztőrendszer. Az agy és a bélrendszer egészsége között közvetlen kapcsolat van, így ha rendszeresen stresszesnek érezzük magunkat, hányingert vagy emésztési panaszokat is tapasztalhatunk.
Az immunrendszer egészsége. A krónikus stressz hatással lehet a fertőzésekkel szembeni védekezőképességre is, gyakrabban kaphatunk el felső légúti fertőzéseket.
A krónikus stressz lelki egészségre gyakorolt hatásai
A krónikus stressznek nemcsak fizikai tünetei lehetnek, de a lelki egyensúlyunkat is felboríthatja. A hosszan fennálló idegeskedés hatására
- hangulatváltozások,
- szorongás,
- depresszió jelentkezhet.
De a tartósan magas stressz-szint az emberi kapcsolatainkra vagy éppen az önértékelésünkre is negatív hatással lehet.
Fotó: Getty Images
Promóció